2014. július 31., csütörtök

Napi Igen - Július 31.

Mai napom a városban keretes szerkezetű volt. 

Van 1 lakatlan az 1ik kereszteződésben, akivel már volt néhány interakciónk. Nagyon jól nevelten köszön, még akkor is, ha épp nem adományozok semmit a ragyogó mosolyomon kívül. 
Mára viszont összegyűjtöttem a - még le nem járt - csokimikulásokat/nyuszikat/tojásokat az erre dedikált kisszekrényből és szerencsére a lámpajárás is kedvezett, úgyhogy oda tudtam neki adni a pakkot. Remélem, nem cukorbeteg. Meg hogy nem is lesz az, ettől az adagtól. 

A zirodában volt szerencsém asszisztálni 1 személyiségfejlődéshez, ez kicsit olyan, mint szülésznőnek lenni. Mongyuk, még csak kutyaszülésnél segédkeztem, de nem reklamált a páciens. 
Szóval, ez tök jó, ahogy szintet ugranak körülöttem a zemberek és tanúja lehetek. 

Aztán többszöri dicséretben részesült a mai toalettem.

Aztán 1 másik lakatlan bekeretezte a napomat; de mivel reggel lepasszoltam a csokipakkot, neki már nem jutott semmi a rengeteg eszemen és bűbáj személyemen kívül. 
Valamelyiket értékelte, mert sokkal többet értekeztem vele, mint eredetileg terveztem. 

A napot pedig citromos sörrel és olvasmánnyal rekesztem be.


2014. július 30., szerda

Napi Igen - Július 30.


A napindító csigahajítás után annyira rendes voltam, hogy elszállítmányoztam az 1ik lenti szomszédot a piacra. 
Ha így folytatom, még éltemben a fejemre kerül a glória. Az csak azér macera, mert így se férek be mindenhova a centijeimmel, hát még 1 imbolygó karikával a fejem fölött.

A társas ebéd után a sütőipar virslije: minyon! Rettenetesen édes, a cukorsokk garantált. Ámde szervezetem szokta a váltott előjelű behatásokat, így ezzel is megküzdöttem. Főleg, hogy épp előtte méltattak túlélési stratégiámért - dagadtam a székben, mint a lángos tészta.

Ma jóhírszerda van; megtudtam, hogy becses személyemnek kifejezetten javallott a KÉPzelgés, szóval a Nagy Nyári Szabadság után bele is vágok a képgyártásba. 

És még meglepetés is jutott mára, a hírmondó rég nem látott (engem), ennek ellenére vagy ezért? szembesített jobbik énem legjobbikával. Hö. 

Kezdhetek komolyan aggódni; még pár ilyen verbáldíjazás és személyiségem fehér foltjai eltűnnek. Marad fénylénységem szuperlatívusza.
Ámde nota bene: a valóra vált álmokba bele lehet rokkanni.

Jöjjön az olvasmány, majd a (veszélytelen) álmot hozó tücsökszó.

2014. július 29., kedd

Napi Igen - Július 29.

Most már tuti nirvána-esélyes vagyok, legalábbis ha a megmentett életek számát nézzük. És még lakóépületet is mentettem. 
Igenigen, ismét csiga - az eső előhozza őket, és még örülhetek, hogy nem gilisztákkal telítődik az udvar. Abban az esetben kevésbé lelkiismeretesen szabadítanám fel a járgány elől az utat. Így viszont ma is áthajintottam 1 eltévelyedett házas jószágot a szomszéd telekre, hogy ne a keréken kenődjön át a másvilágra.

Visszafogtam magam ahelyett, hogy belementem vón 1 munkahelyi verbálcsörtébe. Pedig felettébb vonzó alkalom kínálkozott 1 kiadós és jóleső osztásra. Éljen a diplomáciai érzékem!

Ha már meló: közelégedettségi indexem ma jelentősen nőtt. Hatékonyságom is. 
Valamint, mentorrá lettem önként és dalolva, hisz szívemen viselem a láncvértet nép jólétét.

Olvasmányélményem szórakoztató, mint 1 jobbfajta vidéki eltévedés analóg térképpel. Utóbbit sokkal lassabban értelmezem.

A napot pedig friss ágyneműben végzem, illatos és szélfútta kék pöttyök közt.  Könnyű álmot hoznak.
 

2014. július 28., hétfő

Napi Igen - Július 28.

A parádés reflexeimnek köszönhetőn ma 2! ütközést is kivédtem. Jójó, gondolom, a zangyalok szárnya is közbeintett, de mégis csak én ültem a csodahajtányban és én uraltam a helyzetet.

Ma több ízben is - csoki, grépfrút és barack - végeztem testgyakorlatot, hogy ne csak a lélekjelenlétem legyen csodálatra méltó, hanem a fizikai is.

Közeljövőbeli kilátásaim ígéretesek, kalendárom sűrűsödik, pöttyszerkóm sorozatos mustrának lesz kitéve. Sulykolhatom a patakban.

Viszont a 863 muslicából 1etlen 1 dögölt a csapdába. Lehet, ezt már ismerik. Más cselt kell találnom. Mongyuk, addig is szinten marad (avagy nő!) karmapontjaim száma.

Most pedig vadiúj olvasmány! Hátha távol tartja a báránybőrbe bújtakat.


 

2014. július 27., vasárnap

Napi Igen - Július 27.

Alváspótlás több ízben - málna, eper, vanília.

Naplégzés meg mellkasnyitás.

Hársasház lettem; a mézem és a szappanom is hársalapú. 

Pöttyösödés estére. Vagyis, debütáltam a hónapok óta beszerzett pöttyszerkómban. Elmentem látványelemnek. 
Begyűjtöttem a Camparimat meg a kisztihandot decens figyelmességgel kísérve.
Megtudtam, hogy mondandóm fele érthető. Vagy alig több - jó esetben. Hm. "Nyelvében él a nemzet." 

A macskák, csigák, szúnyogok és pókok után bevonzottam vagy 863 muslicát. Firnyákos csapdát állítottam nekik. Lehet, vesztettem néhány karmapontot. 

A villámvihar után ismét süt a Nap. Nekem is. A pókok meg szövik tovább a pöttyös báli ruhámat. 









2014. július 25., péntek

Napi Igen - Július 25.

Most már nem csak a napokból csúszok ki, hanem a hetekből is lassan. De cserébe rengeteg izgi dolog történik!

Például találkoztam velem. 1 csomószor, és tökre érdekes volt. Jó, persze, az ember lánya nehezen zárja ki magát az életéből, viszont nem feltétlen érdeklődik a saját hogyléte felől. 
Én a 7en minőségi időt töltöttem velem, odafigyeltem rám, és egész megnyugodtam, hogy a valóságészlelésem nagyrészt megegyezik a valósággal. Legalábbis, engem illetően. 

Aztán találkoztam olyanokkal, akik dicsértek. Hol ezért, hol azért. 

Világot láttam. És engem is a világ. Xintem mindketten jól jártunk. Kiterjedt szociális hálóm nagyfokú vendéglátási affinitással rendelkezik - szerencsésnek mondhatom magam. 

Valamint, diadalt arattam a lakótárs felett. Merugyebár - erkölcsi dilemma! - lakótársat nem teszünk el láb alól. Akármennyi is a láb. 
Ámde akárkit nem engedünk az intim szféránkba meggondolatlanul, a betolakodótól meg kell szabadulni. Huszárvágással a gordiuszi csomót - a soklábút átültettem a fenyvesre. Remélem, még nem alakult ki benne kötődés, mert nem szeretném viszontlátni. Még ha Arenyin lenne - de ez nem teljesített sóhajokat, hiába telepatizáltam a pókszemeket fixírozva. 


Okto



Ma kaptam csokiszívet. Mielőtt az is összetört vón, gyorsan megettem.

A lelki gyakorlatot kiegészítendő, a korpuszomat is munkára fogtam, s nem csak légzőgyakorlatokra. 

Érkezett képeslapos gondolás. 

Az ember lánya 1 percre nem figyel oda, aztán máris jól érzi magát!

2014. július 21., hétfő

Napi Igen - Július 21.

A kedélyek megnyugtatására heti összefoglalót kanyarítok, szóval tömény Igenlésre tessenek készülni. Szublimálásom hátterében a szociális élet örvénye kavarog.

Az úgy kezdődött, hogy félmaratoni interurbán verbalitás, hajnalig. 2,5 óra alatt simán be lehet érni a célba 21 km után. Én nem lefutottam, hanem lebeszéltem. Cserébe szundi üzemmódban töltöttem a másnapot. Akkor még nem sejtettem, hogy ebből rendszer lesz. 

Sor került énmagam sokszorosítására. Csak semmi pánik - nem 3D-ben sokasodtam, csak papíralapon. Kérésre osztódok. 
Aztán belvárosi élet ölelkezéssel, zseblámpával és kölyökkutyával. Valamint, sörhöz való kedvvel(!!!), ám tekintettel Galaxisjárgányra és a közbiztonságra, mentás limonádéval duhajkodtam.

Szerep-társas-játék. Vicces. És még bónusz születésnapom is lett.
(Bár ha arra gondolok, hogy vannak, kik csereberélik szerepüket-társukat, mint más a körömlakkot... De erre DIREKT nem gondolok.)
Éjszakába és röhögésbe nyúló-fúló témavezetés a limonádétajtékos sörpatakparton. 


 - Másnapjaim lefelé zúzó spirálként süvítenek a módosult tudatállapot felé. - 


Eltávozásom idegen tájakra izomlazító és antioxidáns hatással bír szervezetemre. Akár csak a Campari - sorozat. Főszereplője jómagam és az önjelölt kísérők. Ha lehet, még viccesebb, mint a fentebb említett szerep-társas-játék. Bár ha arra gondolok, hogy EZ is az...
Mindenesetre hű maradtam állati elköteleződésemhez és a szimpla házas után 1 Búgó Csigával töltöttem minőségi időt. 

Tiszteletemet tettem külhonban, teszteltem néhány teraszt kv-val és jégkrémmel. A feelinget erősítendő, gazdagodtam néhány nélkülözhetetlen felöltővel. Természetesen művelődtem is, elvégre jó pap is holtig nyomja, hát még én. 

Csipkeajtó


A szellemi és fizikai táplálék után gondoskodtam szépérzékem kényeztetéséről is. Kipróbáltam és ismét konstatáltam, hogy egész jól mutatok főúri környezetben. Az előkelőséggel csupán annyi a bajom, hogy inkább későn kelő fajta vagyok. De a szilvuplé a véremben van. 

Felkapcsoltam a villanyt:

Csupacsillám  

Aztán dominóztam egyet:

Játszani mindig

Olyasmiket, hogy mézes tejes kv, grépfrútlé, fekete rigó, naplégzés, akcióterv, már nem is említek, mert alap. 

Jelentem, a szociális háló felhajtó ereje többszörösen felülmúlja a víz törvényeit. Ha az összes elememet felsorolnám, rengeteg személyiségi jogot tipornék porba-sárba pántos cipellőmmel. Marad a mentálposta, az érintettek ajánlott küldeményre készülhetnek.

2014. július 14., hétfő

Napi Igen - Július 14.

Úgy nézem, a macskáké után a csigák pixisébe dolgozom be magamat, ma reggel 1 újabb példány életét mentettem meg. Vagy, az is lehet, hogy ugyanaz rohant vissza, amelyiket tegnap este áthajítottam a szomszéd telekre. 
Bár fogalmam nincs, mekkora jót várjak jótett helyébe, de asszem, nagylelkűen lemondok a viszonzásról. Tökre önzetlenül dobálózok csigákkal.

Adtam enni a hajtánynak - egész kedves volt a tankolós fazon. Pláne hétfő reggel, ezt nehezen viseli a többség.

Megin meglepetés a dolgozóban. A jobbik fajtából.

Találkoztam a Szívmadárral. Ti is megtehetitek, szóljatok Finy Petrának és Rofusz Kingának. Ilyeneket láthattok:

Élni-halni

Memorizáltam a kötelékfóbiás hímnem definícióját. Soha nem tudni, mikor jön szembe 1 ilyen az utcán - jobb messziről felismerni.
 
A reggeli csigázás után esti macskázással adtam állati keretet a napnak. Csak mondom: a jószág odavan értem.

És hát: terápiás sör.

2014. július 13., vasárnap

Napi Igen - Július 13.

A vasárnap úgy kezdődött, hogy felébredtem valami iszonytató álomból, szóval éhgyomorra konstatálhattam, hogy semmiféle szörny nem áll az ágyamnál. Ez akkor és ott nagy megkönnyebbülést hozó tény volt. Szóval, van, ami a valóságnál is rémesebb. Ez jó hír. 

Felmarkoltam a bazinagy nyereményemet. Életemben először nyerek 600 HUFnál többet. Jobb később, mint soha. Lehet, elindítottam 1 lavinát. 

Mára is jutottak ultrafelhők, a jó dolgomon dobott 1 halommal. Úgy néztek ki, mint égszín tálban úszó madártejhabok. Biztos van 1 óriás, aki mára ezt kapta desszertként. Meg szalmabálákat praliné helyett. 

Láttam 1 őzgidát, esetlenkedett a mezőn. Még tabula rasa - asszem, irigylem. 

Egymásra találás a hajtánnyal. Valamint, úgy fest, bekerültem minden macskák pixisébe. Ezt az ölbemászások számának növekedéséből merem kijelenteni. Ráadásul, nem a kölcsönmacska mász, hanem 1 MÁSzIK!
Majdnem ettem crème brûlée-t. 

Hazaérvén megmentettem 1 csigát a kerékbetöréstől. 

Valamint, kinyitottam a sört - terápiás jelleggel. Mongyuk, olyan is. 



2014. július 12., szombat

Napi Igen - Július 12.

Alváspótlék ismét. 

Virágokban tobzódás.

Meglepetéskészítés. Ha lehet, még jobb, mint kapni. Na nem mintha ellenvetésem lenne a Campari-t illetően. 

Nyári égen habfelhők, alattuk sebes suhanás:


Kb 140nél. Hö.


Majd a perzselt mezőn további felhők, porból. Lóerők, izgalom, szélvédőn villanó napfény, adrenalin, motordübörgés, kanyarokban bóják.
Aszittem, ez engem nem is érdekel. De. 
Nem pont így, de hasonlóan:




Némi ünnepi tiramisu. Mert szeretem. És akkor a lépes mézet még nem is mondtam. Pedig! Mézsejtet enni majdnem olyan, mint felhőt harapni. Egyesülés a természettel. 

20h19től szuperhold. Teljesedjen a világ!



2014. július 11., péntek

Napi Igen - Július 11.

12 órás alvás. Mert megérdemlem. 7közben úgyis megdolgozok érte.

Lassú reggeli nézelődéssel. 

Minőségi levegő. 

Szépészeti beavatkozás; ami kint az bent és fordítva, tehát megéri dolgozni külsőnkön-belsőnkön. 

Interurbán érdeklődés. Mármint, olyan igazi-fajta. (Jójó, de vagy MINDEN igazi, vagy SEMMI. Akkor már...)

2014. július 10., csütörtök

Napi Igen - Július 10.

Nekem ma péntek volt, és lesz 2 szombatom a héten. 

Interperszonális interakciók.

Dicséretben részesültem a csupapánt lábbelimben.

Befogadták a hajtányt, míg hosszú 7végézek. Van lomb a feje felett. 

Láttam őzet a mezőn. Forgatta a fülét.

Mérhetetlen csend áll rendelkezésemre az alváshoz. 




2014. július 9., szerda

Napi Igen - Július 9.

Naplégzés az erkélyen. 

Egyébként iszta izgulás voltam, mert mehettem az ambulanciára a járgányért. Reméltem, már magához tért az érzéstelenítésből és készen áll új utakra velem. Odaroliztam a helyszínre és tádÁM! Ott fényeskedett, várt rám teljes nagyszerűségében.
A szereldés fazon  - bár nem 1 adoniszfajta - belopta magát a pixisembe, úúúúúgy megdicsérte a hajtányt. Majdnem felajánlottam neki, hogy elviszem 1 körre, de még félreértette volna.
Ott hagytam 1 halom pénzt és végre ismét egymásra találtunk a csodajárgánnyal. Csendesen suhantunk, szerintem a föld fölött 10-20 centivel.

Kaptam túrórudit - csak úgy. Itt a "csakúgy" a lényeg.

Ultrafelhők vártak, mikor kijöttem a dolgozóból. Kéne rendszeresíteni nálam 1 képgépet.

Megtanítottam a pénztáros fúnak, hogy mi az a grépfrút. Jövő 7en kikérdezem. 

Jelentem, viszonyom a kölcsönmacskával több, mint idilli. Zavarba ejtő. Együtt megvacsoráztunk, játszódtunk - már várom, mikor fogunk szkrebölözni. Azóta pedig dorombolós ölbemászás, simogattatás folyik. Testszerte plusz kétfajta szőr jelent meg rajtam az esetleges sajátomon túl - fekete és fehér. 
Trikolor lettem, mint Lassie. Remélem, nem állandósul az állapot.

2014. július 8., kedd

Napi Igen - Július 8.

Naplégzés az erkélyen. Szerintem a hárstól épp nem látja a kocsisor, mit mutatványozok a balkonon. Vagy ha mégis, hát így jártak.

Felvettem - idén először - a csupapánt lábbelimet. Ebben az a kunszt, hogy belefért a (már alig) lila lábam.

Beadtam a hajtányt az ambulanciára. Megígérte, hogy nem csinál jelenetet, cserébe a szerelde gyors beavatkozásra adta szavát. Fájni csak nekem fog - büdzséileg. Nade milyen csendesen suhanó járgányom lesz mindjárt!

1 hetes ütemterv veszi kezdetét, melynek szerves részét képezi a sör. Hát igen, eddig halogattam, de most már elkerülhetetlen. Éppen pont olyan hatásai vannak, amelyek éppen pont szükségesek a női szervezet számára. Vagy sörözök, vagy férfivá operáltatom magam. Utóbbi túlmutat jelenlegi szándékaimon és az anyagi kereteimen. Marad a sör. Kezdődik a nagy teszt. 

Rég nem látott arcok-hangok estéje. Mentás limonádé, pizza. Meg közben nyertek a németek, de ez csak mellékszál volt.

A mai nap tagad6atlan fénypontja viszont, hogy a kölcsönmacska NEM ordítva fogadott, mikor nagy szorongva beléptem az ajtón. HANEM! Doromboló 8asokkal, és még játszott is velem. 
Valamint, asszem, új szintre lépett a kapcsolatunk; csak a jelenlétemben hajlandó tojást rakni, megvárja, míg hazaérek. Nélkülem nemésnem. Ez a biztos kötődés jele szerintem. Mi más vágyam lehetne ezek után? 

 

2014. július 7., hétfő

Napi Igen - Július 7.

Visszatérve a városi mátrixba, a sztenderd mézes tejeskv-val és madárszóval indítottam a hétfőt. Meg naplégzéssel az erkélyen.

Lepetés sokolá az asztalomon. 

Outfit-konfirmálás hímnemtől.

Fekete nadálytő, bámulatos gyorsasággal nyerem vissza eredeti lábujjamat.

Matszjászana. Asszem, ez azért lassabb, mint a nadálytő. 


Csakranyitogató


Túszul ejtett a kölcsönmacska, de kiszabadultam. 

2014. július 6., vasárnap

Napi Igen - Július 4-5-6.

Nos, július 4, péntek reggel. Pakk útra készen, jómagam kevésbé, de már (szerencsére) nem lehetett visszakozni. Fél vajas kifli, tejeskv, aztán gyia. A találkahelyen várakozás, már reménykedtem, hogy sajnos mégsem megyek, aztán de. 

Átesvén a "tejóég, mi a bánatos túrót keresek én itt?!" etapon máris indulhatott a gyakorlatozás. Hőségben, erdőben, csoportban. Szóltak az instrukciók meg a madarak. 
Ebéd rég esett ilyen jól. 
Heverés. Tündérvíz.
Gyakorlatozás ON.
Vacsora is rég esett ilyen jól. 
Gyakorlatozás, hogy jobban aludjak. 
Éjszakai kérdéskör: mennyit eszik 1 szú? 1 éjszaka alatt vajon kirágja alólam a rönkágyat? (Nem.)

2. nap:  Roppant korai kelés. 
Ébredezős tejeskv helyett félkómás gyors mosdás a harmatbeli nadi shodana előtt. 
Surya namaskar. Az erdei tündérek némileg fintorognak ennyi városi talp láttán.
A madarak mindeközben ugyanúgy. Néhány alma leesik a fáról.
Még csak 9 óra, de én már tudnék aludni. 
A (végre!) reggeli után 3 órás cizellálás. Fejenállás. Tűz a Nap. Folyik a véres verejték bő patakokban. 
Minden olyan távolinak tűnik. 
Az Idő megáll szemlélődni.
Ebéd rég esett ilyen jól.
Alig 1 órás tudatvesztés.
Délutáni áramlás. A patakok sebesen zubognak. Tűz a Nap. Engem, célul. Felszúrt a parafatáblájára, mint a bogarakat szokták anno. Úgy is érzem magam olykor.
Vacsora is rég esett ilyen jól. 
Tűzszertartás mantrával. Ősidei szociális tevékenység. Lista arról, mit dobok ki. Összes vélt/valós nyomorom eltűnik a lángokban. 
(végre!) álomtalan álom.

3. nap: mint a második. Szereplők ugyanazok: Nap, Idő, madarak, patakok.
Tudatállapotom - nem emlékszem, mikor - módosult. 
Lábujjam - pontosan emlékszem, mikor - zúzott. 
Több ízben is (ön)határátlépést követtem el. 
Ettem étvággyal.
Pakolás, búcsúzás.

Mintha éveket lettem volna távol. Lehet. 

Pesti tanulság mára: kölcsönmacska is karmol.

 

2014. július 4., péntek

Napi Igen - Július 3.

Hát szóval, rögtön reggelire kaptam 1 halom zenét. El vagyok látva csupa új muzikkal. Hozzáteszem, meglepetésből. Ennél jobban nem is indulhat 1 nap. 

Aztán kaptam olyan mondatokat, hogy a fülem kettéállt. Mármint a nagy figyelemtől. Merpéldául aszonták, hogy a helyzeteket nem lehet kontrollálni, csak követni. Persze, tudtam ezt, csak még soha nem mondtam ki. Elég fajsúlyosan és megvilágítón(!) hangzik. Ezen eltöprengtem 1 ideig.

Aztán jegyet vettem koncertre. Aztán el is indultam a tetthelyre.

Találka, ölelkezés, séta. 
Spenótos quiche salátával. Echte német szervírozásban. 
Duna. A hidakról mindig szeretem pestet. 
Hajó. Azt bárhol szeretem mindig. 
Napnyugta, hátradőlés, limonádé. Szívószállal.
Cselló, zongora, dob, tiszta énekhang. A legjobb, amikor az ereid rezegnek húrokként. Meg amikor ringat a dallam. Meg amikor énekelned kell. Ráadásul franciául. Meg tapsolnod - akár magyarul.

Hazavezetés az éjszakában. A lehúzott ablakon becsapódik a fák nyáresti lélegzete, mint 1 intenzív újraélesztés. 


Peu de peur de la mort de l'âme


2014. július 2., szerda

Napi Igen - Július 2.

Nakérem, tuttamén, hogy jó lesz ez a hónap! 

Először is: kezemben a kulcs! Minden helyzetek kulcsa, a megvilágosodásé! Már alig 1 kevés idő és annyira együtt rezgek a világmindenséggel, hogy kérdés nem marad válaszolatlan. Elmém elcsendesedik, csakráim a szivárvány színeiben pompáznak, ászanáim pedig észrevétlen tökéletesednek, mígnem az anatómiai ábrázolásokat is rólam mintázzák. S ha megkérdeznek, hogyan értem el ezt az állapotot, csak sejtelmesen hümmögök és két/háromértelmű válaszokat adok.

Másodszor: kaptam meglepetést. Tökre váratlanul - ahogy a meglepetés lényege diktálja. S nem csak kedves, hanem személyre is szól. Az enyémre mármint. Tökre jó hatással bírt a szervezetemre, úgyhogy meghatódott köszönömöt rebegtem az adományozónak meg az univerzumnak.

Harmadszor: csomagot is kaptam. A postaládámba! Lepetésként. 1 másik adományozótól. Valahogy ez is testre szabott pakk volt, mintha ismerne... Neki is mekköszöntem a gondolást. 

Negyedszer: interurbán és online wellnessélmény szociális hálóm 1 másikmásik szereplőjétől. 

Ötödször: lelki gyakorlat praktikus infók között megint mástól.

Ma tisztára el vagyok kényeztetve. Ezt a rengeteg sok koncentrált figyelmet beépítem önvalómba, hozzáadom a mostani kielhez és aztán ultra bizalommal feküdhetek fel a hullámokra. Megint. 


 
Ahol egyenes minden út

Napi Igen - Július 1.

Új hónap, új kihívások, például BKV-ztam, mint a zállatok. Előrelátásból. 
Aztán:

Szabadtéri izomlazítás.
Ingerbevitel.
Evés-ivás, interakció.
Talpas poharak, kémcsövek, változatos színű-szagú elemekkel.

És bár Igazság ma újabb fátylat lebbentett fel a múltamról, megegyeztünk abban, hogy nem vagyok kíváncsi a többire és hagyhatja a fátylakat másra. Nekem más dolgom van, nem időzhetek tovább idegenek hazugságában; vissza a jelenbe, s előre a jövőbe. 

Valamint, jobb ma 1 plüsskutya, mint holnap 1 csaLó.