2014. július 9., szerda

Napi Igen - Július 9.

Naplégzés az erkélyen. 

Egyébként iszta izgulás voltam, mert mehettem az ambulanciára a járgányért. Reméltem, már magához tért az érzéstelenítésből és készen áll új utakra velem. Odaroliztam a helyszínre és tádÁM! Ott fényeskedett, várt rám teljes nagyszerűségében.
A szereldés fazon  - bár nem 1 adoniszfajta - belopta magát a pixisembe, úúúúúgy megdicsérte a hajtányt. Majdnem felajánlottam neki, hogy elviszem 1 körre, de még félreértette volna.
Ott hagytam 1 halom pénzt és végre ismét egymásra találtunk a csodajárgánnyal. Csendesen suhantunk, szerintem a föld fölött 10-20 centivel.

Kaptam túrórudit - csak úgy. Itt a "csakúgy" a lényeg.

Ultrafelhők vártak, mikor kijöttem a dolgozóból. Kéne rendszeresíteni nálam 1 képgépet.

Megtanítottam a pénztáros fúnak, hogy mi az a grépfrút. Jövő 7en kikérdezem. 

Jelentem, viszonyom a kölcsönmacskával több, mint idilli. Zavarba ejtő. Együtt megvacsoráztunk, játszódtunk - már várom, mikor fogunk szkrebölözni. Azóta pedig dorombolós ölbemászás, simogattatás folyik. Testszerte plusz kétfajta szőr jelent meg rajtam az esetleges sajátomon túl - fekete és fehér. 
Trikolor lettem, mint Lassie. Remélem, nem állandósul az állapot.