617 - A 7:30as személy

617 ült a mélyhidratáló pakolásban, a dallamban és a sodrásban, amelynek most már hivatalos definícióját is tudta: regresszív, szimbiotikus és teljesen helyénvaló állapot. 

Azon gondolkodott, milyen film készülne milyen közönségnek abból a folyamatból, aminek olykor ő maga is csak nézője volt, majd máskor főhősként, némelykor bizonytalan kezű rendezőként szerepel a stáblistán.  Hosszú snittek, bonyolult kameraállásokban rögzített egyszerű tér és idő, lassan hömpölyögve, mint a Mekong. Aztán egymásra vetített jelenetek, egybemosódó hangalámondások gyorsulnak, hogy végül felvillanjon a KEZDŐDIK főcím. 

A mostani nagy feloldás, ami időnként halvány csíkokban túlcsordult az ujjbegyén, csak ez jelezte a múlt időben állandósult feszült idegeket, a bőr ideges rándulását, a felnőtt dingók ellenjavallott önállóságát. 
617 ringott saját hullámain, többnyire félálomszerűen rácsodálkozva a hirtelen fordulatra, amelyet hitt is, nem is, mindenesetre akarta. 
Persze csak óvatosan, mert volt már része véresre akart sebekben, amelyek sokáig viszkedtek és nagyon lassan hegedtek. 
Hagyatkozhat-e a hullámokra? Elmos-e ez a nagy olvadás zárványt, defenzív rögzülést, látástorzító tükörszilánkokat, maladaptív mechanizmusokat? 

617 hallgatózott befelé, majd a kívülről érkező, 3 szótagú hívószóra. Bár már rég úton volt felé. 

Tell this tale to me

617 - Szívhangképző

617 feküdt az elsötétített vizsgálóban a 110/70es vérnyomásával meg a korábbi EKG-görbéivel és nem tudta, miként irányítsa a szívműködését, hogy megfelelő értéket jelezzen a monitor. Mongyuk, ezt monitor nélkül se mindig tudta a nagyvilágban. 

A doktornő melléült, összezselézte az ultrahangfejet, s csodálkozott, hogy 617nek ez az első ilyes élménye.
Hát, végülis, produkáltam már szívbéli diszfunkciókat - morfondolt 617 - lehet, hogy most azokat is kimutatják? Jóllehet, már jó pár éve ütötték bele azt a szöget. Csak nem látszik ennyi idő után. A kisebb ritmuszavarokat pedig hátha nem is észleli a gép. 
Az néha olyan, mintha 1 fehér kesztyűs bűvészkéz rázná meg a ruganyos izomszövetet, jelezvén: minden csak illúzió.
Vagy 617 gondolhatna hógömbre is, amiben 1 mozdulattal feje tetejére áll a világ, majd szép lassan elül a kavargó érzelem hó.

Bár háta mögött volt a berendezés, igyekezett úgy helyezkedni, hogy lássa, mi történik saját magában. Ha már autodidakta módon nem sikerült a szívébe férkőznie. Önismereti törekvései dacára.  
Megbűvölve figyelte a vörös és kék ritmusokat - eddig is sejtette, hogy a szív csodás titkokat rejt, de hogy ilyen színeseket, az meglepte. így már eggyel jobban értette gyakori piros-kék kültakaróját. Ami bent, az kint. A fentről és lentről nem is szólván. 
Elvégre minden, ami a külvilágban megjelenik, annak oka önmagunkban keresendő - emlékeztette magát 617.

Aztán az orvos benyomta a szívhangképző gombot: kihangosította a látottakat, s a színes ritmusok ütembiztosan verődtek a szobában. 
617 hallgatta érzéseit, s belátta, hogy felettébb hiábavaló igyekezet szavakba önteni mindazt, ami a szívben történik. Hiába beszélt pár nyelvet, eddig még egyikre se sikerült pontosan lefordítania a bent zajló valóságot. És ez még csak a sajátja - honnan tudhatná, másokéban mi megy végbe?

Hosszas hallgatózás és vizsgálódás után a doktornő konstatálta a jó szisztolés és diasztolés kamrai funkciókat, a jó falmozgásokat és a ritmusos, ékelt szívhangokat. Az enyhén prolabáló vitorláról megnyugtatóan nyilatkozott, javallotta a mindentevést és a 4-5 év utáni kontrollt.

617 megkönnyebbülve hagyta maga mögött a mitrális, atípusos és normotoniás jelzőkkel tűzdelt párbeszédet - csak a szívhangképző berendezést sajnálta kicsit. 

Majd gyakrabban fülel befelé - ígérte magamagának.

Hangtalan lenyomat

Szelepjáték - 2020. május 15-29.

Szóval, az elmúlt 2 7 eseményei, ezúttal is a teljesség igénye nélkül, ámde képekkel gazdagon illusztrálva. 

Mint tudható, visszakaptam a járgányt, noha átadáskor a fazon jósolt 1 klímabeavatkozást. Valószínűleg nem a kártyájából találgatott, hanem nagyon pragmatikusan és kevéssé etikus módon belenyúlt az addig működő rencerbe, mert láss csodát: az első úton el is vesztettem a légbefúvást az utastérbe. 

Szóval, ha tudtok megbízható szervizt, szóljatok. Bár lehet, ez oximoron. 

Amúgy a nyári cipők felkerültek, köszönjük a közbenjárást. 

Aztán, a fent említett első út nyilván a városból kifelé vezetett, csodás tájakon át a szociális hálómhoz. Utamat fácánkakasok, őzek gidákkal, ölyvek és további szárnyasok szegélyezték napsütötte repce/búza/pipacsmezőkkel a háttérben. Tiszta giccs.

Főleg, hogy utoljára téli öltözetben láttam ugyanezen flórát-faunát. 

No filter needed

Az offline találkozások hozzáadott értéke messze meghaladja a digitális világ nyújtotta élményeket - vagy csak én vagyok very old school. 

Kiemelném az újonnan felfedezett képességem, miszerint rekord idő alatt altatok. Nem anesztéziásan (egyelőre), csak altatódalosan. 

A pilot user 3,5 éves humánpalánta, a projekt 100% success rate-tel zárult, 20 perc alatt. Vállalom felnőttek altatását is, részletek privátban. 

Természetesen obligát elemként eltöltöttem közel 2 órát epidermiszem karbantartásával. Gondos kezek megtették, amit megkívánt a felhámom. 

A nagy offline túra olyannyira kizökkentett bejáratott működésemből, hogy rögvest elfelejtettem rövid idő alatt megszerzett kis tudományom nagy részét, így progresszív változásról sajnos nem tudok beszámolni tanulmányaimat illetően. De legalább a tornagyakorlatok nem estek ki a fejemből. 

Mivel a home office még július közepéig realitásom marad, felfedeztem a nagy kék laPdát, egészségmegőrző jelleggel. Ettől persze nem lett vidámabb a munkavégzés, de legalább nem is olyan keserves, mint az inkvizítori konyhaszéken. 

Home office upgraded

A xdai tímbildinget mindazonáltal a kanapéról abszolváltam kitartóan és decensen gintonikozva. 

A májusi aranyeső aranyat ér ugyebár, kivéve, ha a kocsiddal a hársfa alatt parkolsz és ragacsosra áztatja a korábban említett szaharai porral. Főleg, hogy tudjuk, a kocsimosás férfimeló. 

Mindenesetre tegnap elzarándokoltam fáradságos beszerző körutamra, s xencsére zsákmányokkal tértem meg a 4 fal közé. Az elejtett prédák közt megemlítenék 1 sötétkék ruhát, amely 100%-ban ugyan nem, de részlegesen kárpótol eddigi gyötrettetéseimért. 

Ma, a hosszú hétvége előszobájában ideért a csomagom, s ráadásul nem az a büntetett előéletűnek tűnő fazon kézbesítette, aki eddig már 2x, hanem 1 sokkal esztétikusabb humanoid. A zélet apró örömei. 

Külcsínem egyik záloga

Délután nagy kíváncsian levonultam az érkező CD-csomag fogadására - eztáni road trip-ek színesítésére, lila dalra fakadásra (szinesztézia!). A toronnyi zenéből ígéretes útiélmények rajzolódnak ki - ezúton köszönjük a felajánlást. 

Hajamismijen

Rögtön holnap el is indítom a következő opuszt, az új fejem felé hajtván, addig is lobog majd a menetszélben és lehet mellé ordítva számonkérni: Without love, where would you be right now?

Szelepjáték - 2020. május 9-15.

Múlt péntek óta két hét telt el - legalábbis a megélésem szerint. Kiválogattam néhány hihghlight-ot és touchdown-t, a teljesség igénye nélkül. 

Lehet, arra emlékeztek, hogy az előző hetem a banki ügyintézés jegyében telt. 
Nos, ez a hét is. Kompakt kis levélregény kerekedett a sztoriból és még nincs vége. Ha egyszer végkifejletbe torkollik a levéllánc, kiadom A pénzügyek romantikája címmel - mások elrettentésére okulására.

Hogy legyen vmi élvezet is, kedden elkirándultam a NAV-hoz - BKV-val, mint a zállatok. 
Ja, merthogy hétfő reggel átadtam a hajtányt a hozzáértőknek. Az arc jóságosan kedvezményt ígért (pedig nem is szoknyában mentem), s állta a szavát. Vagy ugye, szimplán bemondott 1 magasabb összeget, amit aztán könnyű volt jóárasítani. 

Nade volt itt azért Városliget múlt szombaton, hogy említsek szocializációs eseményeket is. Az hozzátartozik, hogy olyanokkal is szocializálódtam, akikkel nem feltétlen kerestem volna a közös légteret, ám a zember lánya ne válogasson, örüljön, hogy egy friss levegőt szívhat felebarátaival. 
Vasárnap újabb kiruccanás, ezúttal az autómosóhoz, ahol összekötöttem a kellemeset a hasznossal; remek és aktív társaságban telt a délelőtt, tisztult a járgány. Azóta persze ideért a szaharai por... Na de van még pár kívánságom, amit beválthatok. 
S ha már 4 kerék, csupán a nyári cipellőket kell feladni és készen állunk a szezonra.
! Ehhez jól jönne 1 kis férfienergia, felgurítani a nevezett cipellőket a pincéből !

A keddi órára való készülés jó nagy bélyeget nyomott a napokra, ám nem hiába. A házi feladatok előterjesztésével 1 bizonyos pontig dicsőséges fényben, fanfárszóban masíroztam, meglepő módon hullott rám az aranyeső szóbeli dicséret. Ám előrehozott pünkösdi királyságnak bizonyult menetelésem, így elmélyült tanulmányozásnak nézek elébe kvintkörileg és előjegyzésileg. 

Kiemelném továbbá a tegnap kiszállított pakkot, amitől NyilasMisiként érzékenyültem el, amikor átvettem a postástól. 
Majd még egyszer elérzékenyültem, amikor felnyitottam és szembesültem az állapotokkal:

Mézzel folyó

A hirtelen felindulásból elkövetett szitkozódás után persze kikanalaztam a repcemézet a kartonból és a betűkből - majdnem a felét megmentettem. 

Viszont ez már a 3. törés a 4 fal közti életemben - bőven ideje lesz kiszabadulnom, mielőtt bennem is eltörik valami. Már 1 politikailag korrekt dudaszó is mélyen belémszúr, mint húsvilla a megboldogult jószágba kedélyes grillezésekkor.

A tegnapi virtuál tímbilding igazán jól sikerült, főleg, mivel én voltam a házigazda és az átlagosnál is szórakoztatóbbra gintonikoztam magam. 

Ma reggel felvettem a kiscipőmet, majd az elkészült járgányomat és elköszöntem a jóárasító szakitól, miután biztosított arról, hogy maszkban is felismer. Következő könyvem Az autószervizek decens erotikája címmel fog megjelenni. 

Még hátravan 2 nap a hétből, de én ezennel kioldalognék az események sodrából, átadnám magam a rigók szavának, a megint mézes reggeli tejeskvnak és a kötelezően választható semmittevésnek. 
ígérem, hétfőre feltámadok, főnixesen. 

Szelepjáték - 2020. május 6-8.

Az itthoni munkavégzés 1ik előnye, hogy nap végén lehet tartani szépségápolós szeánszot, összecsődítve kollégákat ámerikától ázsiáig, belefoglalva a vén Európát. így történt, hogy tegnap avokádós arcpakolással zártam a munkanapot. S tekintve, hogy egyáltalán nincs nagy arcom, a fel nem használt cucmákot megehettem vacsorára. 

Ma gratuláltam az edzőnek, aki ettől a héttől ugyebár új tantervet írt. Meggyanúsítottam, hogy vmi spártai kézikönyvből válogatott gyakorlatokat, de visszautasította a vádat. Kapcsolatunk immáron 2. évében bevallotta, hogy én vagyok a legnehezebb esete. Mondtam, hogy ez remek hír, gondoljunk csak A lét elviselhetetlen könnyűségére. 

A hétfői bank trip folyományaként további városnéző túrákat ejthetek meg és az adóbevallás határideje is vészjóslón közelg, szóval a jövő hét úgy besűrűsödött, mint rutinos gazdasszony keze alatt a legírozott spárgakrémleves. 

Közben a lakba beszökött a szösz - a közeli nyárfa kolónia szorgosan repteti fehér pamacsait, hömpölyög a fák bolyha, mint ördögszekér a délibáb után. Úgyhogy muszáj volt noszogatnom a cselédlányt, porszívózzon fel, ha már egyszer rájár a Mese kexre. S azt még nem is tudja, hogy holnap mosnia kell. 

Viszont most, hogy a pesti lakosok is elhagyhatják lakcímüket, lehet, abszolválom az év eleje óta tervezett szeánszomat - mint látható, meglehetősen haladó szinten vagyok képes késleltetni a vágyaimat. 
A szabotőr terv pediglen abban állt - mikor még offline dolgoztam, mint a zállatok - hogy 1 napsütötte pénteki reggelen hirtelen felindulásból az ofisz helyett egy szentendrei fényes teraszra irányulok, ottani reggelizés-kvzás-időzés feltett szándékával. 
Csak minden péntek reggelre beborult. 
Mongyuk félő, hogy mostanra már többekben felmerült ez a lehetőség; lakhelytől függetlenül. 

S hogy bejegyzés ne maradjon dallam nélkül, itt 1 feladvány, aminek tessék beküldeni a szerzőjét s a darab címét:

Sz d r m f sz d d

L f sz l t d’ d d

F sz f m r m 

F m r d r

M r d t, d

A helyes megfejtők között kisorsolok 1 trambulint és 1 pipacsos étkészletet. 

Most pedig elandalgok a naplementében, s bár lassan nyár, de az Őszi sanzon bármely évszakban helytálló. Voilà: 

Je me souviens 

Des jours anciens

Szelepjáték - 2020. május 1-6.

Igazából április 30-ától kéne datálnom ezt a bejegyzést, de arról a napról csak az alábbit tudom elmondani:

Gyásznap

Kellett utána a 3 napos 7vége, kifésülni a legkedvencebb kvsbögre csorbulásától kuszálódott idegszálakat.

Aztán május elseje; nyilván se sör, se virsli, bár ezeket úgyse xetem. Ám vattacukor se, amit viszont igen. 

A vattacukorban nem csak az a csodálatos, hogy instant cukorsokkot kap a zember lánya, vagy hogy olyan, mintha pókhálómézbe harapnál, hanem az is, hogy utána kiválóan össze lehet ragacsozni mindent és mindenkit. A szabadulás utáni listám egyik eleme. 

Ugyanakkor, a péntek jele lehetett volna a spárga is, amit nagyon szeretek - nem talajon, hanem vajon és són, párolva. 1 kis tonhallal. 

A felhős, szeles szombat délelőttöt fényesítette az alábbi, 5 fontos hozomány. A rendelést még a prehistorikus korszakban rögzítették, ám a kereslet és a kínálat csak most tudott személyesen találkozni. A zöld szabadban és maszkban, nyilván. 

God, shave the Queen!

A délutáni ételgőzbe pedig egy erkélyjelenet csapódott meglepetésszerűen - drámai népsűrűség-növekedést okozva a magánlakban. Erre legutóbb februárban volt példa - télvégi könnyed tudatlanság, oh. 

S mint minden évben, menetrendszerűen bekövetkezett minden anyák napja, formabontó és kreatív fedősztorikkal megvezetve az illetékeseket; esetemben 3x citálva ama sokat emlegetett orgonaágat. 

Aztán, mint kiderült, nem csak a saját álmaimban fáradok el éjjelente, de már esküvői mise celebrálást is improvizálok, szükség esetén. Ezennel keresem azt a szürke öltönyös fazont, akivel megjelentem a rendezvényen. A nevét sajnos nem tudom, de biztosan emléxik a rögtönzött ünnepi beszédemre, amivel a házasság kötelékébe dumáltam az egyik legkedvencebb spanimat. 

Hétfőn ügyintézésből és a sors kegyelméből megtettem 6,5 km-t; tk 90%-os eredményességgel. Azt, hogy mindeközben egy kisebb vagyonnal könnyített rajtam a banki gépezet, mielőbb igyexem a tudatalattim leghátsó sarkába száműzni, sóval felszórni. 

Ja, csak mondom, hogy roppant előmenetelt tanúsítottam a könnyekben ázó gyakorlásnak köszönhetően - álomba illően szolmizálok és az inkvizítori 4. ritmusgyakorlatot is végigvertem. Mongyuk a tanerő nyilván nem bocsátkozott szuperlatívuszokba, az elvei és a metodológiája nem teszik lehetővé, én azért beírtam magamnak egy elégedetten pufók közepest. 

S ha már zene, én már régóta mondom, hogy az egyik legcsodásabb dolog a világon, íme ékes példája annak, hogy összeköt, határtalanul. Az csak hab a kádfürdőn, hogy van xencsém némely xeplőket tök személyesen is ismerni. 

Music is life

További jó hír, hogy már csak 24-et kell aludnom, s beülhetek a hajzatomért felelős kezek alá. Már ha V. Orbán atyuska is úgy látja biztonságosnak, s kimozdulhatok az aranykalitom fedezékéből. Addig nehéz sóhajokkal, de emelt fővel viselem a fékevesztett eseményeket:

Visszaszámlálás!

Szelepjáték - 2020. április 28-29.

Nakérem, feszesebb a budapesti honfitársakra vonatkozó védelmi stratégia, mint a baywatch-lányok combja / miegymása. Remélem, holnap kiderül, mikorra ereszkedik meg ez a nagy defenzíva - csak nem tart addig, mint pamelaanderson dekoltázsa. 

Kínomban összeszedtem, mi olyan jó a közel 50 napja fennálló magánlak alapú életformában:

 - reggelente van időm leírni az éjszakai eseményeket. Mongyuk, ez nem feltétlen örömteli, mert már több, közútilag veszélyes helyzetbe is keveredtem saját és idegen autókkal, blicceltem 1 kóbor kutyával (aki aztán emberré lett) ipari tepsiket takarítottam, s nem tudtam olvasni. 
Ám amikor kastélyokban járok-kelek (2020 a kastély jegyében telik éjjelente), vagy uszodában bandázunk, vagy a nyári ligetből násznépbe sétálunk, vagy meglepetés-kirándulásra visznek, akkor elég jól jön, hogy részleteiben rögzíthetem az eseményeket. 

 - heti öccör testet nevelek. Mármint nem újat (sajnos), csak ezt a meglévőt. Szóval 5 hét után akár jólneveltnek is mutatkozhatna, deugye azok a korlátok. Mindenesetre vadiúj életérzés köszöntött az aranykalitomba. 1kori életformám ezt nem tette lehetővé. 

 - minden erőfeszítés ellenére fix a súlyom. Vagyis, ezt lehet, nem ide kéne listázni, de ha onnan nézem, hogy el is fionásodhattam volna, akkor még jól is jöhetek ki ebből a szép új világból.

 - van 1 sajátos varázsa az ebédszünetben abszolvált napozásnak / rapid porszívózásnak / SOS szundinak. Felszabadítván az munkavégi órákat egyéb, sokkal izgalmasabb témákra - lásd fentebb, illetve lentebb.

 - mindenhova odaérek atomóra pontosan. Legyen az bármilyen ügyintézés / foglalkozás / találkozó, azonnal ott vagyok! Mongyuk, ezt lehet, még az offline időkből hozom, mert jellemzően adott időben bukkantam fel a megadott koordinátákon. 

 - elindultam a hangjegyek 5 vonalas, ámde exponenciálisan bonyolódó útvesztőjében, s bár már letekertem Ariadné fonalát is, egyelőre csak Minótaurosszal hadakozom. Elképzelésem szerint a labirintból egyszer csak flow-ban találom magam. Addig beérem a heti aha-élményekkel. 
S persze igyexem a távlati tervek helyett csak a következő lépésre összpontosítani - ahogy már hivatkoztam az anonim alkoholisták stratégiájára. 

 - kiderült, hogy elég a heti 1 bevásárlás; erre majd emlékeznem kell, ha kieresztenek innét, hogy ne forgácsoljam szét a hetet többszöri sorbanállással. 

 - újra teret nyert a szemezés, mint kapcsolatteremtési manőver. Eddig 1 csomó minden elterelte a figyelmet a lélek tükréről, de most a maszk fölül ismét lehet jelentőségteljesen villantani. 

A zárka árnyoldalait inkább nem listáznám ki, egyfelől pontosan ismerjük mindet, másfelől megtartom ezt a témát ventilálni a lejtmenetekre. Mindenesetre gyakori vendég Jagger.

I've been haunted in my sleep

Szelepjáték - 2020. április 24-27.

Weekend highlight: vadkacsát (nem az Ibsen-félét) és fiókáját patakpartra terelő fazon a kocsik között. Cukik voltak - mármint a tollas jószágok. 
Ezen kívül tisztes háztartásbelihez illőn elláttam cselédi tennivalóimat, s hogy teljesüljön a 8 óra szórakozás is, ritmus- és testgyakorlatokba vetettem magam. Még nem tudom eldönteni, melyik hat gyorsabban. 
A bort a 8 óra pihenés rovására nyitottam ki. 

Amúgy azt hiszem, elkezdődött a hospitalizációm, tekintve, hogy aranykalitomat már nyitott ajtónál se hagyom el fejvesztve. 
A reverzibilitásra utal azonban, hogy mindeközben nagyon várom a xdát, amikor is kiderül a jövő héttől érvényes kijárási rendelkezés. Nem csak a pókhálók szövődnek, hanem a helyváltoztatásomra vonatkozó tervek is. így, a 46. napon. 
Legeslegelőször cipőt húzok a lábamra. Nem zoknit, cipőt. Fogom érezni, ahogy a topán rásimul a lábfejemre. 
Aztán autóba ülök, de nem csak a sarki boltig hajtok, hanem sokkal messzebb, és Jagger dől a hangszóróból, a májusi szél túrja a hajam, merpersze lehúzom az ablakot, a hársillat cikázik az ülések és a kis orrszőreim között, az ing lobog rajtam, mint távolban 1 fehér vitorla és majdnem mindenkivel irtó kedves leszek.

Aztán ha kikocsikáztam a közel 2 hónapnyi szociális visszavonultságból, reaktiválom az interperszonális készségeimet - minthogy az intraperszonálisakat csúcsra járattam 0-24ben. 
És mire odaérek a szociális hálómhoz - offline, mint az állatok - készen fogok állni a human touch-ra, bár előfordulhat, hogy your skin makes me cry.

And I ride and I ride

Szelepjáték - 2020. április 11-23.

Upszi, kissé elszaladt az idő, igazából hova lett április, én nem láttam. Ugyanennyire magával ragadt a járványügyi helyzet semmihez sem hasonlítható életérzése, de xencsére az állandó napirendi pontok és a szociális háló kiválóan teljesít ebben az überfosch élményben is. És most már gint is tartalmaz a háztartásom, bár egyelőre csak nézegetem, olyan szép. (Bár közben meg óva intenek a műanyag palackos toniktól - végülis lehet, többet árt, mint a gin üvegből. Sose lehet tudni.)

Szóval volt itten 1 hosszú 7vége ugyebár, kézműves piros tojásokkal és tormás sonkával, ahogy kell - és családi videóval, ahogy lehet. Az emelkedett hangulat mérsékelten terjed képernyőn keresztül. 

Agnus dei mellett napi szinten van xencsém további - egyre kövérebb - pókokhoz és újabban jut minden napra 1 darázs is. Még jó, hogy van 1 remekbeszabott kis trükk a hatástalanításukra, nesztek: 

Végy 1 poharat és 1 darab keményebb papírt. Legfőképp ne hadonássz, hanem várd meg, amíg a szerencsétlen, rovátkolt barom az ablaknál verődik. Ekkor 1 szép ívű csuklómozdulattal ráborítod a poharat, s a papírt alácsúsztatva üvegkalitba zárod a soklábút. Megnézed, milyen ádáz fejet vág a csapdában, majd az erkélyről messzire hajítod. Igény szerint megismétlendő. 
Szívesen. 

Részt vettem további tímbildingen, ahol a társaság nem csak szórakoztatott, de gyarapított is olyan gyöngyszemekkel, mint guzla, baktőke és csömöszölés. Bevallom, még nem sikerült az aktív szókincsembe illeszteni őket, de dolgozom az ügyön. 

A koszhelyzet eddig fel nem merült kérdésekre világít rá: ha ki se teszem a lábam a magánlakból, honnan terem a takarítanivaló? Miért nem terem rögtön ezzel párhuzamosan takarító is?

Továbbá: erősen gyanítom, hogy a romantikus pornófilmeket jellemzően nem a gls futárokkal forgatják - aki nálam csenget, inkább betörőnek képzelném, semmint inszeminátornak egy (két, vagy még több) egész testes filmben. 

Ha már szolgáltatók; a hajam még mindig bőszen növexik, rontva a látásviszonyaimat. Kilátástalan helyzetemből SOS-jeleket küldtem a páratlan hajszobrászomnak, aki a fejezetem kordában tartásáért felelős és legott küldött is oktató videókat. Csak semmi pánik, belátást és türelmet gyakorlok a monodrámai helyzetben. Is. Addig meg így nézek ki:

Hajzet

A személyes wellness stáb további tagjai kitartóan és megértően segítenek át a fizikai-szellemi-mentális bermuda3szög válogatott bugyrain. Az állandó xeplőkön túl olykor felbukkannak további arcok, hogy meglepjenek kijelentésekkel, ezzel is felvértezve a kapcsolati elidegenedés ellen. 
Közben erősen remélem, hogy egy hús-vér humanoid jövőbeli látványától - ad absurdum - érintésétől nem omlik össze azonnal a keringésem, hanem viszonylag fegyelmezetten viselem majd a régi-új impulzusokat.
A Hogyan ne legyünk dingók? értekezést egy külön fejezetben osztom meg az érdeklődökkel.

Amúgy meg eladó 1 baromi jó kecó, merem ajánlani, iszonyat jófej a szomszéd. Tessék megtekinteni emitten, kiváló befektetés, vagy szimplán lakni is remek: https://ingatlan.com/xiv-ker/elado+lakas/tegla-epitesu-lakas/budapest+14+kerulet+mogyorodi+ut/31191904
A szomszédról kérésre privát üzenetben küldök képet. 

Szelepjáték - 2020. április 8-10.

A fák xencsére nem kapják el a vírust, így frissen zöldellnek, az évszaknak megfelelően. Úgy pöttyöződnek, mint 1 kifestőkönyv világoszöld filccel adjusztált lapja, s üzembiztosan várható a markáns hársillat, amiben külön élmény az erkélyjelenet.

Mongyuk addigra leszokhatnának rólam a balkáni gerlék, mert nem elég, hogy elzabálnak mindent a cinkék elől, de még a napágyamra is sz@rnak. Tegnap napozásiba' annak örülhettem ezt felfedezvén, hogy a gerlesz@r keményre sült a napon, s így nem kenődött a hasamon. 
További jószágok a fürdőkádban csúszdáznak; most már 2 pók pislog kifelé, pedig minden este kitelepítem őket a szárazföldre. És napról napra nagyobbak. Mit esznek ezek, tömegnövelőt?

Amúgy is idegállapotba' vagyok a járványügyi helyzettől, hogy kevesen tartjuk magunkat az otthonmaradás jelszavához, a többség vígan csoportosul és fertőz. De legalább sokáig ez lesz még, igazi tilalom helyett - a csütörtöki bejelentés értelmében. 

Péntek este azért megjelentem a tímbildingen; beküldtem az avatáromat a partiba, s ahhoz képest, hogy kanapéesemény volt, meglepően jól sikerült. Éljen a technológia, ha már.


A nagypénteket szabadon választott foglalkozásokkal és velem töltöttem. Összeszokott páros vagyunk, elvégre.
Holnaptól pedig hadrendbe állítom a konyhai cselédet, festegesse csak a tojásokat. Bár idén csak az erkélyről dobálhatom le a locsolóknak. 

És hát, az idei lesz az első húsvét, amikor nagyapám nem fogja elmondani a nyomi locsolóversét és a 30 éves, penetráns kölnijével sem fog leönteni. 
Más lesz ez most, na. 
Azért felöltözöm ünneplőbe, kívül-belül. 

I was wearing flying colors

Szelepjáték - 2020. április 6-7.

A pazar tavaszi időjárásnak köszönhetően olyan vagyok, mint 1 pilótakex: az elejem határozottan pigmentált, a hátam viszont még messze a nyári rejtőszíntől. Épp csak feliratozva nem vagyok. Nade ebbéli türelmem példás ésugye jönnek a boldog szép napok: hosszú 7vége rulez!

A külcsín mellett fontos a belbecs, így további csodás tudományokra tettem szert, már csak cizellálnom kell a végrehajtást a zenei álti első éves tananyagából. A zene még mindig az egyik legjobb dolog a világon - igyexem még közelebb kerülni hozzá. 
Fejlődésem - akár csak az idő ( már ha feltesszük, hogy lineáris) - megállíthatatlanul zakatol előre.

Aztán fizikai táplálék nyilván, s tulajdonképp az egész nap így alternál: testi - szellemi - testi - lelki - szellemi tápérték, vagyis hát ez nem csak napi, de heti / havi / évi / élti minta. Ami kicsiben, az nagyban, ahogy 1 csepp tengerben is benne foglaltatik az egész. Ezt itt már a házi is mondatja velem. Pálinka, mármint.
Holnap reggel pedig a hét szociális zenitjére kúszik a mutató: bevásárlás! Ezúttal azonban húsvéti felkészülés is; remélem, lesz még nekem tojás és festék is. Bárugye a legjobb tojásfesték a rúzs, nade az egy másik tartalom. 

Üzenem az audienciának, folyamatban a betadin installáció, xencsére még pont beférek a pályázatba, remélem, megnyerem a balaton alapú jódfolyással.

Közben egészen belejöttem a rendelésbe, izgatottan várom a következő csomagot - de inkább a futárt, hátha kicsit ellentart a virtuális világ roppant húzóerejének. Csak legyen rajta maszk, különben lelököm a lépcsőn, amiért veszélyezteti a júniusi rendezvényemet. MINDENKIN legyen maszk!

Akkor is lesz nyár! 
Addig is, amint az AA tagok: mindig csak a mai napot csináljuk végig. Minden nap csak azt az egyet. 

When you have completed what you thought you had to do

Szelepjáték - 2020. április 2-5.

Az udvaron szaladgáló feketerigó - az apró élet örömei. 

A fedetlen képű futár - még jó, hogy én előrelátóan védöltözetben. Nade a csomag belbecse! Kárpótolt előre, bár akkor még nem láttam (csak sejtettem), hogy mivé fajul a csütörtök. 

ABCDEF

Amúgy biztos vmi durva bolygóegyüttállás zavarta a köreimet, egész nap csak kapkodtam a fejem, míg végül fél8kor kiszálltam az online térből. Egyébként csodás analógia; a virtuális világegyetem is végtelen. Meggyőződésem, hogy az offline világ kezd elhalványulni és a zemberek nagy része már csak az online térben létezik. Ezt a teóriát támasztja alá a csökkenő tendenciát mutató testsúlyom - elvégre virtuálisan semmi szükség fizikális kiterjedésre. 

Aztán a pénteki ebédszünet hozott legalább némi színt a testemre; ráadásul a balkonos fényterápia kitakarította a félrémálom főbb elemeit is a szervezetemből. 
És ha már test; sz/épül a korpuszom, a hajcsár kitartó munkájának köszönhetően. Mongyuk, ordítva bár, de én is kitartok. 

Jelentem, kész a házi, dolgoztam a videón és rendíthetetlenül pigmentáltam a legnagyobb kiterjedésű szervemet is egész 7végén. A háttérben a madárvilág vokálozott, kellőképp dekorálva napsütötte óráimat. Valami ilyet kell elképzelni, illetve még ennél is sokkal jobbat:

Rameau - Le rappel des oiseaux

Volt részem kertvárosi adrenalinadagolásban is; az ominózus balkonról szemtanúja lehettem egy autós üldözésnek elkapásnak. A felbőszült rendőrhajtány levijjogott egy gyanútlannak tűnő opelt, s 3 egyenruhás oda is csődült az üldözötthöz. De semmi lövöldözés, se motorháztetőre fektetés. És hát a hivatalos szervek se voltak különösebben jótestűek. A bűnös ki se szállt, úgyhogy a rosszfiú karaktere se vitte el a jelenetet. Ez itt nem hálivúd. 

Ma reggel felfedeztem 1 vadiúj herpeszt, ennek következményeként felfedeztem, hogy a gyócceres fiókba egykoron beledőlt a betadin. Nagyon szép domborzati térképpé ragadt össze a sötétbarna - dörzsölésre sárgásbarna - jód. 10 perc oldás-törlés után megnyugtatóra fertőtlenített kórházszagban és abban a teljes bizonyosságban álltam, hogy a jóddal immár ásó-kapa-nagyharang a jelünk. Egész pontosan egy enyhén balatonoid képződmény a ragtapaszok és aszpirinek alatt.

Majd a késő délutánt azzal a Scott Kelly-vel töltöttem, aki 1 évet hesszelt az űrben és erről könyvet is írt - asszem, van néhány praktikája az életvitelszerű social distancing-re és izolációra.

Szelepjáték - 2020. március 31 - április 1.

20. 

Ennyi ujjam van összesen. 
Ennyi munkanap van 1 (átlagos) hónapban. 
Ennyi napja élek magánzárkában. 
Velem. Esetleg random jószágokkal, de velük is csak átmenetileg. 

Alapvetően jól megvagyunk, én és én, még nem visszhangzott vitától a magánlak. Végülis, egy egész stáb dolgozik a testi-lelki-szellemi jóllétemen - már csak azt kell kitalálnom, hogyan viszonozzam. 
Inkább attól tartok, ha ennek egyszer vége lesz, hogyan fogom felismerni a hús-vér embereket. Már ha be nem szippant ugyebár az online tér, s csupán 1 avatár jelzi majd az offline hűlt helyem.

A zenei alapismeretek óta lábon kihordtam egy közepes agylobot - alapfeladatokkal hadakozom. Jó hír, hogy egyelőre még nem tanácsoltak el. 

Itt nem látszik, de idegállapotba' voltam

Ma volt esedékes a heti fénypont; bevásároltam. Mongyuk, paradicsomszószt most sem kaptam, így a raviolit csupaszon eszem. Mármint a tészta pucér, nem én. 

Volt viszont maszk a fejemen, amit rajtam és a magamfajtán kívül nagyon sokan nagyon sokat kell hordjanak, mint munkaruha. Úgyhogy nyilván arra buzdítok mindenkit, hogy továbbra is maradjon otthon, vagy - ha muszáj - védöltözetben hagyja el a bázist.
Hogy azoknak, akiknek nincs választásuk, minél hamarabb begyógyulhassanak a maszk törte sebeik. 
Úgyis böjti időszak van, de vallástól független is lehet önfegyelmet gyakorolni.
Köszkösz!

Szelepjáték - 2020. március 29-30.

A vasárnapot (és benne engem az erkélyen) ünnepi napfény körvonalazott és satírozott, színem kezd az évszaknak megfelelni. A legjobb highlight-bronzosító-pirosító a napsütés. Arról nem is beszélve, hogy parfüm helyett is kiváló alternatíva napsütötte bőrt hordani. 

Jelentem, a porszívó kérdésre lett válasz, félórás telefonos segítséggel rendeződött a nyomasztó helyzet, így eztán is vígan cselédkedhetek. 

Tornaóra híján kimerészkedtem a partra meg a tavaszi szél söpörte utcákra, xencsére a természet teszi a dolgát, megállíthatatlanul.

Keep calm and carry on

A szombaton elkezdett házi feladatom tovább políroztam s karöltve a vadiúj dalom próbálgatásával belecsúsztunk az estébe. Nade az önkifejezésnek a nyári időszámítás se szabhat határt.

Ma reggel pedig jeges rémülettel vegyes megkönnyebbüléssel konstatáltam, hogy a nagy balkonozás folyományaként nyitott erkélyajtónál aludtam. Xencsére nem raboltak el (vagy visszahoztak reggelre), így nem csak a ki-, de a bejárási tilalmat is tartottuk mindahányan. 

Munka után édes a pihenés ráálltam az egyre koszosabb jógamatracomra, s hagytam magam instruálni. Ez nem csak azért jó, mert lassabban nem őrülök meg, hanem mert fűtenem se kell ezen órák alatt. 
S ha mindez nem lenne elég, most már a tápanyagbevitelemet is adminisztrálhatom. Ezt szívesen hagynám másra, csak engem vigyenek fel a padlásra. 

Most még elidőzöm egy keveset a vadiúj dallal, amiről fogok tudni nyilatkozni egy nagyon vicceset, mikor már minden sajtóorgánumot a kulisszák mögötti tartalmak érdekelnek majd.

Szelepjáték - 2020. március 27-28.

A heti 5 torna után a nagyon személyes edző állít le, s nem hajlandó szombaton is órát tartani. Majd csak hétfőn. Tény, hogy szintet léptem; már a homoksúlyzóm is megadja magát, s beterít a fekete töltelékével. This is the beginning. 

Piszkos munka

Szombat lévén ki/be lehetett játszani az erkélyen kvzós jelenetet, bár a nagyon jó idő nem csak engem hívogatott elő, hanem a fekete-sárga jószágokat is. Mióta ráültem 1 darázsra és azonnali bosszújától napokig csak állni és hasalni tudtam, inkább visszahátráltam a magánlakom fedezékébe. Egységnyi idővel később biztonságosnak tűnt a balkon, így hátradőlhettem a napsütésben. És megadóan végignézhettem, ahogy a fekete-sárga csíkok belebegnek a magánlakomba. Nyilván, azonnal eltűnt, így csak remélhetem, hogy nem épp fészket rak, hanem egy másik ablakon ki is lebegett. 

Szombat lévén felöltöttem a házi cseléd ruhámat és bősz porszívózásba fogtam, amiből előre nem látott bonyodalmak fakadtak. Szóval ha van itt valaki, aki távvezérléssel össze tud rakni 1 porszívót, legyen szíves jelentkezni. 

Produktivitásom azonban tovább szárnyalt, s pár óra alatt végrehajtottam a kedden kiadott zenei témájú házi feladatokat, jelentősebb károk nélkül. Holnap még biztosra megyek további metronómos gyötrettetésekkel, de csak jelzem, hogy máris referenciapontnak számítok szolfézs-ügyileg, s van az a helyzet, amiben jobb, ha én írom mások háziját. Hoppá! Az a sokat emlegetett relativitás, nemdebár?

Az estém virtuál házibuliba torkollott, decens borozással és kevésbé decens témákkal, utóbbiakat Olivérrel kompenzáltam, inadekvát kommentjeimet borba fojtandó. 
További teljesítményként listáznám, hogy a szerelmi vallomások és/vagy ráutaló magatartások száma nulla. 

Szelepjáték - 2020. március 25-26.

Kezdem nem érteni, hogy amikor még irodában dolgoztam, mint az állatok, hogyan volt időm annyit közlekedni. Meg boltba járni. 
14. napja a magánzárkám összkomfortját élvezem élem, de roppant elfoglalt vagyok folyton. 

Tegnap kimaxoltam a bevásárlást és a tornaórát is az éjjel-nappalimban. Elhárították a csőtörést is, jóárasítva. 
Valamint, a COVID-19 fintoraként, kipostázták a vadiúj útlevelemet, amivel azon a bizonyos Jersey-n debütáltam volna. 

Ma viszont tavaszra ébredtem, meg arra a csütörtökre, amikor pálinkásodott a háztartásom a figyelmes csomagnak köszönhetően. Nem csak az idő relatív, de a folyadékok abszolút értéke is. Békeidőben a zember lánya hajlamos alapvetésnek gondolni 1 csomó dolgot, többek közt a fent nevezett étrendkiegészítőt is. 

Egészségvédő méz, pálinka és mi1más

Ugye-ugye, hiába a fizikai distancia, a zember alapvető kapcsolódási igénye, gondoskodása és törekvése a saját magán túlmutatásra módját leli a kifejeződésnek.  

A zember másik növekedésalapú igénye az esztétikai, s az enyém ma kielégült a korábban említett dalszerzemény elfajulásával. 

Végül pedig, hogy a sors kegyeltjeként hozzá is tegyek a nagy egészhez:

!Szolgálati közlemény!

Ha olvassa ezt vki, akinek jól jönne (vagy tud olyat, akinek jól jönne) a heti bevásárlás-házhoz szállítás, szóljon és viszem a zsákmányt. Meg gyóccertárba is megyek; mosmá maszkolni is tudok, szóval fel vagyok vértezve a járványügyi helyzet ellen. 

Illetve, hogy ne csak fizikai táplálékban gondolkodjunk, szívesen felolvasok 3 nyelven - a szimultán produkció fizetős. A német feláras. 

Szelepjáték - 2020. március 23-24.

Kezd átalakulni az időérzékelésem, noha meglehetősen tagolom a napjaimat. 
Ennek például része ugyebár, hogy a nagyon személyes edzővel fexem-kelek. Virtuálisan mármint.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy vele zárom a hétfőt és vele kezdem a keddet. Mondom én, lesz még itt bikiniparádé. Addig csak hörgés véres verejtékkel. 
Annyira jól végzi a munkáját, hogy bruttó 15 perc és bár nem is látod, megvernéd. HogyanPIFFJutPUFFEszedbeBAMMIlyenNESZE?!
Szóval ajánlom meleg szívvel.

Mindezt lehet ventilálni az esti videóbuliban. Meg azt is, hogy 1 napig tél volt, hó esett és qrvára nem jött senki nyilván. 
Ma csak orkán van meg csőtörés! a házban. 
Najó, tápérték is van, meg fűtés is, meg szociális hálóm gyöngyszemei,  szóval panaszkodni nincs okom, az benne a jó. 
Ha önmegtartóztatok és sikerül híreket nem olvasni az operatív törzsekről, tulajdonképp összkomfortos a magánzárkám. 

Valamint! Este 6kor immáron a második zeneórám fényezte a szélfútta napomat - azt kell mondjam, hogy bár hörgés nem, szolid sírás-rívás azért kísérte remekbeszabott próbálkozásaimat. 
Látom előre, lesz itt metronómtól vérpatakos fül és hideg verejték is, mire a házikat komplettálom. 

1 a 3 közül

És még mindig nincs vége a napnak, mert estére beérett a forradalom! Mármint a saját szövegből következő, brand new szerzemény, amire türelmesen vártam. Mindennek megvan az ideje. 

Szóval, kösz, jól vagyok!

Szelepjáték - 2020. március 22.

A középtermetű, fekete kutya bizonytalanul futkozik fel-alá. Asszem, Bercinek hívják, de nem biztos, hogy jól értettem. Az idegen város lakótelepi része kihalt, alig vannak az utcán, néhány autó jár csak. Igyexem behívni Bercit, de óvatos, ha közelebb is jön, megint elszalad. Csak nehogy elüssék! 

Végül bizalmat szavaz, de nincs nálam se póráz, se semmi, amivel vezethetném, így ölbe veszem. Elég nehéz, meg nyugtalanul mocorog is, nem könnyíti meg a dolgomat. Buszra szállunk, xencsére ott sincs tömeg, de azért nem vesznek minket jónéven. Főleg, hogy Berci félelmében bepisil, s farokcsóválva többeket beterít a kutyalével, így a busz elejébe szivárgok. Leülök a legelső kettes ülésre, Berci a balomon, ekkor már meghatározhatatlan nemű emberalak. Fejét a vállamra hajtja és megígérem neki, másnaptól elkezdem intézni a papírjait, hogy normális élete lehessen. 

A közeledő ellenőrnek odaadom a kabátzsebemben talált 3 vonaljegyet, remélve, hogy nem veszi észre, hogy már korábban elhasználtam őket. 

Az éjjeli szelepelésen morfondolva fokhagymás (!) pirítóst gyártok, amit persze majd meg is bánok - én vagyok velem és a további fokhagymaszaggal összezárva. Deha egyszer olyan finom!

A 4 fal között több, mint 1 hete kitartóan végzett láthatatlan gályamunkára alapozva, felvételemet kérem a háztartásbeli személyek hosszú és dicstelen listájára. Ha esetleg elbírálási szempont, egész testes, minden megmozdulást lassító izomlázzal végeztem el a mai napot. 

S ha már vasárnap, legyen tánc kerek csemege! Bár lisztből nem állok túl jól, a palacsint csak kikerekedett belőle hatszor. Vagy hétszer, de ki számolja? Annyiban volt csak nehezített pálya, hogy a merőkanalam szublimált egy párhuzamos dimenzióba, így alternatív megoldásokkal éltem. 

Pöttyös palacsint

A patakparti szellőztetésem után ismét elővettem a házit - sajnos nem pálinkát, mert az elfogyott, hanem a keddi zeneórámra vonatkozó feladatot. A helyzet nem reménytelen, bár a pálinkát gyorsabban befogadja a szervezetem. 

Ezt pedig csak úgy itt hagyom, mint 10. strigulát a magánzárkám virtuális falán:

If I move this could die

Szelepjáték - 2020. március 21.

1 jó nap 1 jó éjszakával kezdődik ugyebár, s a mai napom jól indult fél8kor, szívmelengető álomból ébredve. Másodjára, mert a hajnali rigó olyan átéléssel nyomja, hogy nem lehet alva maradni. 

Minthogy a lakásban megnövekedett a koncentrációm, egyenes arányban nőtt az általam in/direkten előállított kosz, aminek eliminálására ma legalább olyan hathatós intézkedéseket hoztam, mint 1 operatív törzs. Vagy 1 1 személyes akciócsoport. No offense, of course. 
Depersze, ez egy végtelen történet.

És mint említettem, tegnap elindítottam a (nemtudjukmeddigtartó) tornázz naponta! kihívást, ami következtében 11kor már lapockalövéses varacskos disznóként hörögtem a napverte parkettámon. Csak a hátam nem szőrös. Xencsére a nagyon személyes edző már ismeri minden rezdülésem és nem esett kétségbe, tisztességes hajcsárhoz illőn végighajtott az 1 órán.
Én úgy saccolom, kb április végén szabadulok a magánzárkából, s akkor rögtön be is nevezek a bikini fitness versenyre. Jóllehet, inkább a klasszik vonalvezetést preferálom, szóval megelégszem valami hasonlóval, csak a fejem ne veszítsem el addig:

Niké

S bár estére októberre váltott az időjárás, a természet mégiscsak érzi a tavaszt, kódolva a génekbe és genitáliákba, a törvény az törvény, melynek változatos megnyilvánulásaival találkozhatunk - nem csak a természetben, de az online térben is. Legalábbis ennek tudtam be a vadidegen hímnemű fészjelölést, s persze kiderült, hogy nem 1 általam feledett egyed bukkant elő, csakcsupán egy korai példány a tavaszi zsongásból. 

A délután és este a szociális hálómban telt, szolid házibulival - szigorúan virtuálisan. Holnap, ha a hófúvás engedi, megjáratom a korpuszomat a parton. Amúgy meg továbbra is érvényes, hogy most hősködjön mindenki a fotelból, az emberiség legnagyobb lépéseként. Kösz!

There must be some way out of here