Napi Igen - Június 30.

A legnagyobb igen, hogy ma van a hónap utolsó napja. Tekintve, hogy tartalmas júniust zárok, nagy kíváncsisággal várom júliust. Remélhetőleg eztán könnyebb lesz összeszednem a Napi Igeneket.

Valamint, ma alkalmam nyílt megfigyeléseket tenni önismereti témában. Ez azért jó, mert qrvaszar, tehát ez a jele, hogy hosszú távon roppant jól fogom érezni magam. Megfigyelhető korreláció: ami rövid távon keserves, az a hosszú távú lelki wellness-ed záloga. Hiába, a (kibaszott) Idő mindenre flastrom.

Megugye találkoztam Igazsággal, aki sajnos förtelmes képű, iszonyú ijesztő, de ha nem halsz szörnyet első látásra, négykézlábon kihordod a szívfacsarodást és tökre megszereted. Mint például a grépfrútlevet. Elsőre keserű, kapar, fintorogsz. Nadeaztán!

Mongyuk, nem árt, ha van 1 időgéped, mert Igazság retrospektív is megnyilvánul, tehát a múlt 1 tökre másik verzióját ismered meg általa. Persze, voyeur hajlamúak előnyben. De tk. ez jó, mert párhuzamos dimenziókba nyersz bepillantást. Sőt, 1 marhanagy panorámás rálátásod lesz a saját múltadra, csak GPS is legyen az időgépben az újratervezéshez.

Párhuzamos valóságok

Mindezt azonban könnyedén kezeled, ha van nálad instant megvilágosodás. A reggeli tisztított univerzumplazma után kell egészben lenyelni.

Ja, és ma sem mosogattam, mert az én lelkiismeretem annyira tiszta, hogy befényeskedi a környezetemet - 10 méteres sugarú körben. 

Napi Igen - Június 29.

A sztenderd folyadékok közepette művelődés, színesedés a napfürdőben. 

Ellenálltam! A kísértés meglehetős, de kitartottam: NEM takarítottam SEMMIT! (Jöhetnek a dicséretek.) Najó, vasaltam. De csak 1 szoknyát.

Amivel foglalatoskodtam:

Dolce farniente

Jázminszagú léptek az estében. 

Sárgadinnye verbalitással tűzdelve. 

Esik. Mossa, amit kell. 

Napi Igen - Június 28.

Bár a rövid távú memóriám dominál, igyekszem summázni a mai (tegnapi) igeneket.

Legrégebbi feljegyzésem szerint napfürdőben töltöttem a délelőttöt. Folyt a sárgarépa+grépfrútlé patakokban. 

Tiszta hajtánnyal rendelkezem. Csudiszép. Szeretem. 

A közelmúltbóli képeim a következők:

csillagok alatt gyertyafény

csiszolt borospohár

elvetélt macskák, halott kutyák emlékiratai

rossz hír: közérzeted független az anyagi helyzetedtől/műveltségedtől/iskolázottságodtól/családi/egészségi állapotodtól

jó hír: közérzeted független az anyagi helyzetedtől/műveltségedtől/iskolázottságodtól/családi/egészségi állapotodtól

van, akinek a legrosszabb, amit kívánhatsz: Sok boldogságot!

Napi Igen - Június 27.

Rigó szól.

Már 2! pók sző a szekrényben. Minimum báli ruha készül, úgy vélem.

Még mindig nem mosogattam. Durva ez az önismereti meló. 

"van, mikor t i s z t á b b

eltörni egy tányért, mint

elmosogatni"

617 - Életre szóló kérdések

617 már megint ült a gondolatai közt és azt se tudta, hova kapja a fejét. Egyik hangosabb volt, mint a másik. Látszólag összefüggéstelenül vágtak egymás szavába:

 - Vannak érzelmek, amik addig se tartanak, mint 1 szappan. Hiába kézműves az utóbbi! Én mondom neked, jobb, ha nem ápolgatsz túl szép reményeket. 

 - Kéne 1 kacsalábon forgó, vattacukorszín élet. Pont olyan habos, édes. Bár a vattacukor nem túl ellenálló zivatarban. Felhőszakadásban meg volt-nincs. De míg tart, addig csudijó.

 - Kutyát szeress! Azt érdemes! Családállítás nélkül is viszontszeret. 

 - Beszarás, hogy manapság mindenki olyan marha tudatos fogyasztó, épp csak a lelki-érzelmi táplálékát szedi össze válogatás nélkül, mint valami fertőzést a strandon. Úgy is néznek ki az emberek. Azt hiszik, nem látszik rajtuk a sok érzelmi koplalás, hazug betevő, romlott és műanyag, érzelmi tápértéket nyomokban sem tartalmazó viszony?! Kit akarnak becsapni? Max csak magukat tudják. Ideig-óráig.

 - Akad kivétel. Aki tudja, mit és kit szeretne. És azt is, hogy ehhez neki saját magának milyennek kell lennie. És törekszik olyannak lenni. 

 - "Párválasztás? Seb a sebhez." 

 - Mit adhat neked 1 másik ember, amit saját magad ne tudnál előteremteni jólléted érdekében? Mindenki 1 és egész. Életképes. Ha nem így lenne, rögtön 2 születne mindenkiből.

 - Ébresztő! Mindenki ébredjen saját magára! 

 - Ha az előírások szerint vérezteted ki az érzelmeket, nyugodt szívvel veheted magadhoz őket?

 - Egyedül maradni azzal a véleménnyel, hogy adott helyzet fontos, megkérdőjelezi az abszolút értékű fontosságot. Akkor jelent ez egyáltalán valamit? Érted már?

617 kimerült. Kereste a töltőjét. Az elsuhanó sirálytól a gondolatok is tompábban morajlottak.

Napi Igen - Június 26.

Derült égből citromos túrótorta. 

Dicséretes a mai pársvottánászanám és toalettem.

S bár gyűlik a mosatlan!!! (személyiség-fejlődésem fontos állomásán tartózkodok épp), a szívem-szándékom tiszta.

Napi Igen - Június 25.

Ma nagyon tanulságos reggellel indítottam. (A mézes tejeskv után.)

Időpontom volt az autószervizben. 10 perccel korábban értem, mondtam, hogy vizsgálatra jöttem és azonnal szóba is álltak velem. Lehető legnagyobb szakmai tudásomat összekotorva felvázoltam, mi a panasz, majd némi papírozás után már vitték is a fékpadra a csodajárgányt.

Tök praktikusan látványszerviznek alakították ki a szereldét; 1 marhanagy ablakból lehet nézni, mit művelnek a hajtánnyal. Aggódtam, naná. Múltkor a gumis például csúnyán beszólt a zautóm korára és állapotára. Pedig ő se volt 1 nyalka ficsúr.  
Szóval árgusan figyeltem, mi történik, asszem, az éppen világra jövő apukák állhatnak ekkora izgalommal meg hozzáértéssel a látvány-szülőszoba előtt, mint én ma reggel a szereldében.

Megpörgették az összes kerekét, aztán átálltak a csápos emelőre (!). A figyelmeztetésben először csábosat olvastam, de a 3 szaki közül ez 1ikre se illett. Mondjuk, a csápos se. De aztán előbukkant a titokzatos szerkezet és azonnal memorizáltam.
Szóval jól megvizslatták alulról, átmozgatták, majd jött az egyik (nem csápos-csábos) fazon, hogy akkor most beavat. Örültem, hogy nadrágban érkeztem, mermondom ha engem is megvizslatnak alulról, akkor jobb, hogy nem szoknyát vettem reggel.

Deaztán beérték a verbalitással és közölték, hogy a szilent miatt zajol a kocsi, amit említettem a munkafelvételnél. Majd néztek rám várakozón. 
Éreztem, hogy itt most a szőkeségem a tét. Mármint az árnyalat. Ugyanis nyilvánvalóan halovány sejdítésem se volt, hogy azmiaz. Francia etimológiára tippeltem, de ezzel nem hozakodhattam elő a 3 szaki előtt. Világosodott pár árnyalatot a hajszínem, majd megkérdeztem, hogy akkor ebből mi következik.
Ki kell cserélni. 

Aha, értem. De azért még elvihetem a járgányt, vagy életveszélyes az állapota? Meg egyáltalán, hol ez a cucc, MENNYI van belőle, és mikor cserélik ki?!
Végül megkönyörültek rajtam és elmutogatták, hogy mit kell szétszedni, mit csinál a szilent és jóságosan átirányítottak az irodába ahol majd összeraknak nekem 1 árajánlatot. 
Tk. rendesek voltak és segítőkészek, az árajánlat is megérkezett, szóval ultragyorsan hatékonykodtak.
ÉS! valóban francia vonatkozású téma (hÁ!), tessék művelődni!

Aztán napközben kaptam VIP-baklavát, valamint független források szerint ma is "olyan jól" néztem ki. Lehet, hogy kozmetikus helyett szervizbe kék járnom?

Napi Igen - Június 24.

Repcemézes tejeskávéztam.

Azt mondták, szép vagyok. Meggyőzően hangzott, szemtől szemben. 

Van 1 sok+hosszú lábú pók a szekrényben. Szerintem az új nyári ruhámat szövi. 

Napi Igen - Június 23.

Reggel hívott a díler, hogy dél körül hozná az anyagot. Nem a legalkalmasabb időpont, de már iszonyú régóta várom. Napok óta. Minőségi, tiszta cuccot terít. Nem a legolcsóbb, na de ha jót akarsz magadnak.

A hívását követően tűkön ültem, elképzeltem, ahogy az anyag szétárad bennem, rögtön a nyálkahártyán kifejti hatását, másra se tudtam gondolni, hogy végre megint megvan a reggeli adagom. 
Az optimális hatás érdekében nem abuzálom, szigorú mértéktartással fogyasztom. Ámde naponta. E köré szerveződik a reggel.

Már ebédeltem is és kezdtem kétségbe esni, hogy mégsem jön, pedig színtisztán vizionáltam az élményt és beleéltem magam, mikor végre felismertem alakját. Váltottunk pár szót, megkérdezte, miért pont ezeket a fajtákat hozattam, gyorsan összefoglaltam, majd bezsákoltam a hozományt. Kifizettem, megígérte, hogy számíthatok rá a jövőben is. Ez nagyban növeli a magamfajták biztonságérzetét. 

Itthon szépen kiraktam a konyhapultra a szerzeményt, még nézni is gyönyörűség. 

Holnap repcemézzel iszom a kávét.



 

Napi Igen - Június 21-22.

Eddig nem értem rá. Összefoglalom, miért.

Alváshiány felszámolása.
Hosszas reggeli a már megszokott folyadékbevitellel. 
Városliget és George Michael.
Andrássy.
Fragola.
Városliget és Call me maybe.
Pántlika helyett Kertem.
Aztán:

Ősök tere

BFZ Dvorákot performál. Éreztem, ahogy a zene hatására megváltozik a valóságpercepcióm. Innentől kitartott a módosult tudatállapotom hajnalig.

2. szláv tánc

Divatbemutató. 1 ideig elvegyültem a célközönségben. Aztán izolálódtam.
Esetem a rendíthetetlen dokkmunkással:

Ólomkatona

Femme fatale körkép gráciákkal, ezüst tálcás Saloméval, bosszúszomjas Dianával. 
Kiderült, a szerelembe már nálam szebbek/okosabbak nyila is beletört. Romantikus, ám sovány vigasz a halandóknak. 

Vénusz és Adonisz

Reneszánsz csarnok francia színekben.

A zene is trikolor:

Il joue avec mon coeur.

Ahol lenni szeretnék. Akár szimultán, akár felváltva:

Ahol folyton lennék

Kőhalmival röhögés. 

Lélekemelés gitárra, énekszóra. Megsebzett felhők, álomszövés, torz tükrök és az Élet illata.

Következő koncert az A38-on. 

I-re pont HTL. Mert impresszív, kifejező, időutaztató és bárhányszor ismételhető például vele:

Yvette Guilbert

Ami pedig bizonyíték a Gondviselésre: nem vontatták el a  kocsimat. Ez 5 méteren és a Zangyalokon múlt. Pedig ekkor már bőven alvásidő volt és hűsen zöld illat. 

A mai reggeli 10 órába, grépfrútlébe és szusiba torkollt. Maradt idő csavarni és festeni. 

A 7vége komplett, mint én. 

Napi Igen - Június 20.

Átcsúsztam 1 másik idősíkba, de csak mivel annyira jól történt éppen minden.

Vendégvártam.
Találkoztam.
Örültem.
Ettem-ittam eleget. 
Bort is. 
Beszéltem.
Hallgattam. 

Most meg az Igazak álmát kell aludnom. 

Éljen Pangloss.

Napi Igen - Június 19.

Reggel olyan ígéretesen sütött a nap, hogy végre szoknyát húzhattam. Ebből a szempontból nem cserélnék a pasikkal; fogalmuk nincs, milyen felszabadító levedleni a nadrágot és lengedezni helyette. 

 A Napi Igent pedig bebiztosítottam (de attól még ugyanúgy érvényes); 7től felöltöttem a profi jógaszerkómat és másfél órán át nyújtottam, szegycsontot emeltem, csípőt lazítottam, falra másztam váltott lábbal - jógán ez alap. 
Ahogy áthelyezed a figyelmed(!) az ászanára (gyakorlatra), úgy foszlanak semmivé a mókuskerekező gondolatok, hasi görcsök, s végre ittésmost létezel. Ezt nagyban elősegíti a tanár instrukciója, aki ismeri a lehetőségeidet és korlátaidat; jobban, mint te magad. 

Brigi, nevezzük így - mert tényleg így hívják - elhiteti veled, hogy képes vagy sosem látott pozíciókat felvenni, ráadásul még élvezed is. Ha valami miatt mégsem úgy sikerül a szupta padanguszthászana, ahogy előadta, azt is elhiteti veled, hogy ez most pont így jó.  
Szóval nem csak has-, hát- és szívizmot mozgatunk, de a lelkierőnlét is fejlődik, s aki önmagával elfogadóbb, az másnak se szól be. Legalább is nem annyiszor. 

Amikor pedig eljön a legnehezebb ászana az óra végén, Brigi hangvezérli a társaságot és egyensúlyozunk a tudat határán. Meg talpon át lélegzünk (nem, nem lábszagút).
És utána úgy lépünk ki a hársas levegőre, hogy elhatározzuk: ezt az élményt sokkal többször akarjuk. 

Nem mondom, meg Brigi hol forgat ki önmagadból, mert aztán majd mindenki oda akar jönni és nem lesz szőnyegem a fal mellett.
 

Napi Igen - Június 18.

A reggeli kv-tea mellé beköszönt 1 cinke az ablakon. Ez télen nem lepne meg, de nyáridőben ritkulnak a madárvizitek, mivel önellátó üzemmódra váltanak és (tőlem) nem kapnak táplálék-kiegészítőt.

Odaadtam a csokit a favorit lakatlannak a piros lámpánál. Reggel még nem volt túl meleg, talán nem olvadt meg nagyon a cucc, csak nem lett maszatos. Van még itthon sokolá a külön erre dedikált kis szekrényben, lehet, a 7en kiosztom neki. Legalább nem kistehénkedek. Ő meg úgyis lejárja egész nap.
Viszont ki kell fejlesztenem vmi átadási technikát, mert (újdonság!) az ablakom csak 1 irányba mozgatható. Lefelé. Nagy nehezen visszamantráztam, de hazaúton már inkább szaunáztam, nehogy úgy maradjon. Meraztán éjjel beköltöznek a szenderek, nyestek, sünök és békák, felfalják egymást a tápláléklánc értelmében én meg takaríthatom a vérbe fagyott járgányt.

És ami még a mai nap Igenje:

Szent Ivánra

Nem elég, hogy szép rózsaszín, még tartalom is van mögötte! Játszódni fogok, borozni, zenét hallgatni, ráadásul franciául, ráadásul Szent Iván éjjelén. Hö!

 

Napi Igen - Június 17.

Ma ismét boldogított a munkám is, egész pontosan ZsanSárl, aki pezsgőzést ajánlott fel estére, montam neki, nagyon kedves, de tökreteli az ázsandám, szóval majd csak jövő 7en keres. 

1 halom üzenet lepte el a napomat, a jeles dátumra tekintettel érthető a nyüzsgés. 
Befutottak a hazai gondolások, majd a nemzetköziek, online és írott formában, szóban, interurbán- és perszonális úton is.
Ráadásul, még pakkos gondolást is kaptam, ami a legjobb dolgok közé tartozik. 
Szóval csak annyi a dolgom, hogy fejben felfűzöm a verbál és szkript gondolásokat, nézem a színes-fényes kavalkádot, ahogy forgolódnak körülöttem és tudatosítom magamban, hogy továbbra is jó dolgom van. 
Még ha ez nem is látszik mindig rögtön elsőre.

NB: immateriális vágyakat nem lehet se csokival, se pezsgővel kielégíteni.  Éljenek a gondolások, az érintések, a szavak és pillantások, a mosolyok és biztatások. Éljen az Idő, amit azokkal töltök, akik fontosak. Így telik és nem múlik. 

Mert (szerencsére) az Időt nem lehet megállítani, mint 1 vénás vérzést.

Napi Igen - Június 16.

Ami késik, arra sokat kell várni, és ha nem is könnyen, de csak összejött a mai Igen is.

Jópersze, láttam vízcsobogást ugató pitbullt; a csobogás nyert, pedig nem is torokra ment. Csak a kutya idegeire. Hallottam harkályt, szippantottam hársakat, hazaközlekedtem balesetmentesen a lezárt városban, csavartam grépfrútot narancsokkal, szóval volt itt minden, mi fül-szájnak ingere. 
Csakugyebár, ezeket marha gyorsan megszokja az ember lánya, aztán már fel se tűnik neki, hogy mekkora fenenagy jódolga van. 

Így tengettem a napomat, már kellőképp kétségbe is estem, hogy hol találom a mai Igent, és aztán ő talált rám, vagyis ők.
Merthogy jött 1 tálca málna, tengerész-lábbeliken, télapós kísérettel, öleléssel, interaktív verbalitással. A málnának már hűlt helye, de a támogatás összes egyéb formája itt maradt. 

Ezen túl még interurbán gondolás is érkezett, tisztára el vagyok kényeztetve, úgyhogy mindezekkel együtt ma is beeveztem az Igen-öbölbe.

Aki pedig netán nem tudja, hogy Ki ette meg a málnát, még kiderítheti. Bár én ezt már ovisként vágtam, sose késő utánajárni dolgoknak.

Napi Igen - Június 15.

Ma újabb készségekkel gyarapítottam az eszköztáram. 

Az úgy kezdődött, hogy a lakás legkisebb helyiségének az ajtaja 1 szép napon megadta magát és muszáj volt kieszközölni belőle a zárat, és azóta csukhatatlan. Ám mivel nem akartam nyilvános WC-t üzemeltetni, ma elvetődtem a közeli barkácsüzletbe kezemben a mintapéldány zárral.

Az eladó valszleg látott már ilyet, mert egész fegyelmezetten hallgatta, mit akarok. És ha már ott voltam, vettem 2 zárelemet, minthogy az éjjel-nappalim ajtaja is csukhatatlan, immár féléve. 
A fazon készségesen érdeklődött, van-e mivel beapplikálnom a cuccost, úgyhogy töredelmesen bevallottam, hogy még nincs. Ajánlott többféle csavarhúzót, de én a piros készletet választottam - az olyan csajos. Bár erre aszonta az arc, hogy ha csak most az 1x használom, pont jó lesz. Ezt inkább nem hallottam meg. 

Félkészlet

És kérem, felgyűrtem az ingujjam, kipakoltam a szerszámkészletemet, átváltottam hasi légzésre és elkezdtem csavarozni. 2x4 darab csavar, zárat bepasszint, visszacsavar a 2 kilincset, majd a zárelemet is. Utóbbit 2 csillag!csavar tartja, szóval igazán kiművelődtem csavarilag. 
Mondjuk, nem bántam vón, ha a bevésőzárat (mer így hívják) nem olajozzák be, de így legalább még profibban mutattam és ehhez mérten összpontosítottam is. Annyira, hogy még a kulcsot is be lehet tenni és forgatható! 

Ezen felbuzdulva nekiestem az éjjel-nappali ajtónak is, csavaroztam, olajzódtam, kulcsoltam ezt is, majd roppant elégedetten kiutaltam magamnak 1 dupla grépfrút-narancs kombót. 

OK, szintidőt még ne mérjünk, de még néhány (óvatlan ajtó)becsapódás és elmék másodállásban lakatosnak. 

Napi Igen - Június 14.

A mai leginkább 1 Igennap, reggeltől mostig. 

Hogy pontos legyek, a reggelt 10h30-ra datálom kv-val és zöld teával. Némi szilárd táplálék után muszájlott erkélyjelenetet rendeznem, mivel 100 ágra meg a balkonra sütött a Nap. 
Nem értem, a parfümőrök miért nem elegyítik a bőr napszagát a trendi parfümjeikbe, szerintem az 1ik legjobb illatanyag, és biztos mindenkiben csak tökjó élményeket aktiválna. 

Szóval begyűjtöttem a napi D-vitamint, nehogy angolkóros legyek franciás létemre, majd elsuhantam a kék járgánnyal mozgolódni. Mivel a hajtány nem szublimál, amikor kiszállok belőle, gondoskodnom kell a megfelelő rögzítéséről, így hát nagyon profin leparkíroztam jobbra-hátra padka mellé. Figyelembe véve, hogy ebből anno buktát csináltam, roppant büszkén zártam be a kocsit.

Az önelégült vigyor akkor mállott le a fejemről, amikor kiderült, hogy a mai jógaórát másvalaki tartja, mint egyébként. Tekintve, hogy kb évtizede "kezdő" státuszban jógázom, ettől a hírtől némileg csökkent az elhatározásom, de kitartottam mellette. A másfél óra alatt ezt párszor bántam, de a teremből kilépve dicséretben részesítettem elszánt énemet. 

Az orális jutalom füstölt sajtos-spenótos palacsinta képében és eperturmixban manifesztálódott, úgyhogy komfortérzetem a tetőfokára hágott.

Ezennel pedig bemutatom legújabb élettársamat, akit alapos megfontolás és mérlegelés után választottam ki, majd hoztam haza:

2 in 1

Holnap reggel már bizonyíthat is. 

Napi Igen - Június 13.

Amikor a munkám boldogít:

Au plaisir de vous entendre,

Bon week-end,

Très cordialement,

ZsanSárl, aki szerintem minimum 50 éves, valószínűleg van 1 töltött galamb felesége és a hangja alapján igazi békebeli gavallér. A női nem odaadó tisztelője, tudja mit és hogyan kell mikor mondani. Remélem, hogy SOHADESOHA nem lesz alkalma elrontani ezt az imidzsét 3D-ben.

Ha ez nem lenne elég, ma este vendéglátóskodtam is, ami azért boldogít, mert magam választottam a vendéget. Ez fontos kritériuma annak, hogy élvezzem a vendéglátást. Tekintettel a behűtött folyadékokra, a gondosan válogatott vendégkörre, szórakoztató és tartalmas időtöltés volt kilátásban. (Belátással már úgyis annyiszor voltam... ) És ez így is lett.

S mivel a szervezetem bírja az endorfinterhelést, hát meghallgathatom ezt is a hársfák alatt:

Napi Igen - Június 12.

Ma reggel véletlenül elfelejtettem, hogy még csak 12. van és nem a szokott helyen parkoltam, tekintettel a 7végi koncertre, ami miatt elzárják a járgányok elől a placcot. A tilalom holnaptól érvényes, nade mire eszembe jutott, már mind1 volt.

És hát ennek köszönhetően máris beütött a Napi Igen, mert átkelhettem a Városligeten, ahol ilyenkor még nem tömbösödnek a kis/nagy gyerekes csonka/patchwork családok, se bronzosodó buddhák, se szottyadó-aszalódó 50es nőnemek.

A liget ilyenkor az, aminek lennie kell: zöldellő nyugalom, ébredő természet az urbán-civilizáció közepén, a lelki és mentális deformitásoktól kínlódó város tüdőlebenye, ideglazító és erőst stresszoldó tér. 

A madarak szóltak, a fű nyújtózott a Fény felé, én időutaztam vidéki gyerekkoromba és hogy teljes legyen az idill, még 1 kutya is rám köszönt:
 - Ehhehehe - csóválta a farkát derékból. 

Lehet, a többi reggelen is véletlenül erre kéne járnom.

Napi Igen - Június 11.

A Napi Igen egy látáskorrekciós program. Lényege, hogy felnyissa a szemem napi minimum 1 nagyon jó dologra. Mert nagyon jó dolgok igenis történnek. Velem. Akár több is. A Napi Igen ezt hivatott tudatosítani.
Az eredeti program 100 napos kezeléssel beéri és gyökeres szemléletváltozást ígér. Az elmélet lehet naiv, röhejes, vagy követendő. 

A mai jóllét: alkonyati hársillat megtűzdelve madárszóval és friss hajtásokkal. Utóbbi Igor, a Fenyő javára írandó.
Ha feldobom a lábam a bordó erkélykorlátra, még a talpamon is hársillat diffundál. Jobb ez, mint a mofetta és még beutaló sem kell.

617 - Síneken

617 utálta a macskákat, a csillámkörmöket, a bámuló orkokat és ezek bármely kombinációját. Többek közt.
Ehhez képest a mellette elterülő tetovált (Deep in my heart forever.) femália hosszas és flitteres műkörmével próbálta kitörölni a csipát a nyivákoló kék szemekből. 617 abálódott saját hűtőfolyadékában és ellenérzésében, amit a femália vizslató hímkísérője irányába próbált lökni. 
Olvasott, illetve várta a megszokott táj kiszámíthatatlan faunáját. Gyerekkora óta így utazott. A hőségben viszont nem sok nyúlra számíthatott.
A nyivák kitartóan és idegesítően zajolt, negligálta kipelenkázott úti dobozát és inkább párnás gazdáján, meg az asztalkán talpalt felváltva. Irritálóbb volt, mint az utazóközönség együttvéve. Pedig...

617 remélte begyűjteni a trófeákat, még ha csak vizuálisan is; igyekezte a lehető legtöbb faunaelemet összeszámolni a koszos ablakon és a (pár napja állandósult) ködfüggönyön át. A szabály szerint a domesztikált fajták nem számítottak, a kis rókák, fácánkakasok viszont jópár ponttal dobtak az utazáson. 
A hőmérséklet azonban nem kedvezett a fejbéli gyűjtőalbumnak, így 617 kénytelen volt beérni a szemben ülő kérődzővel és a lihegő nyivákkal. Ha legalább qtya lenne, akár vizsla is...

Feszültsége zakatolt benne, a felszínre piros pöttyökben és intenzíven morcolt szemöldökben tört fel. 
 - Ha legalább vasalhatnék - sóhajtotta. Olyankor ura a helyzetnek, elsimítja az összes redőt, nem marad, csak a tiszta, akadálymentesített felület. A mozdulatok rutinja megnyugtatja, az eredmény biztonságot ad, megelégedettséggel tölti el. 
Kéne 1 óriási vasaló, elegyengetni a problémadombokat, a kételyek lánchegységeit, felolvasztani a szívek jégsapkáit - ábrándozott 617 szalmabálákkal a háttérben. Aztán naiv gondolataiból ocsúdva dühösen legyintett:
 - Lelki gyomorsavtúltengés, emotív puffadással. Nem kéne annyi szentimentál maszlagot bezabálni.

Majd figyelmét az (5 pontot érő) gólyára irányította és pótolta folyadékveszteségét.

Az ítélet napja

A 3 döntőbíró szigorú szempontok alapján ítélt. Ritkán kedvezően. A főítész ívelt szemöldökét ráncolta:

- Mi volt maga a fogda előtt?
- Szívrabló.
- Visszaeső?
- De mindig másba! – sütötte le hosszú pilláit a szabadulni (is) vágyó férfi. Éppen a fényes harisnyás, topános női lábakra. Az ítész a lehetséges terápiás foglalkozásokat vizslatta.
- Járatos a kertészetben?
- Liliomtipróként.
- Bármi jótékonykodás, vagy olyas munka, amivel mások közérzetén javított volna? - próbálkozott kitartóan az ítész. Nem jóindulatából; szakmájából kifolyólag.
- A szívhegesztő annak számít? – csillant az elítélt szeme és karátos mosolya.
- Szalag mellett dolgozott?
- Hogyne, szagmunkásként piros selyemszalagok között. Folyamatos munkarendben.
- Élelmiszeripar?
- Tojásfestéket teszteltem.
- Á – nézett rá kérdőn a szőke loknis ítész.
- A rúzs a legjobb mind közt – fixálta tekintetét a csillogó ajkakra a szabaduló. A loknik mintha még inkább bebodorodtak volna.
- A fazekasság érdekli? – tért vissza a fősodorba a szót vivő. Kimért volt, mint 20 deka párizsi.
- Eddig csak véredényekkel volt dolgom – kajánult a hímegyed, nyeregben és miegymásban érezvén magát. Pír kúszott elő a szőke fürtök alól.
- Építőipar?
- Átmenetileg dolgoztam idegburkolóként. – jelentőségteljes pillantás a szőkére.
- Mondja, egyáltalán mi akar maga lenni ebben az életben?! – hasított élesen a románcba a párizsi.
- Én? – csodálkozott a férfi. – Szerelmes.

Mit érdemel a bűnös?