2014. július 31., csütörtök

Napi Igen - Július 31.

Mai napom a városban keretes szerkezetű volt. 

Van 1 lakatlan az 1ik kereszteződésben, akivel már volt néhány interakciónk. Nagyon jól nevelten köszön, még akkor is, ha épp nem adományozok semmit a ragyogó mosolyomon kívül. 
Mára viszont összegyűjtöttem a - még le nem járt - csokimikulásokat/nyuszikat/tojásokat az erre dedikált kisszekrényből és szerencsére a lámpajárás is kedvezett, úgyhogy oda tudtam neki adni a pakkot. Remélem, nem cukorbeteg. Meg hogy nem is lesz az, ettől az adagtól. 

A zirodában volt szerencsém asszisztálni 1 személyiségfejlődéshez, ez kicsit olyan, mint szülésznőnek lenni. Mongyuk, még csak kutyaszülésnél segédkeztem, de nem reklamált a páciens. 
Szóval, ez tök jó, ahogy szintet ugranak körülöttem a zemberek és tanúja lehetek. 

Aztán többszöri dicséretben részesült a mai toalettem.

Aztán 1 másik lakatlan bekeretezte a napomat; de mivel reggel lepasszoltam a csokipakkot, neki már nem jutott semmi a rengeteg eszemen és bűbáj személyemen kívül. 
Valamelyiket értékelte, mert sokkal többet értekeztem vele, mint eredetileg terveztem. 

A napot pedig citromos sörrel és olvasmánnyal rekesztem be.