Napi Igen - Június 21-22.

Eddig nem értem rá. Összefoglalom, miért.

Alváshiány felszámolása.
Hosszas reggeli a már megszokott folyadékbevitellel. 
Városliget és George Michael.
Andrássy.
Fragola.
Városliget és Call me maybe.
Pántlika helyett Kertem.
Aztán:

Ősök tere

BFZ Dvorákot performál. Éreztem, ahogy a zene hatására megváltozik a valóságpercepcióm. Innentől kitartott a módosult tudatállapotom hajnalig.

2. szláv tánc

Divatbemutató. 1 ideig elvegyültem a célközönségben. Aztán izolálódtam.
Esetem a rendíthetetlen dokkmunkással:

Ólomkatona

Femme fatale körkép gráciákkal, ezüst tálcás Saloméval, bosszúszomjas Dianával. 
Kiderült, a szerelembe már nálam szebbek/okosabbak nyila is beletört. Romantikus, ám sovány vigasz a halandóknak. 

Vénusz és Adonisz

Reneszánsz csarnok francia színekben.

A zene is trikolor:

Il joue avec mon coeur.

Ahol lenni szeretnék. Akár szimultán, akár felváltva:

Ahol folyton lennék

Kőhalmival röhögés. 

Lélekemelés gitárra, énekszóra. Megsebzett felhők, álomszövés, torz tükrök és az Élet illata.

Következő koncert az A38-on. 

I-re pont HTL. Mert impresszív, kifejező, időutaztató és bárhányszor ismételhető például vele:

Yvette Guilbert

Ami pedig bizonyíték a Gondviselésre: nem vontatták el a  kocsimat. Ez 5 méteren és a Zangyalokon múlt. Pedig ekkor már bőven alvásidő volt és hűsen zöld illat. 

A mai reggeli 10 órába, grépfrútlébe és szusiba torkollt. Maradt idő csavarni és festeni. 

A 7vége komplett, mint én.