617 feküdt az elsötétített vizsgálóban a 110/70es vérnyomásával meg a korábbi EKG-görbéivel és nem tudta, miként irányítsa a szívműködését, hogy megfelelő értéket jelezzen a monitor. Mongyuk, ezt monitor nélkül se mindig tudta a nagyvilágban.
A doktornő melléült, összezselézte az ultrahangfejet, s csodálkozott, hogy 617nek ez az első ilyes élménye.
Hát, végülis, produkáltam már szívbéli diszfunkciókat - morfondolt 617 - lehet, hogy most azokat is kimutatják? Jóllehet, már jó pár éve ütötték bele azt a szöget. Csak nem látszik ennyi idő után. A kisebb ritmuszavarokat pedig hátha nem is észleli a gép.
Az néha olyan, mintha 1 fehér kesztyűs bűvészkéz rázná meg a ruganyos izomszövetet, jelezvén: minden csak illúzió.
Vagy 617 gondolhatna hógömbre is, amiben 1 mozdulattal feje tetejére áll a világ, majd szép lassan elül a kavargóérzelem hó.
Bár háta mögött volt a berendezés, igyekezett úgy helyezkedni, hogy lássa, mi történik saját magában. Ha már autodidakta módon nem sikerült a szívébe férkőznie. Önismereti törekvései dacára.
Megbűvölve figyelte a vörös és kék ritmusokat - eddig is sejtette, hogy a szív csodás titkokat rejt, de hogy ilyen színeseket, az meglepte. így már eggyel jobban értette gyakori piros-kék kültakaróját. Ami bent, az kint. A fentről és lentről nem is szólván.
Elvégre minden, ami a külvilágban megjelenik, annak oka önmagunkban keresendő - emlékeztette magát 617.
Aztán az orvos benyomta a szívhangképző gombot: kihangosította a látottakat, s a színes ritmusok ütembiztosan verődtek a szobában.
617 hallgatta érzéseit, s belátta, hogy felettébb hiábavaló igyekezet szavakba önteni mindazt, ami a szívben történik. Hiába beszélt pár nyelvet, eddig még egyikre se sikerült pontosan lefordítania a bent zajló valóságot. És ez még csak a sajátja - honnan tudhatná, másokéban mi megy végbe?
Hosszas hallgatózás és vizsgálódás után a doktornő konstatálta a jó szisztolés és diasztolés kamrai funkciókat, a jó falmozgásokat és a ritmusos, ékelt szívhangokat. Az enyhén prolabáló vitorláról megnyugtatóan nyilatkozott, javallotta a mindentevést és a 4-5 év utáni kontrollt.
617 megkönnyebbülve hagyta maga mögött a mitrális, atípusos és normotoniás jelzőkkel tűzdelt párbeszédet - csak a szívhangképző berendezést sajnálta kicsit.
Majd gyakrabban fülel befelé - ígérte magamagának.
A doktornő melléült, összezselézte az ultrahangfejet, s csodálkozott, hogy 617nek ez az első ilyes élménye.
Hát, végülis, produkáltam már szívbéli diszfunkciókat - morfondolt 617 - lehet, hogy most azokat is kimutatják? Jóllehet, már jó pár éve ütötték bele azt a szöget. Csak nem látszik ennyi idő után. A kisebb ritmuszavarokat pedig hátha nem is észleli a gép.
Az néha olyan, mintha 1 fehér kesztyűs bűvészkéz rázná meg a ruganyos izomszövetet, jelezvén: minden csak illúzió.
Vagy 617 gondolhatna hógömbre is, amiben 1 mozdulattal feje tetejére áll a világ, majd szép lassan elül a kavargó
Bár háta mögött volt a berendezés, igyekezett úgy helyezkedni, hogy lássa, mi történik saját magában. Ha már autodidakta módon nem sikerült a szívébe férkőznie. Önismereti törekvései dacára.
Megbűvölve figyelte a vörös és kék ritmusokat - eddig is sejtette, hogy a szív csodás titkokat rejt, de hogy ilyen színeseket, az meglepte. így már eggyel jobban értette gyakori piros-kék kültakaróját. Ami bent, az kint. A fentről és lentről nem is szólván.
Elvégre minden, ami a külvilágban megjelenik, annak oka önmagunkban keresendő - emlékeztette magát 617.
Aztán az orvos benyomta a szívhangképző gombot: kihangosította a látottakat, s a színes ritmusok ütembiztosan verődtek a szobában.
617 hallgatta érzéseit, s belátta, hogy felettébb hiábavaló igyekezet szavakba önteni mindazt, ami a szívben történik. Hiába beszélt pár nyelvet, eddig még egyikre se sikerült pontosan lefordítania a bent zajló valóságot. És ez még csak a sajátja - honnan tudhatná, másokéban mi megy végbe?
Hosszas hallgatózás és vizsgálódás után a doktornő konstatálta a jó szisztolés és diasztolés kamrai funkciókat, a jó falmozgásokat és a ritmusos, ékelt szívhangokat. Az enyhén prolabáló vitorláról megnyugtatóan nyilatkozott, javallotta a mindentevést és a 4-5 év utáni kontrollt.
617 megkönnyebbülve hagyta maga mögött a mitrális, atípusos és normotoniás jelzőkkel tűzdelt párbeszédet - csak a szívhangképző berendezést sajnálta kicsit.
Majd gyakrabban fülel befelé - ígérte magamagának.
 |
| Hangtalan lenyomat |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése