Szó sincs a középkori irodalom comedia dell'arte-járól, a szombat estét a 2016os, nagyon is prózai esti vásárban töltöttem, Malajzia egyik turistalátványosságában. Persze funkcióját tekintve előbb a helyieket szolgálta ki, s csak tizenéve aknázzák ki idegenforgalmi élményelemként is.
Pasar Malam, vagyis nightmarket, abból is a leghosszabb, 2,2 km, Setia Alamban. Az esti piac 6kor nyit, amikor a napsugarak már inkább hegyesszögben dőlnek, bár ettől még ugyanúgy 30+ fok van.
Helyi kollégánk, Zul vezetésével (erre még kitérek később) fél7 körül érünk a helyszínre. Ami tk egy lakótelep, 20 km-re KL-tól. Az árusok pakolnak ki, vagy standra, vagy ponyvára. 1-1 árusítóhelyet 10 ringgitért bérelnek, ami pikk-pakk megtérül. Zul előrebocsátja, hogy itt szinte minden kapható és tényleg.
Étel-ital, ruházat, lábbeli, sminkfelszerelés, kiegészítő, táskák - természetesen világmárkákban. Csak hogy párat említsek; North Face, Calvin Klein, Nina Ricci - bár ez utóbbit valamiért egy Minnie egeres pólóra nyomták.
A halas pult több okból is döbbenetes. Egyfelől bőséges kínálatával bűvöl el, másfelől azzal, hogy a rákok, halak, kagylovak mindenféle hűtő berendezés nélkül várják a kuncsaftot. Szagérzékenyek itt még visszafordulhatnak. A tenger gyümölcsei irulnak-pirulnak a lemenő nap fényében, az árusok légycsapóval próbálják távol tartani a vérszagra gyűlő éji vadakat legyeket. Osztrigás rántottát több okból sem kértem.
 |
| Kínálat |
A színes gombócok vidáman gőzölögnek, de szilva helyett disznóhús vagy garnéla van bennük. Meg persze ételszínezék.
 |
| Színgombócok |
A következő állomáson tintahalat sütnek egészben, majd pálcikán kínálják, mint a kakasnyalóka ázsiai verzióját. A forró olajszagba vegyül némi benzingőz is; a sütödéket motorral működtetik. Ezen csodálkozni nincs idő, mert a vásárlók közt tekereg a büdös tofu aromája, ami közel s távol megegyezik 1 púpra rakott ganaj szagállományával. A nettó szarszag xencsére nem terjed 10 méternél tovább, de így is kihívás kijutni bűvköréből.
A virágos pult ártatlan, fellélegzem. Noha a kaktuszok nem a kedvenceim, a halványzöld pozsgások frissen és üdén virulnak a sok halott állat között.
 |
| Zöldpozsgások |
Aztán nagy zöld gömbök gúlákban, a durianélmény immáron elkerülhetetlen. Zul jó házigazdaként leperkálja a 25 ringgitet, s máris kivetkőztetik tüskés héjából a világossárga termésmasszát. A durianszaghoz már akklimatizálódtam ittlétem alatt, így határozott mozdulattal emelek 1 kisebb masszát és bátran beleharapok. Aztán ugyanolyan határozottan elhajítom és úrilányos neveltetésemre fittyet hányva 1 fa tövébe köpöm a hagymaízű, nyúlós falatot. Az emlékezetes gasztroélményt igyexem felülírni 1 orbittal, de eltart 1 darabig.
 |
| Tüskés szag |
Sárkánygyümölccsel már találkoztam, nevével ellentétben ártalmatlan. Kásás húsa sok kis fekete magos, nem túl édes.
 |
| Pink sárkány |
Ha már sárkány, akkor longán, vagyis sárkányszem. A barnás-szürke köpeny alatt 1 ruganyos hólyagot találunk, benne pedig fekete magot. Tényleg ilyen fíling lehet szemet enni s a végén kiköpni a szemlencsét. Ha ez nem zavar, finomnak találod.
 |
| Sárkányszem |
Szintén a szappanfélékhez tartozik a rambután, ami engem 1 gyulladt gócra emlékeztet, úgyhogy még nem kóstoltam meg. Egyelőre a konyhapulton várja, hogy kibontsam.
 |
| Rambután |
A lepényestől ismerős édes illat kacskaringózik, veszek is 1 kitudjamit 3 ringgitért. Itthon derül ki, hogy mogyoróvajat és kukoricát sütöttek bele. Külön-külön jobban érteném, így kicsit fura ízvilág. És persze felettébb olajos. De legalább nem büdös és nem csíp.
 |
| Tulajdonképp jó |
Átküzdve magunkat a szagos sokaságon, izzadtan és füstös-ragacsosan visszaérünk az autóhoz. Zul felajánlja, hogy hazafuvaroz minket. Ez azt jelenti, hogy 150nel tépünk és toljuk le a békésen közlekedőket, mint osztrák hóeke a magyar hófalat. Zul instruálja a lassabbakat, kihívásnak tekinti a gyorsabbakat, s remekül szórakozik szlalomozás közben. Rutinjának köszönhetően mindenki túléli a tripet és sávváltás nélkül liftezek fel a 37. emeletre.
