A Campo de Fiori-n virágból van a legkevesebb. Turistából, s belőlük élő díszletből annál több. Meg a hulladékaikon hízó galambokból.
A cannelloni és az espresso között a kézműves tészták standjait felszámolják az első, vagy sehány generációs indiaiak. A takarítóautó sofőrnője dudálva szlalomoz az öltönyben telefonáló római, a földre szélfújta kockás terítő, a tyúklépésű öreg és kutyája, meg a sokadannyi fényképezőgép között. Elijeszti a dolmányos varjút, aki zsákmányával a napernyőmre menekül.
A kútból szakadatlan árad az ivóvíz; (másmilyen életre) szomjas turisták és egyéb állatok örömére. Mohón fogják fel műanyag palackokba - de csak a vizet. Ki tudja, hogy a folyton áramló életből mindeközben mit fognak fel.
Enter this dark love full of people
