70 nap párizsi - Pá

Nos kérem, ez itt a 70. nap, eccer minden jó végetér, hogy 1 még jobbnak adjon helyet :) Hogy ez jelen esetben mennyire helytálló elmélet, pár órán belül kiderül. Illúzióim nincsenek, de a reményhal sosem alszik, úgyhogy arccal Budapest felé megkezdtem a túlsúlyos guribörivel fémjelzett napot.

A bepakolás 70%ig egész zökkenőmentesen ment, előre ittam a medve bőrére (a tegnapelőtti dîner során több pohárral is), aztán tegnap és ma persze kiderült, hogy jobb buktával dicsérni a napot. Vagy mandulás croissant-nal. 
A ruhák, DVD-k, CD-k, könyvek mellett úgy tűnt, még rengeteg hely marad a valise-ban. Aztán mikor összeszedegettem a 18 nm-ről a szanaszét hentergő kis kacatokat, bebizonyosodott, hogy az ördög a részletekben lakozik. 1 tégely itt, 1 flakon ott, 1 sokadik könyv amott, majd a hajszárító, a kulcsittnemaradjon!, télicipőt hovaatökbe rakjam, a vasaló mellett jó lesz, de az meg ott összetöri a bort, a pótszemeket felülre, még kellhet, a túlélő fügét kívülre; szóval mire mindent összehordtam 1 kupacba, lement a Nap, meg fel is kelt. Nem mértem a végeredményt, de asszem, kicsit túldimenzionáltan utazok. Hogy be tudjam zárni, a börire ültettem Fülest; számíthatok rá nehéz helyzetekben:

Társ a mindennapokban :)

A reggelinél leszámoltam az etetőlánnyal, a portással, majd átvontattam az életemet a büróba. Hogy megkönnyítse az elválást, a klíma ugyanolyan vacak, mint eddig volt :)



Borult



Még előttem 1 ebéd à la française, aztán jöhet a taxi; kíváncsi vagyok, milyen meglepetéseket tartogat. A 4 napos 7végére való tekintettel bónusztömegre számíthatok a reptéren, de sebajfóbiás, a helyem foglalva, s repülni mindig jó.

Mindenkinek kösz amit, remélem, legalább feleannyira jól utaztatok velem, mint én :) Pár óra és 3D-re válik a virtuális kapcsolat, kivel előbb, kivel kicsit később.

Mindenjó, ha a vége jó, s bár a bőröndöm is nehéz, a vállamon is súly, a sminkem vízálló, a kőszívem híreshírhedt, s ehhez mért katonás léptekkel vonulok át Magyarországra.

70 nap párizsi - Kifutó királylánnyal

Este fél8kor összefutottam a királylánnyal. A pékség melletti házból lépdelt ki; nem is tudtam, hogy ilyen polgári környezetben is megélnek. Aszittem, a nemes vér minimum cifra palotát kíván, de legalábbis kacsalábasat.
Teljes pompájában díszlett a toalettje, látszott, hogy nagy gonddal készült. Rózsaszín fodros ruhácska, masnikkal és habos ujjal, csilli-villi korona helyett a szolíd, 7köznapi aranyszín fejdísz, pucér lába pink műbőrvirágokkal tarkított papucsban fázott.   
Bár magyar állampolgárként nem lehetek az alattvalója, azért illedelmesen rámosolyogtam; on sait jamais. Letöröltem számról a mandulás croissant esetleges maradványait, hátha bekerülök a tuti pixisbe.

Nagy meglepetésemre azonnal szóba állt velem 1 foghíjas, ám annál őszintébb mosolyt követően.
- Születésnapra megyek! - ugrándozott, s látszott rajta, hogy nagyon izgul.
- Ó, az nagyon jó lesz - örültem vele.
- Szülinapra megyek - ismételte, s visszaintett az ablaknak, ahonnan figyelemmel követték lépteit a pórnép közt. Majd felnézett rám és összeráncolt homlokkal azt mondta:
- Ön bizonyára manöken. - s ezzel 2re emelkedett a francia gyanúsítások száma.
- Nem, nem vagyok - tagadtam bátran; hiába királyi fenség, akkor sem hazudhatok. Fejben csekkoltam ruházatomat, de a fekete szoknya/cipő-piros kabát kombó nem indokolta a feltételezést.
- Dede, szerintem az. - erősködött.
- Messze van a születésnapi fogadás? - érdeklődtem, hátha ejthetjük a kínos témát. Persze, ha mondhatnék igent, mennyivel 1xűbb lenne az életem - több szempontból is. Ám excelkatonaként kevésbé izgalmasak a napjaim, mint 1 kifutón lennének.
- Nem, itt van a közelben, csak bemegyek a pékségbe tortácskát venni - hadarta és megcsörgette az aprót minitenyerében, majd rámvillantotta szóközes mosolyát, s kijelentette:
- Muszáj, hogy manöken legyen, biztos vagyok benne!
Kitartóan tagadtam, pedig visszafordult az ablak felé, gondolom, jelt adott az őröknek...
- De! Biztosan az! - és nézett rám várakozón, hogy akkor ő most 1 igazi, hús-vér példánnyal áll szemben. 1 darabbal a kifutók cirkuszi készletéből. Gondolom, nem találkozhat a plebssel túl gyakran. Látva, hogy tétes a helyzet, bevallom, itt megtörtem.
- Mondjuk, mondjuk, hogy az vagyok...

Megérte hazudni, mert a homlok kisimult, az arc felderült, s a királylány diadalmasan bólintott, hogy hátiszen tudta ő.

Hiába, a 8 éves kislányok fejében rend kell, legyen. Bármi áron.

70 nap párizsi - Séminaire

Ha lenne bakancslistám és szerepelne rajta az idegen nyelvű csapatépítés, úgy már ezt is kipipálhatnám. A séminaire ugyanis csapatépítést takar, természetesen előadások és közös munka álcája mögé bújtatva.
Kedd este tehát összekészítettem túlélő-felszerelésemet a direkt erre az alkalomra született csodatáskába, az égiek kegyelmébe ajánlottam magam, majd jöhetett az utolsó éjszaka a nagy nap előtt.

Új utakra új táska



Xdán elég kora reggel várt a különjárat a ház előtt. A (cég-, és autó)vezető hölgyemény közlekedési stíljére már céloztak a kollégák, érdeklődvén, sisak van-e tarsolyomban. Persze nem volt, ahogy hányózacskó se. A sebtiben bedobált reggelim zaklatottan viselte a hirtelen fékezéseket, majdnem-sávváltásokat.
De persze szavam se lehet, mert a többiek kvázi másfél órás késéssel érkeztek az előre lefoglalt busszal.

A hely. Hát szóval, kastély. Jó, kastélyszálló. Volt, aki szerint nem is igazi kastély, csak 1 kis pavillon, de én beértem ezzel is. Igazából még ehhez való toalettem se volt, még jó, hogy nem volt feltétel a habos-fodros abroncsos szerelés. Haladunk a korral.



Château de Maffliers

 

Mikor nagysokára mindenki összegyűlt, megkvzott-narancslézett, feltuningolta a sminkjét és elszívta a dupla adag dohányát a nagy stresszre, befáradtunk a közös szeánszra, ahol bemutatták cégünk gondosan válogatott gyóccerkollekcióját. Addig jó, míg csak slide-okon találkozok velük, tekintve, hogy a rákot leginkább fokhagymás előételként szeretem. Mindazonáltal érdekes volt, bár a terminológiát nem épp felhasználóbarátra konfigurálták. Nade jó pap holtig, a gyaur kutyák meg főleg.

A nagy figyelés után nagy dőzs, már az előételes pulttól kajakómásra ehette magát, aki nem számolt a főétellel, meg persze a sajtos-desszertes következményekkel. Ha a fogásokhoz passzoló borokat mind végigcsekkolom, fejest ugrok 1 röhögcsélős-vidámkodós délutánba, ami entre amis nem gáz, de itt inkább nem kockáztattam. Azt nem értem, a többiek hogy bírták a rozék, fehérborok után szalonképes állapotban tartani magukat. Bár tény, hogy én vagyok csupán 1 pohárra hitelesítve; utána korlátolt felelősségű társaság leszek.

A szerény ebéd után csoportokra tagoltak minket, s körbeálltunk 1 asztalt, rajta vászondarabbal. 2 művésznek láccó figura instruált minket, s a feladat is kiderült: a fehér vásznat el kell tüntetnünk. Szerencsére nem varázslattal, mer akkor szerintem máig ott próbálkoznánk; hanem festékkel. Olyannal, ami ragaszkodó foltot hagy a ruhán, így tanácsos köpenyt, pasiknak kezes-lábast húzni. Mivel a védőxelés fehér, 5 perc múlva zárt osztályként pompállottunk. Tény, hogy akad, akit simán beutalnék.

Ismeretes világraszóló kézügyességem, tehát az első pillanattól kezdve abszolút magaménak éreztem a kihívást, hogy telekreatívkodjam a vásznat színekkel, rajzokkal. Háde, 1 csapatépítés arról is szól, hogy kilépsz a komfortzónádból a közös célokért. Fogtam tehát krétát, ecsetet és tk. még teccett is a ténykedés.

A koncepciónk annyira volt konkrét, amennyire 1 8 fős csapat 5 perc alatt kikristályosíthat 1 művészi tervet. Ebből következik, hogy a végeredmény is páratlan együttműködésről, merész színválasztásról és gazdag tartalomról tesz tanúbizonyságot. így kerülhetett 1 és ugyanazon képre néhány zászló, 1eurós és hevenyészett iPad mellett 1 szurikáta is (a rendelkezésre bocsátott sablonok száma véges volt sajnos). Nyilvánvaló tehát, hogy nagy megelégedéssel szemléltük közös alkotásunkat, amibe mindenki beleadta a (leg)jobbját. Fontolóra vettük, hogy esetleg el kéne árverezni, de elvetettük az 5letet, mert mégiscsak kötődtünk hozzá érzelmileg. A miénk.



Műalkotás



Itt még nem ért véget a közösködés (legalább közösülés nem volt); a 6 csapat munkájának eredményeként gyönyörködhettünk a 6féle vászonból született céges logóban. Ha nem lett vón azonnal világos, hogy miért néz ki úgy a vászon, ahogy, a csapatok elmagyarázhatták, hogy "a művész ezzel azt akarta mondani". Tisztára meghatódtunk, volt nagy taps, mindenki boldog volt, de xintem leginkább azért, mert mosmá végre elfoglalhattuk a szobákat.

65en séminaire-kedtünk, tehát legalább ennyi szobája van az intézménynek. A szöbák persze kortárs feelingben berendezve, de a matrac kétségkívül nagyon kényelmes volt. Aki pedig tudja, mit jelent az alábbi képfelirat, pls ossza meg velem is, mert én nem találtam a magyar megfelelőjét.



Salvete in mundo domi vostrae estis

Ugye hogy a mi képünk sokkal szebb lett?! Igaz, xintem 1 szálloda se fog belőle sorozatot gyártatni. Bár sose lehet tudni.

Szobafoglalás után sétáltunk 100 métert és a (másik) busszal elközlekedtünk vacsorázni. Nekem ugyan tökre megfelelt vón, ha helyben dinézünk, de akkor lemaradok Európa 1ik legtutibb golfpályájáról. Majd ha kőgazdag nyugger leszek, idejárok labdákat ütögetni.

Golfpálya

A vacsorát 1 órás szociális élet előzte meg; koccintottunk 2 kiváló kollegina kiváló munkával elért kiváló eredményére, eztán pedig mindenkinek meg kellett találnia a saját motivációját, amivel folytathatta a pezsgőzést. Asszem, sikerült, mert ürültek az üvegek, remélem, volt a közelben vmi puccos lakatlan, aki beválthatta őket, mer az összegből simán elhúzhatott 1 hosszú 7végére a fenti kastélyba.

Mikor már mindenki nagyon laza és tejbetök volt, beterelgettek minket a vatsora helyszínére. Körasztalok 9 főre, rengeteg evőeszközzel és ugyanennyi behűtött palackkal...

A koreográfia ugyanaz, mint ebédnél: már az előételtől kész vagy, de feltartóztat6atlanul jön a hal, meg a süti, gyengébbeknek kv is.

Közben nagy lelkesedéssel szórakoztatnak; játszunk zenekitalálósat. A műsorvezető rutinos, a bejátszott részletek rövidek, a társaság nagy elánnal pörgeti az asztalkendőket, veri az ütemet és visít, ha pontot kap. Nagy röhögések, izgatott kipirulások és miniprodukciók után nyertest hirdetnek, de a vesztesek ugyanolyan jól érzik magukat, mint az okleveles kollegina.

A bőséggel fogyasztott izomlazító (fehér-rozé-vörös kombináció) jóvoltából gátlás nem marad szárazon, s önjelölt parkett-ördögök lepik el a terepet. Hangulat a tetőfokán, hiába, a zene mégiscsak nemzetközi, ha esetleg volt még vki, akiben maradtak fenntartások, most már tutira feloldódhatott.

Többek közt erre lehetett ugrálni:

Az, hogy 2kor feküdtünk, nem jelentette azt, hogy később kezdjük a csütörtöki programot. így a reggelinél csupa karikás szem és félálomban robotüzemmódra kapcsolt humanoid tolta a triplakvt.
Márpedig a délelőtti szeánsz kitartóan sorolta a tudnivalókat, ismertette a részleteket és persze interaktívkodást is igényelt. Xencsére páran azért magukhoz tértek, így elhangzottak a várt kérdések, érkeztek az adekvát válaszok is, majd tapsoltunk.

Ebéd lásd mint fent, bár kicsit rövidebbre szabva, hogy maradjon idő a szabadtéri activité-re.
Ismét csoportosulás, mi lettünk a Jacques Cartier team. Csupa izgi küldetést kellett teljesíteni, úgymint fotózás megadott témára, szagminta-azonosítás, vagy a füles labdán távugrálás. Ez nagyon vicces volt. Gondolom, mindenkinek megvan a kategória: fittball 2 kapaszkodó kis nyúlvánnyal. Erre kell rákucorodni (alacsonyabbak előnyben), s a tereptárgyakat kerülgetve végigpattogni az adott távon. Kedvencem Celine Dion anyja volt, aki miniruhában és harisnyában, 60 éves Törpillaként fórral indulva röhögcsélt göcögve, s ruganyosan ugrándozva kenterbe verte az ellenfelét.
A másik sorverseny a betűvadászat, mikor is 1vki hátára betűt rajzolnak (csak fiktíve), előreszalad a sor utolsó emberéhez, felírja az ő hátára, s így tovább, míg az első ember felírhatja a táblára a betűt. Ezt egész addig, míg ki nem találják a keresett szót. Mivel mi az első betűből megfejtettük a szavakat, átváltottunk számolósra.

Mindeközben töltögethettük a feladványos füzetkét, amiben kép/betű és 1éb rejtvények sorakoztak. Tekintettel idegen nyelvűségemre, nem túl nagy %-ban járultam hozzá az eredményhez.

Ezen bemelegítés után pedig kiosztották a térképeket iránytűvel, némi instrukcióval, s elindulhattunk kincset keresni a kerekerdőbe. 10 állomást jelöltek a térképen, persze feladattal, amelyeket megválaszolván megkapjuk a kincs koordinátáit.
Tekintve, hogy 1ikünk se volt 1 rutinos térképolvasó, 2 állomás és 1 jobbos kanyar után parádésan eltévedtünk. Ennyit a pasik híres veleszületett GPS-éről...
Mielőtt még bepánikolva (erdő)tüzet gyújtottunk volna, hogy megtaláljanak, az 1ik szervező érkezett biciklin, laza félmondattal útbaigazítva minket.

A gyülekezőponton megfáradt csapatok, hiányos létszámban. Aztán persze ahogy lennie kell, nagy ujjongással közeledik a cégvezető csapata, diadalmasan cuccolva a zöld kincsesládát. Mégiscsak lehetnek véletlenek, amelyek magasabb érdekeket szem előtt tartva következnek be :) Örömködés, eredményhirdetés, tudomásul veszzük 5. helyezésünket (a 8ból), mindenkinek megköszönünk mindent, majd szedjük a sátorfákat és a távozás hímes mezejére lépünk.

A visszaút ugyancsak hányatott, de ekkorra már az álmosság-fáradtság némileg elnyomja a gyomorszintű lázadásokat. Bő 1 órás út végén elégedetten szállunk ki a kocsiból, s 4en 4felé széledünk.

Összegezve elmondhatom, hogy felettébb tanulságos, ugyanakkor szórakoztató 2 napban volt részem. 1etlen kívánságomat a szobába érvén azonnal valóra váltottam: kifeküdtem.

Kifeküdtem

70 nap párizsi - Teambuilding

Gondolom, mindenki előtt ismeretes a team building mibenléte. Elméletileg összekovácsolja a csapatot, amiben dolgozol. Gyakorlatilag szanaszét dőltök; legkésőbb hajnalra. Persze, a közös detox közelebbi ismeretségbe hozhat távolabbi kollégákkal, csak nem biztos, hogy a menedzsment ily módon tervezte el a kovácsolást. 

Bevallom, nem a legerősebb pontom a céges építkezés, belföldön sem, itten külföldön meg főleg kihívás. Mások által jófejnek és kedvesnek mondott kollegina lévén ugyan nem feltétlen kék ebből idegbajt generálnom, csak pont ezek a mások nem lesznek ott. Akik tudják, hogy a zord külső (túl)érző szívet takar. Meg persze 1 csomó 1ebet is tudnak.

Leendő 10 fős csapatomból 3 vkit ismerek, ebből 1ikük a sármos 60as, akiről fényképet kell készítenem; bármi áron!

A rendelés leadva, már csak ki kell 5ölnöm, hogyan pozicionáljam be a figurát anélkül, hogy gyanút fogna. A megrendelő ugyanis mielőbbi frigyre szándéxik lépni a kiszemelttel, s ebbéli megerősítésként várja a fotót. A sármőr már meglévő felesége gyerekhaddal nem akadály! Hiába, az igaz szerelem nem ismer lehetetlent! Úgyhogy nagyon izgulok emiatt is, hogy sikeresen asszisztáljak 1 határokon átívelő, európaszintű, több generációs szerelmi történethez.

A másik - általam - ismert csapatjátékos soma mamagésa frankofón kiadása. Bár xintem nem hallott még a magyar verziójáról; a karakterre való hajazás erőteljes. Csak remélem, hogy az ő szerelmi életéről nem fogunk annyit hallani, mint gyöngyibabáéról.

Harmadik játékos a kiköpött francia fazon; lekezelő, fennhéjázó, pökhendi és jól megszorongatja a kezed bemutatkozáskor. Ha kérdezed, nem válaszol, s tk. nem érted, hogy lehet még a cégnél, mert ugyanígy nem reagál semmiféle megkeresésre. Aztán bevillan, hogy van titkárnője; tehát elég, ha a vele való kapcsolatteremtésre szorítkozik. Szóval pont kellőképp antiszociális az 1üttműködéshez.

A további 7 fővel csak papíron találkoztam; ma előx. ígéretes lehetőség, csupa új ember, naccerü alkalom szélesíteni látóköröm és szókincsem; mind2re ráfér.

Csak azér para kissé a helyzet, mert a mai small talk témaválasztása nem esett az érdeklődésem homlokterébe, tekintve, hogy a folyami, illetve tengeri hajójogsiról szólt a diskurzus. Hátizé, eddig ugyan erről nem írtam, de nekem 1ik sincs. Se hajóm, se jogsim. Utóbbiból még szárazföldi se, nem hogy vízi. Merhogy az autó, amit vezetnék, várja, hogy értemenjek. Majd 1x.

Mindenesetre, értem jönnek reggel, s elkocsikázunk a tetthelyre. Fényképező betárazva, kistáska szintén, vállamra vetem, s lesz, aminek lennie kell.

Hamuban sült pogácsa nélkül

70 nap párizsi - Mignon

A mignon tk. a cukrászat virslije. Mármint, hogy ugyanúgy belerakják az összes maradék sütivéget, ahogy a virslibe belekaparják az egész napi bőrkecafatkákat, s csupa olyasmit, amit kb a qtyádnak sem adnál. Csak nagy éhínség idején.
Szóval sütőipari hulladék - ahogy megtudtam 1 alkalommal, mikoris bődületesen vágytam 1 kemény cukormázas, belül émelyítően édes csodakockára. A vakító vágyak idejére célszerű kéznél tartani 1 kolleginát, aki tudja, melyik az a félmondat, amivel visszaránthat a valóság rögös talajára. Ettől függetlenül persze levadásztam 1 mignont, s persze már nem lehetett elvonatkoztatni a definíciótól, úgyhogy kb. azóta sem kívántam meg a kockát.

DE! Az ember lánya maga is válhat mignonná. Egész pontosan, mignonne-ná. Merthogy a francia eredetű szó (minő lepetés) jelent aranyost, bájost, csinost és persze kicsit is, ahogy anno a cukrászatban jelölték a kispénzű polgárok számára hozzáférhetővé tett süteményt.

Szóval, mignonne-nak lenni egész 1xű, a továbbiakban leírom a lépéseit:
1. Legyél nőnemű.
2. Gyere el Párizsba, de legalábbis francia nyelvterületre. (Nem csupán a mignonságért érdemes idelátogatni.)
3. Városnézésben megfáradtan térj be 1 kvzóba a sok közül. Ez könnyű feladat, mert simán lejárod a lábad és simán találsz ki-beülős helyet, kb 20 lépésenként.
4. Ne hőkölj meg a pönszér elánjától, pláne, ha a napi első kvdra készülődsz, s kora délután tévedsz be a café-ba. Személyeskedésnek venni a széles gesztussal kísért asztalhoz terelgetést meg főleg botorság. Csak add át magad a szíves vendéglátásnak.
5. Rendelj pl. quiche lorraine-t salival, de mindenekelőtt persze double café-t, magas vérnyomásúak café crème-et, s már most jelezheted, hogy készülhet a tarte tatin, vagy a crème brûlée. Közben persze legyél barátságos. Mégha csak magadhoz képest is, az már elég tud lenni.
6. Nyugodtan állj szóba a pönszérrel, aki vicceskedéssel próbál felébreszteni. Valójában nem is pönszér, hanem sales-es. Többnyire nagyon ügyesek, és pár pillanaton belül mignonne-t csinálnak belőled.
7. Lazulj le és röhögcsélj a poénjain, nem mind feltétlenül díjnyertes, de hát nem is dumaszínházba mentél. Bár némely pönszér simán lenyomhatna 1 one man show-t.
8. Profizmustól függően pirulj vagy se az első mignonne-on, ami kb a 2. körben érkezik, a crème brûlée-vel. Ekkor közli ugyanis veled a figura, hogy elsőre ez jutott eszébe rólad. Hogy micsoda mignonne vagy. Itt elgondolkodhacc azon, hogy vajon másodikra mi jutott eszébe, de nem érdemes, mert a small talk ártatlan, mint a ma tojt tojás.
9. A további, repetitív mignonne-okat fogadd mosolyogva, vidáman, afeletti örömödben, hogy eső ide, szél oda, bájod töretlenül átragyog a legszürkébb délutánon is. És persze tartsd távol a fals hangokat, miszerint a pönszér csak a munkáját végzi.



Mignonne





Sex shop-ban

- Jó napot kívánok! 1 kiló szexet szeretnék.
- Jó napot Uram! Milyen kiszerelésben adhatom?
- Ööö, hát nem igazán ismerem a kínálatot, milyenben lehet kérni?
- Nos, mint pl. a papírzsepi, az 1 kilót lehet kérni 1 csomagban, illetve tízesével is csomagolhatom. Attól függ, hogyan szeretné felhasználni.
- Igazából ajándékba viszem, nem nekem lesz. Kedves hölgyismerősnek szeretnék meglepetést szerezni.
- Jójó, mindenki ezt mondja, de nekem elárulhatja ám, ha saját magának keres valami finomságot.
- Hátizé, télleg neki szánom, csak még nem jártam szexboltban. Tudja, ha bemegyek a húsboltba, ott tudom, mit kell kérni. Ugyanígy a kenyeresnél, vagy tejesnél. Meg még 1 parfümériában is elboldogulok. De szexboltban...
- Vannak önkiszolgáló butikok is, de szerintem sokkal személyesebb itt, ahol az ember elmondhatja, mijáratban, milyen igényei vannak, merhátugye a húst is jobb szeretjük magunk kiválasztani. Az automatákról ne is beszéljünk.
- Na igen, ez igaz. Sokkal jobb a személyre szóló ajándék.
- Mert például, nézze csak meg ezt az előrecsomagolt, vákuumfóliás szexet. 10 dkg és ki tudja, mi van benne igazából. Tartósítószer, színezőanyagok, és biztosan importált.  Én reggelire se választanám.
- Jobb szeretnék vmi frisset... És ha lehet, hazait. Annak párja nincs.
- Ezt mondom én is! Kinek kell futószalagon gyártott kínai műszex? Vagy a dobozosak! Semmi fantázia, semmi meglepetés.
- Na és mondja csak, itt a pultban ezek milyen szexek? Nagyon jól néznek ki.
- Úgy ám, meghiszem azt! Ez itt a prémium kategória, különleges alkalmakra szokták őt vinni a vendégeim. Van, aki hetente visz belőle, van, aki ritkábban, de aki egyszer megkóstolta, az mind visszajár.
- Tehát vannak törzsvendégei?
- Hogyne, persze. Ismerem őket 100 éve, meg a gusztusukat is. Már mondaniuk sem kell, csak fogom a kedvenc szexfajtájukat és már viszik is. Van, aki csomagolást sem kér, mert amint hazaér, rögtön nekiesik. Sőt, olyanról is hallottam, hogy hazáig se bírta ki, az első kapualjban beleharapott.
- Ne mondja! És nem lett belőle botrány?
- Á, megúszta. Meg hát ismeri a rendőrfőnököt, az is idejár hozzám. De azóta legalább hazaviszi.
- És a másik pultban azok micsodák?
- Kis kiegészítők, díszítésnek. Mint ahogy 1 szülinapi csomaghoz jár a gyertya, masni, úgy ezekkel is fel lehet dobni 1 kiló átlagszexet, még a 7köznapi kivitelezésűt is. Van, hogy a körítés többet jelent, mint maga az ajándék.
- Perszepersze, fontos a hogyan is. Hm, nos akkor szerintem viszek 1 kiló prémiumszexet, ebből a vörösből. Tudna csinálni belőle 10 adagot? Organzába csomagolva. Választok hozzá kiegészítőket.
- Nagyon sokféle van, ha javasolhatom, keressen különböző csecsebecséket. A hölgyek kedvelik a színes darabokat, főleg tavasszal.
- Hű, ez még zenél is??
- Hát, a legújabb őrület, igen. Többféle dallammal van, mint a csengőhangok. Mit szól ehhez itt: "Come on baby, light my fire" ? Vagy nézze csak: "I can't get no satisfaction".
- Nemnem, akinek szánom, jobb szereti a visszafogottabb dizájnokat. És érzelmesebb is ennél.
- Értem, akkor talán ezt itt? Ez ilyen tantrás, vagymifene. Nem értem az összes új irányzatot.
- Köszönöm, de zenéset nem viszek. Képeslapból sem szeretem.
- Jól van, nos kész a 10 kis organzacsomag, tessék nézni, milyen ízlésesen mutatnak!
- Ó, hát ez valóban nagyon guszta. Úgyis olyan nehéz a nők kedvére tenni, de ennek biztos fog örülni. Ott leszek, mikor kibontja.
- Mind a tíznél?
- Nem, hát arra gondoltam, hogy maradjon neki későbbre is. Remélem, tetszik majd neki és örül 10 adagnak. Tudja, hosszú távra tervezek vele.
- Manapság ritkaság az ilyesmi. Örülök, hogy betévedt hozzám és segíthettem megalapozni 1 ígéretes kapcsolatot.
- Hátizé, a tanácsai nélkül nem biztos, hogy ment volna, igazán kedves.
- Megadom a névjegyemet, talán később is szükségük lesz rá. Jöjjön el a kedves jelölttel is. Törzsvásárlóknak kedvezmény jár!
- Remélem, sor kerülhet rá. Nagyon izgulok. Ma este adom át neki. Úgy gondolnám, veszek 1 csokor virágot és elrejtem benne a kis organzacsomagokat.
- Nagyszerű meglepetés, biztos nagy örömet szerez vele. Majd drukkolok!
- Ez kedves, köszönöm szépen. Örülök a szerencsének, a viszontlátásra.
- Mielőbbi viszontlátásra. Ajánlom magamat.

70 nap párizsi - Házi feladat

Az illemóra házi feladataként meghánytam-vetettem a 7fői rendreutasítást és ma exkuzáltam magam Mlle Hypocrite-nál.

Ugyan továbbra sem értek egyet álláspontjával, a jövőbeli sikeres együttműködés, valamint a nyugodalmas jó éjszakáim érdekében közöltem a puszta tényeket, hogy kiderüljön: szóhasználatom nem az ördögtől való és nem állt szándékomban lelkicsipkéjébe taposni.

Tehát mindenki megnyugodhat, a zoroszlánok meg éhen maradnak.