2014. július 4., péntek

Napi Igen - Július 3.

Hát szóval, rögtön reggelire kaptam 1 halom zenét. El vagyok látva csupa új muzikkal. Hozzáteszem, meglepetésből. Ennél jobban nem is indulhat 1 nap. 

Aztán kaptam olyan mondatokat, hogy a fülem kettéállt. Mármint a nagy figyelemtől. Merpéldául aszonták, hogy a helyzeteket nem lehet kontrollálni, csak követni. Persze, tudtam ezt, csak még soha nem mondtam ki. Elég fajsúlyosan és megvilágítón(!) hangzik. Ezen eltöprengtem 1 ideig.

Aztán jegyet vettem koncertre. Aztán el is indultam a tetthelyre.

Találka, ölelkezés, séta. 
Spenótos quiche salátával. Echte német szervírozásban. 
Duna. A hidakról mindig szeretem pestet. 
Hajó. Azt bárhol szeretem mindig. 
Napnyugta, hátradőlés, limonádé. Szívószállal.
Cselló, zongora, dob, tiszta énekhang. A legjobb, amikor az ereid rezegnek húrokként. Meg amikor ringat a dallam. Meg amikor énekelned kell. Ráadásul franciául. Meg tapsolnod - akár magyarul.

Hazavezetés az éjszakában. A lehúzott ablakon becsapódik a fák nyáresti lélegzete, mint 1 intenzív újraélesztés. 


Peu de peur de la mort de l'âme