Az ablakon hömpölyög befelé a hûvös májusi este; madártrillák és kutyaugatások ùsznak rajta. A szoba tavaszi levegôjébôl csak a megpihent testmeleg hasít ki egy bôrszagù szeletet.
A léghûtéstôl a gondolatok is lelassulnak, cserébe élesedik a hallás és szaglás. 617 örül a madárszónak, elképzeli az öblös hangú kutyát és mélyen beszívja a fenyôk friss zöldjével vegyülô vadiùj hársillatot.
Elvackol, betakarózik az égbolt mélykék, balzsamos vásznával és átlép álmokbeli párhuzamos életébe. A tükörbôl elôsurranó árnyakat már nem hallja.
A léghûtéstôl a gondolatok is lelassulnak, cserébe élesedik a hallás és szaglás. 617 örül a madárszónak, elképzeli az öblös hangú kutyát és mélyen beszívja a fenyôk friss zöldjével vegyülô vadiùj hársillatot.
Elvackol, betakarózik az égbolt mélykék, balzsamos vásznával és átlép álmokbeli párhuzamos életébe. A tükörbôl elôsurranó árnyakat már nem hallja.
