Idegen földre vetődve jól jön némi fogózkodó. Persze nem ajtókilincs, vagy trolikapaszkodó képében, hanem sokkal inkább mentáltámaszként. Valami, amivel növeled a biztonságérzeted; ami ugyebár nem azonos a biztonsággal. Szóval kell néhány illuzionista, hogy varázsoljanak hálót köréd.
A könyv például elég gyorsan felülírja a valóságod. Lehet régi, vagy új olvasmányélmény, a könyvbe nyugodtan hátradőlhetsz kicsit lazítani. Akárcsak otthon a kanapédon, a delfines pokróc alatt. Vagy - nyáridőn - a hársillatú erkélyeden.
Ismerős érzés, ésszerű kockázattal. Új könyv esetén nagyobb a rizikó, de mivel már megelőzte pár, így sem életveszélyes ismeretlen sztorit olvasni ismeretlen környezetben.
Hálószövő illuzionista bármi tevékenység, amit otthon csináltál, s a megváltozott körülmények dacára is folytatod. Nekem pl az éneklés. Már 2x skáláztam petronas-os panorámával. Tekintve roppant sűrű társadalmi kötelezettségeimet, egész jó arány kezdésnek. Ezen csak javít majd a bérlemény, ahova előreláthatólag 1 hónap múlva fogok költözni. Ott kevésbé kell a szomszédok miatt aggódnom, mint a papírfalas szállón.
Szintén interkontinentális illuzionista lehet a császármorzsa baracklekvárral. Minthogy itt ritkaságnak számít, kénytelen leszek önerőből előállítani. Megnézném a költöztetőbrigád fejét, amikor dobozolják a kilós búzadarát meg az üveg lekvárokat.
Bár eddig eszembe nem jutott főzni (itt sem), valószínűleg eljön az a pillanat, amikor a disznóragacs és tintahal után smarnit fejlesztek.
Hozzáteszem, szorgalmasan gyakorlom a helyi étkeket, tanulom megszeretni a csípőset. Hiába vagyok tisztában a jótékony élettani hatásaival, nem értem, mi a jó abban, ha a zember lánya taknyos könnyfüggönyön át tolja be a csilis cuccot vörösödő fejébe.
Aztán persze ott van a zene, mert elindítod és rögtön otthonabb érzed magad. Vagy, ha váratlanul botlasz 1-1 auditív illuzionistába. A céges liftben például előxetettel nyomják a lékkondi mellett a Kék Duna keringőt. Noha Strauss legkevésbé a maláj építőiparra gondolt komponálás közben, annak biztos örül, hogy darabja Európát telepít Ázsiába.
Valamint, az 1ik étteremből a Bohemian Rhapsody áradt ki, pont a fülembe. Freddie hangja legalább 5 pontot dobott a komfortérzetemen (10es skálán).
Szóval ha van pár illuzionistád, ha könnyen nem is, de gyorsabban berendezed az új valóságodat.
Legvégső varázslóként pedig még mindig szólíthatod a pálinkát. Hacsak a költöztetők meg nem isszák.
A könyv például elég gyorsan felülírja a valóságod. Lehet régi, vagy új olvasmányélmény, a könyvbe nyugodtan hátradőlhetsz kicsit lazítani. Akárcsak otthon a kanapédon, a delfines pokróc alatt. Vagy - nyáridőn - a hársillatú erkélyeden.
Ismerős érzés, ésszerű kockázattal. Új könyv esetén nagyobb a rizikó, de mivel már megelőzte pár, így sem életveszélyes ismeretlen sztorit olvasni ismeretlen környezetben.
Hálószövő illuzionista bármi tevékenység, amit otthon csináltál, s a megváltozott körülmények dacára is folytatod. Nekem pl az éneklés. Már 2x skáláztam petronas-os panorámával. Tekintve roppant sűrű társadalmi kötelezettségeimet, egész jó arány kezdésnek. Ezen csak javít majd a bérlemény, ahova előreláthatólag 1 hónap múlva fogok költözni. Ott kevésbé kell a szomszédok miatt aggódnom, mint a papírfalas szállón.
Szintén interkontinentális illuzionista lehet a császármorzsa baracklekvárral. Minthogy itt ritkaságnak számít, kénytelen leszek önerőből előállítani. Megnézném a költöztetőbrigád fejét, amikor dobozolják a kilós búzadarát meg az üveg lekvárokat.
Bár eddig eszembe nem jutott főzni (itt sem), valószínűleg eljön az a pillanat, amikor a disznóragacs és tintahal után smarnit fejlesztek.
Hozzáteszem, szorgalmasan gyakorlom a helyi étkeket, tanulom megszeretni a csípőset. Hiába vagyok tisztában a jótékony élettani hatásaival, nem értem, mi a jó abban, ha a zember lánya taknyos könnyfüggönyön át tolja be a csilis cuccot vörösödő fejébe.
Aztán persze ott van a zene, mert elindítod és rögtön otthonabb érzed magad. Vagy, ha váratlanul botlasz 1-1 auditív illuzionistába. A céges liftben például előxetettel nyomják a lékkondi mellett a Kék Duna keringőt. Noha Strauss legkevésbé a maláj építőiparra gondolt komponálás közben, annak biztos örül, hogy darabja Európát telepít Ázsiába.
Valamint, az 1ik étteremből a Bohemian Rhapsody áradt ki, pont a fülembe. Freddie hangja legalább 5 pontot dobott a komfortérzetemen (10es skálán).
Szóval ha van pár illuzionistád, ha könnyen nem is, de gyorsabban berendezed az új valóságodat.
Legvégső varázslóként pedig még mindig szólíthatod a pálinkát. Hacsak a költöztetők meg nem isszák.
