A tajpeji gondolás kicsit más, mint a velencei, s nem csak azért, mert csíkszemű. Itt a gondola tk sífelvonó, ráadásul francia gyártmány, pink és vidám zöldségekkel dekorált (?). Xencsére csak külsőleg, festve.
A csúcsra libegni 120 helyi pénz. A kabinon persze osztozni kell; 8an siklottunk felfelé. A nyitott ablakon át behallatszott a súrlódás és némi géphang, de az alant burjánzó trópusi flóra elnyomta a zajt. Ilyen zöld óriásbrokkolik és a párás hőség megannyi megtestesülése hevert a lábunk alatt.
 |
| Flóra |
Felértünk a tetőre, kiszállás után még elkísért a gépzaj, egész sokáig. Majd megvilágosodtam, hogy állati erőforrásból ered a hang. Xencsére nem tudom, mennyi/mekkora bogár/kabóca/bodobács berreg így, de gondolom, éjjelente az eltévedt turistákra vadásznak. Napközben meg a lakomáról sztoriznak.
 |
| Csendes macskák |
Ha már eledel, akadt emberi fogyasztásra alkalmas is. Nénikék (is) sütögették a pecsenyéjüket, eladásra. Volt lángosos (!), húsos és itt nem vattacukrot árulnak pálcikán, hanem virslit/kolbászt.
A keskeny út óriásfák és meredélyek közt kanyargott, bizarr hangokkal szegélyezve. Valószínűleg - nagyon ronda - óriásbékák morzéztak a lapulevelek alatt.
 |
| Helló turiszt! |
Aztán kb 5 órai tea és uzsonna a - megtévesztő elnevezésű - Mamutfenyő Teaházban. Kértem datolyateát és vmi paprikás állatot. Utóbbi száraz volt, mint a sivatag (kutat nem rejtett magában), a néhai így bosszulta meg dőre választásomat.
 |
| 5 órai |
Viszont a tea olyandeolyan volt, hogy xettem volna hazateleportálni, pl a kilátással együtt. Nagy szemű, húsos termése van a kínai datolyának/jujubának és persze meglehetősen édes. Ugyanakkor, ezt ellensúlyozandó-kiegészítendő, a tea fafüst ízű is, mint egy őszi délután. Xencsére hoztak egy egész kannával, s melegen is tartották, hogy az ízélmény gömbölyű maradjon. Most már bánhatom, hogy nem vettem belőle itthonra.
A lefelé úton csak hatan libegtünk 1 kabinban. Az ablak most is nyitva volt, így kifért rajta a kínai böff, ami csak minket, turistákat zökkentett ki a szemlélődésből. A helyi házaspár zavartalanul csevegett tovább.
A földszintre érvén leszakadt az ég, de tk jól időzített, hogy nem a kötélen vert el minket az eső. így csak a taxiszerzésben voltunk akadályozva, de abban se sokáig. Mire a Csang Kaj-sek emlékcsarnokhoz értünk, pont el is állt.
 |
| Térkapu |
A placc hatalmas, kies. A főkapu impozáns, túloldalán kétfelől 1forma épületek, a balsóban épp vmi koncertre készültek.
 |
| Ebből 2 |
A főkapuval szembeni távoli épületet kukksötét fedte, így sajnos sokminden nem derülhetett ki róla. Meg a két oldalt futó kertecskékről se. De legalább nem lapultak benne berregő állatok.
 |
| Távoli, fényes |
 |
| Summary |
