2011. december 28., szerda

Kérdőjel

Miért van az, hogy felnőtt pasik asse tudják, mit akarnak, majd mikor ezzel szembesíted őket, te vagy az antihős?

Keltmintfent, énjóságosságom kegyelméből;
Tüskés Vanek

2011. december 16., péntek

617 - Az utolsó rúgás

617 az utolsókat rúgta. Az irodai létforma összes evilági megnyilvánulásába. Érezte, már alig valami választja el a valóságtól.

Kilép a virtuálcellából és beleveti magát a felszabadulás mákonyosan mámorító virágoskertjébe. A szabadság, mint 1 frissen mosott hálóing, már ott lengedezett körülötte, érezte izgalmasan nyugtató illatát, a levegő, amit felkavart 617 körül, frissen izzott, kalandokat ígért.

Így lehet tisztességes adventet teremteni - gondolta -; idővel. Saját, privát, külön bejáratú idővel, ami csakis az övé és azt csinál vele, amit akar. Most például, felkészül. Csinos kis csomagot masniz szívéből, kifésüli lelke gubancait, lemossa a stresszfoltokat aurájáról, kiporszívózza fejéből a romlott gondolatok maradékát is, és imígyen megtisztulva, örömre fogékonyan várja a fényt a téli éjjel-nappalok szürke közönyébe. 



2011. december 12., hétfő

617 - Kívül-belül

617 felkapaszkodott a zene hátára, s elindult, hogy bejárja hátországát.
Palestine elandalította, mint 1 jófajta füstölő, amitől középkori templomba teleportált, amint beszívta az illatát.
http://www.youtube.com/watch?v=4S10kflVkKU

A külső utazás ideális dekort nyújtott a belső úthoz is.
Gondolatai gomolyogtak benne-körülötte.
 - Tu es vraiment splendide! - látta meg hirtelen, ám szorosan mellette toporzékolt a Hangulatember, s kitartóan kiáltozta:
 - Miss Rugalmatlan, hol késik? Megígérte, hogy jön!

A villámcsapta, égdörgésbe süketült fa törzse fehéren  világított a barnásszürke mezőben, mint nyílt lábszártörésben a sípcsont.

Szófoszlányok, félmondatok rebbentek fel 617 közeledtére, akár a varjúcsapatok a szántóföldeken.
A gondolat/érzésmaradványok hömpölyögtek, némelyik nyúlánk nyírfaként kimagaslott, jelezvén, hogy ott állnak Till the End.
http://www.youtube.com/watch?v=3Qm--yiIzAE

A töltések láttán felötlött benne, hogy talán ő is építhetne gátat. Szűrőt, filtert, a mostani lakmusz helyett.

Zongoraszónak kéne lenni - mélázott 617, de aztán a zakatolás ritmusára ez kipottyant a fejéből, s 1 mp alatt elkeveredett a többi gondolat között.
Belső útja vezette, gitárhúr jelölte az ösvényt. Sok. Párszor már letért erre-arra, próbálgatni. Hátha talál vmit. Hátha rátalál. Itt is, ott is magára talált. Így-úgy.

A tarlók, kiserdők, közutak néha saut de loup, néha önmaguk voltak.
A tereptárgyak önmagukban és környezetükkel 1ütt léteztek. 617 magára ismert a pár sárga levelet őrző fában, a félkész házban, a tükröző tófelszínben. Ő is változtatta alakját, attól függően, mihez-kihez kellett igazodnia.

Pedig. Xetett tudni dolgokat. Xette látni, mikor/mihez kell kapcsolódnia. Mert akkor növesztett 1 vegyértéket. Vagy csökkentette a kapcsolódási pontok számát.
Ezért volt szüksége időre, hogy bentről indulva, szép lassan alakulva felvegye azt a formát, ami adott helyzetben illeszkedik.
617 levegő volt, nem okozott problémát az alakváltás. Xetett mozgásban lenni, csak hát a levegőnek is idő kell, mire 1ik állapotból eljut a másikba.
Tudvalevő, hogy hő 6ására a részecskék gyorsabban mozognak. Ehhez hasonlatosan 617 is gyorsabban közeledik meleg érzelmi közegben, s persze olyan kontext is van, ahol a lég is megfagy.

617 lépdelt, Dust Lane, ismerte fel, s visszanézve még épp látta, ahogy csillagporos lábnyomait felkapja a semmiszél.
http://www.youtube.com/watch?v=d80o6uTNoPI
Itt már járt. Ahogy haladt, a gomolyag kissé megnyílt előtte, majd újra összefonódott mögötte. Bizonytalanul ismerősek voltak a gondolatok. Akadt, amelyiket már rég látta/hallotta, s persze volt, amelyik csatlósként követte bizonyos távolságból.

A gondolatom én vagyok. Ezért nem bírom abbahagyni. Ki is mondta? Talán Sartre.

A vonósok lüktetésével tért vissza a külvilágba, s találkozott saját magával. +érkezett úticéljához.
Az alakváltás 70%-os készültségi fokon állt.
Inkompatibilitási faktort eliminálni! - szirénáztak 617 fejében. 1 kis fáziskésés még nem a világvége - nyugtatgatta magát. A vészjelzés lecsengett benne.

2011. december 8., csütörtök

Finisben

Most, hogy már a cél1enesbe fordultunk a naptárban, listáztuk (jó)kívánságainkat a jézuskának és minden potenciális kívánságteljesítőnek, feltehetőleg már kellőképp karácsonyi hangulatba térítettük magunkat.

Ha ez esetleg mégsem sikerült volna a fogyasztói társadalom, a tömegiszony, a munkahelyi stressz, az államháztartási hiány, vagy a veszélyeztetett fajok 1re súlyosbodó helyzete miatt, még mindig nyúl6unk némi segédeszköz után, hogy fenyőszagú feelingbe ringassuk magunkat.
Mint például:
http://www.youtube.com/watch?v=Ei8hqpp0Lz8

Vagy ha némi bátorításra van szükségünk energiatartalékaink végső 6árán, s úgy érezzük, elkelne a szociális háló alánk, hagyatkozzunk társainkra:

2011. december 6., kedd

Konyhanyelvtanfolyam - Mézeskalács kezdőknek

Jelen dokumentum célja a karácsonyi előkészületek megkönnyítése, az agyvérzések és idegösszeomlások elkerülése azáltal, hogy érthető és követhető módon instruáljuk a (kevésbé) rutinos, ám annál eltökéltebb házikisasszonyokat (az esetek elenyésző százalékában a háziúrfikat).
Mindenekelőtt, megfelelő lelkiállapotba való kerülés szükségeltetik. Ezt elérhetjük azzal, hogy mindennemű illetéktelen elemet eltávolítunk a majdani tett színhelyéről (qtya, macska, haladóbbaknál férj/feleség). A belső harmóniát megcélozhatjuk továbbá teával, csokival, halk zenével, és feltöltött telefonnal, hogy az esetlegesen kritikus helyzet(ek)ben kéznél l1n 1 gyors konzultáláshoz, vagy 1 hosszas bömböléshez. Amint úgy érezzük, felkészültünk, xezzünk 1 tálat, amiben elkövetjük a mézeskalácsot, s 1 fakanalat, amivel a későbbi torkos(!) kezeket csapkod6juk. Fog még kelleni tepsi, s 1 tálca, vagy bármi 1éb, amire a sült angyalokat kiszedjük.

És most jöjjenek a lépések:
Első lépésben ősmasszát hozunk létre 15 deka porcukorból, 5 deka rámából. Ne ijedjünk meg, ez ilyen reménytelenül fog kinézni:

Ősmassza



Ezt egész addig adjusztáljuk a fakanállal, míg szilárdból folyékonyabb halmazállapotot nem vesz fel. Gépi erő bevonásával időt nyerhetünk, ámde ízélményt vesztünk. Második lépésben fokozzuk a helyzetet, s hozzáerőlködjük a 25 deka mézet. Fontos ügyelni, hogy felhasználás előtt ne 1ük meg, bármilyen finom is.


Mézzel folyó



Következik az egész tojás. Megtévesztő ugyan, de ne feledjük, hogy az „egész tojás” a héja nélkül értendő.

Tojással


Addig keverjük, addig kavarjuk, míg az alábbi állományt nem tudhatjuk a tálunkban:


Állomány


Eddig elért sikereinken örömködünk néhány percet, örömünket megoszthatjuk az előrelátón odakészített telefonon barátainkkal, családtagjainkkal. Figyelem: kizárólag távol tartózkodó tagokkal osszuk az élményt, mert különben mindenkinek kóstolót kell adni, aki tudomást xez a műveletről, s a készülő 1 adag véges számú felhasználó kiszolgálására elegendő.

Tovább haladva a mézeskalácsúton, előrántunk 1 kvskanalat, amellyel addícionálunk 4 szódabikarbónát, s 2 fahéjat.  Utóbbi őrölt l1n, a gyújtósról lehántott darabok súlyos mértékben károsítják a humán szájszervet és az ízértéket.  A kupacok elrendezését saját szépérzékünk xint alakítsuk, fontos, hogy a folyamat ne csupán produktív, hanem dekoratív is legyen. A kompozíciónak akár címet is adhatunk.

Kompozíció



Az elemeket homogenizáljuk a fakanállal, majd búcsút mondunk az 1ségnek, s ráöntjük az 50 deka lisztet.

Meló


A látszat nem csal, valóban melós eldolgozni a masszát, olykor megcsaphat minket a sors kegyetlen szele is a gyúrás közben, de ne adjuk fel! Tűrjük a mindenfelé nyúló anyagot, ne lázadjunk a homlokunkra ragadó tészta ellen, nagy türelemmel és kitartással gyúrjuk. Esetleg segíthet, ha közben hőn xetett főnökünk, vagy a dög szomszéd képét vizionáljuk a tálba. Hihetetlen erőket szabadít fel!
Döbbenetes megkönnyebbülés áraszt el minket, amikoron a massza már 1neművé alakulva a kezünkben marad, tapadás nélkül.

Akármekkora is a kísértés, ne dobjuk el, jusson eszünkbe az eddig elvégzett munka. 1 hevenyészett örömtáncot ellenben lejthetünk. A gömböcöt a tálból átköltöztetjük a gyúródeszkára. Figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas képi elemek következnek:

Gömböc


Nem, nem a gömböc a zavaró tényező, hanem az, hogy ebből kell síkidomot gyártani. Sodrófával, sűrű anyázással, még sűrűbb alálisztezéssel, mert ugyanis odaragad a cucc a deszkához. Kritikus alfolyamat, gyengébb idegzetűek meditációs testhelyzetben végezzék! Pár kocka csoki, lassú kortyokban elfogyasztott orbáncfűtea nagyban elősegíti a megtépázott idegrendx regenerálódását.

Pihenésképp előtúrjuk a szaggató formákat (ha eddig még nem tettük) és kiválasztjuk a kívánt alakokat. A hintaló necces, mert rendxint bennszakad a feje, vagy a farka. A karácsonyfa kevésbé szofisztikált, ám annál kezesebben alkalmaz6ó.

Szerencsésnek mond6juk magunkat, ha elértünk az alábbi fázishoz:

Fázis

 
Kijelenthetjük, hogy az oroszlánrészen túlestünk, jöhet a laza levezetés. Ez a tészta (és nem a ruhánk) szaggatásából, valamint angyal/csillagsütésből áll.
Ha megfelelő számú forma áll rendelkezésünkre, az elején említett rámával kikenjük a tepsit. Saját, jól felfogott érdekünkben gazdagon. Senki nem xeti ugyanis kapargatni az edényt, és most nem célunk új szénizotóp előállítása sem.

Imígyen előkészülve, a szaggatásokat óvatosan áttelepítjük a deszkáról a tepsibe. Számítsunk rá, hogy nem fog zökkenőmentesen történni. Némely csillag halk sóhajjal megválik ágától, a karácsonyfa elhagyja a talpát, angyalunk félszárnyúvá lesz. Türelemtartalékainkat kiaknázva reparáljuk a bice-bócákat, pótoljuk a hiányokat, majd elégedetten konstatáljuk a megtelt tepsit:

Megtelt


Az előzetesen 180-200 fokra melegített sütőbe betoljuk a cuccost, s a kb 10 perc sülési idő alatt további formákat szaggatunk. Igen, ez újabb gyúrás-simítás-gyúrás-simítás fázisokat jelent.  Mindaddig, míg már a legkisebb csillag se fér a matériára. A maradék anyagot tetszés xint pogácsára, trapézra, kúpra, vagy virágra formázzuk, s mondatvégi pontként az utolsó adag sütetbe helyezzük.
A minimum 180 fok azért fontos, mert lentebbi hőfokon kalácsunk szárad és maximum karácsonyfadíszként alkalmaz6juk. Ilyen is volt már a történel(m)emben, ám okos a más kárán tanul, s nem kockáztat 1 délutánnyi melót a végső lépéskor.


A kisült kalács szemet gyönyörködtető, karácsonyszagú, ajándékízű és módfelett sikeres családi-baráti körben:
Kisült


Ha a mutatvány végére értünk, veregessük meg a vállunkat, fennhangon dicsérjük kitartásunkat, eddig mélyen megbúvó őstehetségünket, s lehetőség xint hagyjuk a mosogatást másra.
A háborús övezet megszüntetésével, a kötényből való kivetkőzéssel, légzésünk normalizálásával s tündérfiókunkból elővarázsolt bájos mosollyal  ismét fogadhatjuk eddig izolált családtagjainkat.
Készüljünk fel a kistányérnyi szemekre, az ámuló sóhajokra, az elismerő bólogatásokra, s viseljük őket könnyed eleganciával. Következő karácsonyra pedig minimum dupla adaggal számoljunk; csodálatos teljesítményünk ugyanis páratlan gyorsasággal fog terjedni.

Teljesítmény


2011. december 2., péntek

Fehér

Gyermeklelkűeknek porcukrosak a fák.
Gyomorbajosaknak szódabikarbónásak.
Függőknek amfetaminos - legenyhébb esetben.
Munkásoknak mészporos, cukrászoknak sütőporos.
Nővéreknek vattapamacsosan puha a táj.
Holle anyónak dunyhából-tollpihés.
Tisztaságmániásoknak korpás.
Pékeknek lisztes.
Telebendőknek darakása ül minden ágon.

Nekem meg sosemvolt hercegnők púdere porzik.

2011. november 17., csütörtök

617 - Úton

617 ment-mendegélt a hideg úton, kis csomagját már meg sem érezte a hátán. Tizenév alatt úgy megszokta, akár a púpos a púpját, vagy eszkimó a fókazsíros zuzmópörköltet.
Amit tán sose bír megszokni, az az, ha akadályozzák. A haladásban például. Márpedig ezúttal sem halad6ott saját tempójában. Ezen őrjöngött kicsit, majd túltette magát a kellemetlenségen, meg jónéhány buckán. Xetett volna szárnyalni a világoskékségben, ahol nem áll az útjába semmi, ahol csak a levegő és ő van, de be kellett érnie Földközeli suhanással.

Épp ezen gondolataival foglalatoskodott, mikor arra lett figyelmes, hogy 1 fura alak imbolyog nem messze tőle. Mivel 617 sem xette, ha megbámulták, ő sem meredt a figurára, így azt se tudta eldönteni, hogy micsoda teremtmény szegődött kísérőjéül. A kiderülés nem váratott magára túl sokáig, mert az alak közelített felé, majd mikor már 1 vonalban lépdeltek, mint a rétesváró katonák, bemutatkozott:
- Szia! Én Pszeudo vagyok. És te? - a kezdeményezés messze nem így hangzott Pszeudo szájából, s a kézfogás is elmaradt, mivel ujjai szélrózsaként meredeztek szanaszét minden irányba. Hogy 617 dekódolta a nagyvonalakban felvázolt artikulációt, köszönhető volt a hullámhosszoknak, melyeken ő és Pszeudo 1ensúlyozott, és amelyek nem is estek olyan távol 1mástól.  Igyekezett nem tudomást venni a szokatlan fejmozdulatokról, de nem volt 1xű, mert Pszeudo ráadásul X-et formázott egész lényével, s ettől olyan lett, mint 1 életre kelt kromoszóma.
617 máris szimpatizált vele, pedig a beszélgetés nem volt zökkenőmentes, ahogy útjuk sem.

Hang- és mentálrezgésekkel érintkezve 617 megtudta, hogy Pszeudo nem mindig élt ebben az élhetetlennek tűnő húsfogdában, ám amikor lelke megszületni készült, 1 gonosz vigyorú kobold elgáncsolta és a földi testbe libbenés helyett úgy zuhant, hogy épp csak nyakát nem szegte. Zúzódott tagjait nem 1enesíthette többé sem simogatás, sem törődés. Hangszálai elszakadtak, s hiába sodorta újra a legjobb hangszövő, Pszeudo ezen életében már soha nem lesz képes olyan szépen beszélni, amilyen szépek gondolatai voltak, mígnem szembesült állapotának véglegességével.



Amint összeszedte magát, Pszeudo el6ározta, hogy kitiltja az összes koboldot a földi életből. Nem könnyű feladat, hiszen koboldék kicsik, ám annál alattomosabban célozzák meg a felkészületlen embereket. Emberék nem is tudják, hogyan és mikor, de 1x csak azt veszik észre, hogy már régóta nem él se lelkük, se gondolataik. A koboldok összetördelik, s apró darabonként széthordják őket, s próbálják saját, szürkésfekete lélekvázukba illeszteni a színes emberi lélekfoszlányokat. Ugyanezt teszik a gondolattöredékekkel, majd dühösen elhajítják őket, mikor látják, hogy azok sehogysem illeszkednek féregrágta fejükbe.

617 elképedve hallgatta Pszeudot, aki mindezt saját ármánykoboldjától tudta meg. Hogy felvértezze magát ellenük, Pszeudo elvégezte a Lélektudományi 1etem Jótett szakát, summa cum laude. Most éppen PhD-képzésre jár az Ármány és Szeretet karra, valamint kiegészítő képzésként felvette a Kisimító kezelések és Távolságtartás kurzusokat.

617 még szívesen hallgatta volna Pszeudo történeteit, ám  útjaik elváltak. Pszeudo lekanyarodott 1 keskenyebb ösvényre, ahol koboldokat sejtett. 617 Pszeudo nyakába akasztotta szemfényvesztő talizmánját, amivel kivédhetők az ártó pillantások, s jelzik gazdájának, ha rossz szándékú lény kerül a közelébe. Sokáig nézte, ahogy nagy kilengéssel távolodott. Hogy megnyugtassa magát, 617 1 auraerősítő fénynyalábot is utána küldött. Remélte, Pszeudo sikerrel jár, s hogy még találkoznak.

617 tovább lépdelt, úgy érezte, szárnyal a világoskékségben, s nem áll6ja útját semmi.



2011. november 10., csütörtök

617 - Télibáb a zavaron

617 csak állt és hallgatott. Többnyire akkor hallgatott, mikor várták a válaszát, és fordítva. Nem közönyből, mint ahogy félreértették. De persze lehetett magyarázkodni vég nélkül. Unta.
Az öregasszony is csak monta. A nagymonológot betűzdelte csípős rosszmájjal, 617 már csak akkor vette észre, mikor ráharapott. Későn. Hiába próbált kitérni a marás elől, az erekbe másodpercek alatt eljutott a méreg, s érezte, amint megbénítja. Az öregasszony sandán figyelte, hogy vajon elegendő-e az adag, vagy még kell 1 kis puhítás.

617 elszomorodott, hogy már megint bekajálta a dumát, nagy naivan, ahogy nem 1x eddig is. Mindig megfogadta, hogy eztán sokkal körültekintőbben issza a szavakat, de idővel lanyhult a figyelme, feltámadt bizalma, s mivel ettől rövidebbet látott, így rövidebbet is húzott. 
A vénség - biztos, ami biztos alapon - még megdöfködte jól irányzott, alaptalan vádakkal, majd mikor látta, hogy 617 visszavonhatatlanul jégszobrot játszik, lábujjhegyen billegve, hogy elérje, a fejébe nyomta a csörgősipkát. Ez volt a jel, hogy kész a műremeg.

617 érzékelte, mi történik vele, csak épp tenni nem tudott ellene. A Hókirálynő jutott eszébe, aki nemsokára eljön érte, s végérvényesen jégszívet farag saját, pirosan ugrándozó szíve helyére. Noha a Szívkirály már felültette párszor, 617 mégis inkább bevállalta az olykor délibáb (m)ámornyilakat,  semmint a jégkalapácsot, akármit is ígér a Hókirálynő.
 

A Szívkirály ilyenkor persze a csajokat fűzögeti, méltatlankodott 617, a kis hájas puttók meg 2 pofára zabálják a lépesmézet, ami a telibekapott xelmesek csókjaiból származik. A méhes duma csak (hím)porhintés, a csíkos minirepülők viszik a virágoknak a mézet, nem veszik tőlük.

Ámde most nincs idő biológiára, 617nek saját élettanára kell ügyelnie, merha idejegesedik, pát inthet SzabadságSzerelemnek. Pedig bírta ezt a kétpetéjű ikerpárt, lévén maga is Ikrek.
Nos, hát vmi 5let, az kéne, de mielőbb. Nem volt nála 1 se. Gondolatban végigvette a zsebeit, de csak 1 darab morzsálódós reményt talált, régi álomfoszlányokat hősökről, s 1 tenyérnyi, még langyos érzelemvásznat, amit kitartóan szövögetett. A felejtőcseppből már alig gurgadozott néhány a zöld üvegcse alján.

A Hókirálynő hangtalanul állt meg cirádás szánjával, s már suhant is befelé, hódara és hóemberek orra előzte meg. Elégedetten bólintott 617 láttán, majd 1 pördüléssel kisöpörte zsebeiből kevéske útravalóját. Gúnyosan cöcögött, s meg is jegyezte a körülötte tüsténkedő öregasszonynak:
- Hát, úgy látom, vele aztán kifogtuk. Se 1 varázssíp, se 1 lát6atlanná tévő köpeny, csak ezek a kacatok - s kényes cipellőjével odébb billentette az álomhősöket, a színes zsebkendődarabbal 1ütt.  - Mehetünk, már csak meg kell várni, míg teljesen kihűl - s intett, hogy jégkását kíván uzsonnára.
Az öregasszony elkedvetlenedve ment eledelt keverni, hiszen a kiszemelt áldozat kincsei jelentették az ő zsákmányát. Ugyan mit kezdhetne ezzel a száraz morzsával?? Szétszórta, s nem is figyelte, hogy a más szögbe billent hősök orra elé potyogtak a reménydarabkák.

617 meglepetésében szaporán pislogott, mikor látta, hogy a hősök óvatosan felszedegették a morzsákat és 1re csak nőtteknőttek, mígnem igazi, erős hősökké lettek. Csendben, gyorsan mozogtak; felkapták az érzelemvásznat, s háromszor megrázták. Így lett belőle vitorlázóernyő. Ekkor ölbe vették 617et, vigyázva, hogy el ne törjék, mer akkor csak a méhek rakják össze újra, az pedig sokáig tart, míg a nyálukkal megragasztgatják. Betekerték az érzelemszövetbe, jó meleg volt. A hősök körbekapaszkodtak, középen 617tel, s jelre kivetődtek az üvegtelen ablakon. Puhán landoltak a hóban, s hogy kiüssék 617 rémemlékeit, 1ikük előhúzta zsebéből a felejtőcseppeket, s felé nyújtotta. 617 elvette a zöld üvegcsét, forgatta 1 rövid ideig, majd gyors, de pontos mozdulattal visszahajította a Hókirálynő kastélyába. Hallották, ahogy csörömpölve összetört.
A hősök előx értetlenül álltak, majd 1 hullámhosszra kerültek 617tel, s tudták, így lesz a legjobb. A Hókirálynő azt is elfelejti, hogy ők a világon vannak, többet eszébe nem jut, hogy elrabolja 617 szívét.
Eztán csak a Szívkirály Birodalmában végezhetnek rajta szívátültetést. Ha 617 a beleegyezését adja.

Belekapaszkodott az ernyőbe, elrugaszkodott, s megnyugvással konstatálta, hogy igazán hasznos, ha az ember lánya álmokat, reményeket, érzelmeket szövöget, mert azokból lesznek a legkiválóbb hősök. Akikre vészhelyzetben is számít6, mert mindig vele vannak. Hiszen általa-miatta léteznek.



2011. november 6., vasárnap

617 - Programajánló

Párizsban járt az ősz. Meg én - höhögött magában 617. Noha a klíma épp nem kedvezett a városnézésnek, feltett szándékuk volt a hajókázás. Legalább addig is kíméli előző nap jócskán leamortizált bokáját.
A hajóvonták az Öreg Hölgy közelében találkoznak. Bár születésekor meglehetős ellenszenv fogadta, mára inkább kedvelik, mint nem. 617 xeti a tornyot, akárki akármit is mond. Még ha az őszi toalettje nem is túl dekoratív.


Rövidke sorbanállás és várakozás után felbocsátást nyertek a fedélzetre. Rémesen narancssárga műanyag ülőkék hideglettek a tetőn, de xencsére hamar átvették a testmeleget.
A zuáv ott állt az 1ik hídlábnál. Egész teccetős, konstatálta 617, kár hogy 1000 éves. Na jó, csak 200, de meg úgyis kőszívű. Különben is katona volt, azok meg mind léhák. Arra azér jó, hogy vízmértékként szolgáljon. Itt épp megúszta szárazon, de a krónikák említést tesznek vizes lábú, sőt vizes vállú zuávról is.


Az obligát látványosságokat persze lefényképezte, de bőven maradt szabad gyöke a 7köznapibb témákra is. Így olyat is archivált, amiben semmi látványosság nincs.


Az 1 órás vízitúra az októbervégi Szajnán szívmelengető, ugyanakkor kéz- és lábfagyasztó 6ását ellensúlyozandó, kitűzték a következő célállomást: palacsintázó!
Mer ugyebár a crèpe nem olyan, mint a palacsinta. Hogy igazán autentikus crèpe-et találjanak, el kellett zarándokolniuk a Montparnasse-ra. Ugyanaz, mint a Montmartre, csak délen van.
A crèperie breton tulajdonosnője nagy hanggal és elánnal fogadta a vendégeket. A bőség zavarában jó ideig csak válogattak, majd nagy elhatározást hoztak, s rendeltek Crèpe complète-et, utánára pedig a sokat ígérő Crèpe de Pomme d'Amour-t. Az ízélmény nem okozott csalódást, az első palacsintától komplett orgia zajlott a szájukban, a másodiktól pedig visszavon6atlanul xelembe estek. Párizzsal.
Az önfeledtséget konzerválta chouchenne, alias hydromiel, közönséges nevén mézlikőr.


Ily módon átmelegedve már fel se tűnt, hogy szitált az eső, hogy hamar szürkére váltott a délután, a morc időjárás nem árnyékolta be a szivárványszín feelinget.

2011. november 4., péntek

617 - Attrakció!

A lazacot pont úgy készítették, ahogy xette, Párizs ugyanúgy próbálta elbűvölni, mint máskor, 617 mégsem tudta átadni magát a városnak. Várta, hogy hozzák végre a számlát és elinduljanak a zenetett helyszínére.
Az, hogy a 16 metróvonalból pont a 4es volt under construction, fenyegető tortahabként pöffeszkedett a koncert fölött. Márpedig fél 8ra ott kell lenni a Rochechouart 80 előtt. Áron vele volt. Bármi Áron.
Hogy hátrányos helyzetű bokája sajgott a cipőjében, jócskán visszavett 617 lendületéből, kompenzálásképp belül nagyon igyekezett, s fejben rohant 1000rel. Persze ez kívülről nem látszott.

Többxös átszállással végül felbukkantak a megfelelő metróalagútból, kvázi Le Trianon előtt. Kordonozás, biztonsági emberek, gyülekező emberek. Utóbbiak több 100 méteres, villás farkú sorban toporogtak.
Itt minden bizonnyal vmi tévedés lesz, nyugtatta magát 617. Tuti nincs is j1ük, s azt remélik, majd utcai árustól leakasztanak 1et - ahogy tette (félig) önkéntes kísérőjük is. Fél 8 volt, akárhogy is nézte, s nemhogy nem kezdődött a mutatvány, de még csak a közelében se jártak. Majd beléhasított a rettenet, hogy mi van, ha több j1et adtak el, mint ahányan beférnek?! Az ijedtségtől és a mögötte füvező ficsúrok szagától 1 pillanatra megszédült, de aztán jött a rendező figura, hogy álljanak má tisztességes sorba, különben hogy jutnak be, s ettől elhussant a rémület, maradt az eustressz.
A sor elaraszolt indiai bazár, palacsintás, gofriárus és 1 szatyros néni mellett, végül ott álltak az entrée-ban, a vonalkódot lecsippantották, s 617 máris az aulában ámult. Megszabadult a kabáttól, táskától, s így lecsupaszítva felmérte a terepet.

Színház, igen, puha bordó borítással a falakon, oszlopokon, némi porszag. Ezt gyorsan elnyomta az előkoncertre fújó füstgépek teljesítménye. 617et 1általán nem érdekelte a saját magukat is lelkesíteni próbáló csapat előadása. Viszont kihasználta a hézagos sorokat, s észrevétlenül előreszivárgott a kiszemelt oszlophoz, ahonnan aztán semmiféle földi erővel el nem vontatják. Ezt már jóval korábban el6ározta.

A színpad átszerelése után pedig jött, aminek jönnie kellett, gyors léptekkel, lendülettel, elsodró dallamokkal. 617 erei a gitárhúrokkal 1ütt feszültek-pendültek, sejthártyái a dobritmusra rezegtek, ízületei tökéletesen kapcsolódtak az akkordokhoz. 617 felfeküdt az áramlásra, ő lett a rezgés, a zene, a hang, s mindaz, amit kiváltottak belőle: ringás-hajlás, önfeledt olvadás, kirobbanó feszülés, lélektranszplantáció megtisztított szövetbe.
A point culminant a mindenkori kedvence lett, ekkor felettébb örült, hogy sminkje tartós és vízálló, mint 1 jobbfajta esőkabát.


Igen, itt volt, itt áradt keresztül rajta a hegedű minden 1es rezzenése, 617 itt lett a vonó és a húrok nászának áldozata. Örömmel. 

A hazaútra nem nagyon emléxik, az élmény hosszasan dolgozott benne, az utómunkálatok máig tartanak, noha az input már 1 hete érte.
Újra rátalált korábbi meggyőződése, miszerint La vie est belle.

2011. november 3., csütörtök

617 - Varázskivonat

Az egész a koncertjeggyel kezdődött. Amióta kinyomtatta a rózsaszín papírt, abba kapaszkodott. Na nem a papírdarabba, hanem a gondolatba, hogy már alig vmennyit kell aludnia és ismét lélek(t)öltést kap.
A varázs7végéhez hozzátartozott a repülő. A gépen már átadta magát a rá váró napok hangulatának. 617 számított rá, hogy Párizs most is összefoltozza szétfoszlott érzelmi világát. Ahogy már annyiszor.

Az érkezés utáni nap lusta reggellel és croissant-nal indult. Az október végi péntek kissé borult, de hívogató volt, hát felkerekedtek. Csak a következő településig autóztak a színes tájon át. 617 már járt itt, s emlékezett, hogy a királyi közeg bővelkedik látványos elemekben. Arra nem, hogy ennyire nagyszabásúan:


A park kényeztette 617 érzékeit, elterelve figyelmét a mókuskerékről, ami a fejében pörgött.
A fákon ülő légbuborékok a xantofilles levelekkel szállingóztak alá, 617 rengeteget begyűjtött, elraktározva őket vérsejtjeiben. A vízben tükröződő szobrok lopva figyelték a látogatókat. Alig várták a zárórát, amikor végre kiléphetnek a megkövült burokból s kedvükre nyargalhatnak a szökőkutak lovain, oroszlánjain, vagy szárnyra kaphatnak a szigorú tekintetű sassal.


617 időutazott, s el is tévedt a labirintokban, de nem bánta. A látványtól s a tiszta oxigéntől belső tüze fellobbant, hagyta, hogy a romlott gondolatok hamuvá legyenek, s cserébe a retinájára égjen a látvány.
Révedéséből kizökkent, mikor az idegen szó nélkül, könnyed mozdulattal átnyújtotta neki a csokrot. 617 megilletődve átvette s biztos helyre menekítette emlékezetében. Véletlen örömkönnyét felcsippentette 1 arra rebbenő kék madár.


Nézegette a virágokat, az ismét mozdulatlan ismeretlent, a tiszta vízű medencét, s 617 érezte, ahogy a fentieknek küldött köszönete elemeli a talajról. Senki nem vett észre semmit, csak az ég derült ki jelezvén, hogy odaért az üzenet.




2011. október 31., hétfő

Ősz

Hallani a falevelek hullását. Alig nesz, ahogy a tengernyi álmos sárga libegés földet ér. A pirosak sem nehezebbek, így nem is hangosabbak, noha mély színüktől azt várná az ember, hogy határozottabban verekedik át magukat az ágak közt.
A sok puha landolás állandó motoszkálássá áll össze, mint mikor elvackolnak az állatkák télre.
Csendben lépjünk rájuk, hogy fel ne ébredjenek.



617 - Lélekemelő szárnyakon

617 ült az ablak mellett, s várta, hogy elinduljanak. Lassan gurultak a pályához, sejtjei már készenlétben álltak s várták a pillanatot. 1esével, külön-külön és 1üttesen is tudták, hogy pár percen belül a már ismert, ám minden alkalommal új és ismételhetetlen érzés járja át őket.

A gép odacsorgott a startvonalhoz, s néhány másodpercig csendben állt. Majd, a toronyjelzésre nekilódult, s 617et szelíden-erősen visszanyomta a székébe az iram. Idegei örömlázban villogtak, a turbinák zúgva felpörögtek, a táj 1re gyorsabban suhant, végül odaértek ahhoz a pillanathoz, mikor elszakadtak a földi valóságtól; az a másodpercnyi vákuum, ahogy megszűnt a földi kapcsolat, de még nem vette át helyét a légi könnyedség, az utánoz6atlan volt. Mint 1 dimenzióugrás.

Hogy miért xet 617 repülni? Ezért a pillanatért. Meg az utána következőkért, amikor nincs rög, nincs sár, nincs kötőanyag, csak a lég. Belát6atlanul végtelen, tágas tér, a géppel 1ütt szárnyal6nak a gondolatok, kiteljesedhetnek az érzelmek, majd akár meg is szűnhetnek, ahogy a városokkal 1ütt eltörpülnek, majd a semmibe vesznek a nyomasztó képek/képzetek is.
A levegő felszabadít, eltölt önmagaddal, nem húznak a földi láncok, a kicsinyes gondok beleolvadnak a nagy egészbe, ahogy 617 is passzolt a mindenségbe. Ilyenkor érezte, hogy stimmel. Hogy ott van a helyén, mégha ez 2 lábon állva nem is észlelhető.

Mert ahhoz, hogy ráláss dolgokra, el kell távolodnod tőlük. Hogy észrevedd, mekkora is az a súly, amit cipelsz, le kell tenned kicsit. S mikor újra felveszed, már nem olyan nehéz. Mert láttad kicsivé lenni, eltűnni. Láttad a Napot, Holdat, csillagokat, s Atlaszt, ahogy mindezt megtartja. Ehhez mérve 617 csomagja üdítően vállalható volt.

Így lesznek könnyűvé a terhek 1 repülőút 6ására.



2011. október 27., csütörtök

2011. október 23., vasárnap

617 - Táplálék

617 ült a teraszon, előtte szépen terített asztalka. A Nap pont odatűzött, többek közt 1 szivárványdarabot, meg 1 sugárnyalábot 617 hajába.
A kisasztalon tányér, azon nagy halomban állt a levegő. Abból szemezgetett, a kristálytiszta léggombócokon átszikrázott a napsugár, ahogy teletöltötte vele poharát. Enyhén aranyba játszott a napfény az üvegpohárban, s ahogy megtört az üvegen át, színes tartalommal telítette azt.
617 elégedetten dőlt hátra a lócán, szájában léggombóc, kortyolt rá 1et a fényitalból, hajában a szivárvány, szemében a felhőtlen égboltra rajzolódó falombok színkavalkádja, szívében csendes, vasárnap délutáni megnyugvás.

2011. október 22., szombat

617 - Vasaló

617 összekócolt idegrencere kisimult az őszi levegőn, ahogy sejtette is az út előtt. Hogy pontosan mikor, azt nem tudta volna megmondani, de bármikor is történt, a neuronvasalás jelentékeny mértékben nyomot hagyott enyhén karcos világán.
A napsütötte dombok, a szivárványos falombok, az oxigéndúsan szikrázó levegő 6ékonyan annulent et remplacent a benne dúló vitaesteket/napokat.
Ismét megbizonyosodott arról, hogy a természetközeliség kívánatos létforma számára.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne számolna vissza a pénteki észvesztő élményinfúzióig. Intravénás eufória, bőr alá ültethető retardkapszula, ami +6ározott ideig bocsátja ki a dopamint. Legálisan.

Hogy ez állandósulhasson, elzarándokolt xencsejátékot űzni. Pedig tudta, hogy ő és a xencse teljesen más dimenziókban mozognak.
Ám sebajfóbiás lévén nem zavartatta magát.

2011. október 20., csütörtök

617 - Vadvízi lovaglás

617 ült a musztáng hátán és igyekezett fennmaradni. A ló - nevezzük Hangulatnak - dobálta, iramodások utáni hirtelen megtorpanásokkal próbálta levetni, 617 pedig minden idegszálával arra koncentrált, hogy nyeregben maradjon. Ha leveti, többet nem száll vissza. Ezt tudta. Szóval tétje volt a dolognak.

Mertmivelhogy esett is. Az eső. Apró szemekben, akár ha 1 gigazuhanyt nyitottak volna ki odafent. A víz pedig, mint az érzelmek, elragadják, ha leesik. Az 1nsúlya sose volt díjnyertes, most is ott balanszírozott, tk egész jól bírta a (meg)rázkódtatásokat, még csak nem is hányta el magát, pedig Hangulat igazán minden tőle telhetőt megtett. 

617 kitartott, abba bele se gondolt, mi van, ha Hangulat, vagy az érzelmek (illetve a víz) elsodorják. Nem szokta hagyni, csak kivételes alkalmakkor, azt meg már kipipálta idénre.




2011. október 19., szerda

617 - Tabula rasa

A dendritrezekción túl tabula rasa.
Újranő, új információkat lehet ráírni. Megtanulja. Csak vigyázni kell, hogy mindre ugyanazt írjad. Légy következetes. Az anatómia nem téved.

A beavatkozás 1xű mészárosi feladat.
Ha a vágóhídra mész, ne l1nek illúzióid.

Ha nem, akkor se. Akkor még esélyed sincs renaissance-ra.

Légy rugalmas, mint 1 gumizokni.

617 eféle instrukciókkal látta el magát a jövőre nézve. Mert volt neki jövőképe, naná. Nemrég még sokkal rózsaszínebb. Háde változnak az évszakok, velük 1ütt a színek is.

617 - Optikai csalódás

A kockák nem tremolóznak, ugye? - érdeklődött befelé 617.

Arondissement, az kéne - válaszolta meg rögtön - Vagy hibátlan mechanizmusok. A végeredmény szempontjából mind1.

617 - Találmány

Dioptriás könnyek.
Visszaesőknek.

617 - Sanglot

Még 1 ilyen nap és eret vág - ádázkodott 617. Na nem magán, hát hülye lenne, hanem mindenkin, aki csak azért kel fel, csak azért teszi ki a lábát otthonról, hogy őt idegesítse. Vannak páran.
Ahelyett hogy szépen elsétálgatna a világában, kénytelen olyasmikkel foglalkozni, amikhez semmi kedve.

S akkor még szó sem esett az árnyakról. Körtánc. Áll középen, értetlenül. Hát mit tehet arról, hogy??? Hogy végre 1x olyan, mintha, aztán arról is csak kiderül, hogy orbitálisan fatális.

Alkalmaz tehát 1 kevés - laikus - aneszteziológiát, ha másnál bevált, bizonyára nála is.
És szóljon még


Kívül marcipánmázas masni, belül rémmese, fejetlen királykisasszonnyal. Csak a gyémántbetétes korona.
Hol a legújabb álarca? A mai szétfolyt.

Blocage. Minden szinten szinte

2011. október 18., kedd

617 - Koncertj1

Ó, hogy mennyit dob 1 darab papír az ember hangulatán - örömködött 617.
Pláne, ha a darab papír koncertre jogosít :)
Hát még ha a favorit mjuzisön konszerjére teheti be a lábát :)
Arról nem is beszélve, hogy szállás is lesz. Mármint röppenős szállás :) Azt meg főleg szeret, utazni, kivált repülővel.
Ezt már csak a célállomással lehet fokozni; 617 elhúz a fények, a xelem, a békaevők és a Szajna városába. Ott otthon van.

Na jó, lehet, hogy nem volt 1 megfontolt döntés - töprengett rajta kicsit, de nem sokáig aggasztotta magát a témán. Múlt 7en elhangzott a bűvös mondat ugyanis, bár nem pont ugyane kategóriában: "Egész nap az irodában ülsz, nehogymá ne érdemeld meg!" Erre (is) vannak a jóbarátok :) Bár akkor 2 zokniról győzték meg, nem 1 hosszú 7végéről á Paris.

Az ősz meghozta szokásos gyümölcseit, s velük 1ütt néhány gondatlanságból elkövetett hirtelen döntést is. Ám mivel az eddigi megfontoltsága sem volt gyümölcsözőbb, 617 úgy vélte, itt az ideje némi szabadosságnak. Fejest ugrik a medencébe, remélhetőleg víz is lesz benn, nem csak jég, vagy zörgősre száradt búvárruhák, dögölt gumikacsákkal.

Addig is zsongít/sajdít/mámorít az alábbival, meg sok 1éb xzeménnyel;

http://www.youtube.com/watch?v=gKqHjFtX7iE

Mert a zene az jó. A zene kell.

Itt fog andalodni, ugrálni, műélvezni, feltöltődni, kimerülésig átadni magát az impulzusoknak:


Már csak 10et kell aludni. Most le is tud 1et. És azt álmodja, hogy hegedűszó folyik az ereiben.



2011. október 17., hétfő

617 - Xenon

A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek. Kovalens kötés kialakulásakor két atomi orbitál átfedésével egy molekulaorbitál jön létre. A vegyérték a szám, amely megmutatja, hogy az adott kémiai elem egy atomja hány hidrogénatomot képes lekötni v. vegyületeiben helyettesíteni.

617nek jelenleg nemhogy kötése, de még szabad vegyértéke sem volt. A kinetikus gázelmélet xint ő most éppenséggel nemesgázatom állapotban leledzett. Mivelhogy azok 1etlen - kémiai kötésben nem lévő - atomból állnak.

Nos, ennek akár örülhet is, hogy nem 1 mezei szénatom, vagy netán 1 arzén. Már csak azt kellett eldöntenie, melyik l1n a 6 nemes közül. Bár - mivel az atomtömeg alapján sorolódtak -legkézenfekvőbb a Hélium volt.
Szóval akkor ez azt jelenti, hogy ő 1 homogén vegyület és meglehetősen passzív. 1 rakat 1éb elem még in statu nascendi sem reagál rá. Na, erről tudna mesélni.

Ez mégsem olyan jó 5let. L1n inkább Xenon. Például azért, mert színhőmérséklete megközelítőleg azonos a déli napéval. A Nap, az csak jó lehet.
Ami még kedvcsináló, hogy a Xenonnak legalább 80 vegyülete ismert. Ez mégiscsak biztatóbb, mint a passzív Hélium, bár Xe némileg léhának tűnt 617 számára. Akárhogy is számolta, a 80 vegyüléstől ő még igencsak távol állt.

Ám rögtön magára ismert, mikor olvasta, hogy forráspontja nagyon alacsony. Ez igaz. Továbbá, a Xe sokkal drágább, mint a nála könnyebb nemesgázok. Hiába, ami nehéz, az értékes. Ami könnyű, az kevésbé. Pont, mint a xelemben -gondolta 617.
Xenonként tud érzésteleníteni. Szóval magad uram, ha szolgád nincsen - fanyalgott, hogy ezt is magának kell intéznie.



2011. október 15., szombat

617 - Léleksimogató

A legújabb találmány elég bizarr, de 617 már majdnem hozzászokott a mosti világ túlzásaihoz. Ráadásul, hogy népszerűsítsék, szinte az összes kuponos oldalon potom pénzért hozzá lehet jutni, hogy boldog-boldogtalan (de persze inkább a boldogtalanok) menjenek és vegyék, és lehetőleg szokjanak rá. Még azt is próbálják elhitetni, hogy tk egészséges. 
Tény, hogy kevésbé árt, mint a nikotin, de azért vannak sokkal kellemesebb formái is a léleksimogatásnak - emlékezett vissza 617.

Arról van szó ugyanis, hogy adott összeg ellenében, a Léleksimogató Közhasznú Egyesület székhelyén (de már most tervezik a vidéki turnékat is) az érdeklődők jótékony simogatásban részesülnek. A kupon regisztrálásakor ki kell tölteni 1 kérdőívet arra vonatkozóan, hogy milyen lelki sebekkel érkezik az illető, s ennek függvényében a megfelelően képzett léleksimogató veszi kezelésbe. 
Meglepően sokan jelentkeztek, így jelentős sor alakult ki rövid időn belül. A médiahiénák kisvártatva ott termettek és nagy lendülettel vetették bele magukat a tömegbe.
Elvégre, mások boldogtalansága mindig kifizetődőbb, mint a sajátunk. 

617 fel, majd elvetette az 5letet, hogy beálljon a sorba. 1részt, kuponja se volt. Másrészt, kedve se. 
Na nem mintha a lélekhorzsolására nem fért volna rá némi borogatás, de volt neki még abból a gélből, amit a dokitól kapott. És 1ébként is, nem fog 1 karámban ácsorogni, (mindig is sajnálta a plázákba telepített állatkákat is) s hagyni, hogy a lelkét forgassák, tapogassák vadidegenek gumikesztyűben. Mert persze vigyáznak arra, hogy ne fertőzzék felül a már meglévő kórokat, hiszen senkinek nem hiányzik 1 kiadós xelmi baj a szépen fejlett kisebbségi komplexusához. Vagy, a gyászmunkához 1 önértékelési zavar, feldobva tömegiszonnyal. S ez csak ízelítő a hírekből. 
617 konstatálta, hogy ő még tk egész xencsés a maga kis csomagjával. Szóval, nem m1 simogatásra, nem lesz kísérleti nyúl. A mellék6ásokról ugyanis még nem tettek említést, de sejthető, hogy addiktív kezelésről van szó. Függő személyiségeknek kifejezetten hasznos is lehet, ha pl a dohányzást cseréli be léleksimogatásra, de edzettebb lelkületűek folytassák csak útjukat, még ha lassabban is haladnak - gondolta 617. 

Ezért aztán fogta a pakkját és elkerekezett a napfürdőre. Tudta, hogy - mint mindig - a napfény most is fertőtleníti kívül-belül, kiszínezi a gondolatokat, s úgy feltölti élettel, hogy a horzsolások hegesedés nélkül halványulnak. Idővel, persze. 
Az volt neki sok, xencsére.    

2011. október 12., szerda

617 - Régi ismerős

Szélben libbenő haj, pillák alól szemvillanás, virágos léptek.
617 feedback nélkül is tudná, hogy ma megéri a pénzét/mi1mását.

Indokolatlannak tűnő jókedvéről 1 rég látott kedves ismerőse tehet. Noha nem is aludt túl jól, a reggeli kv az erkélyen egészen sokat segített. Hunyorgott az eső helyetti napsütésben, így nem látta közeledni, 1x csak ott állt mellette. Mivel még fel se ébredt teljesen, s nem is számított a felbukkanására, nem kicsit meglepődött.

Önbizalom volt az. 1000 éve nem látta, 1 szó nélkül eltűnt, 617 már asse tudta, mikor. Csak arra emlékezett, hogy valaha nagy spanok voltak, aztán bizonyos okok miatt megromlott a kapcsolatuk. Önbizalom lelépett, 617 maradt.
Hogy ne érezze magát túlzottan 1edül, jöttek Kételyék. Népes család, ráadásul gátlástalanul be is fészkelték magukat a legeldugottabb zugokba is. A legkülönfélébb tagokból állt a família, volt csendes őrült, hisztériás liba, veszett qtya; tiszta állatkert, épp csak etetni nem kellett őket. Mivelhogy táplálkoztak saját erőből, 617 önemésztő kérdéseiből. Kis híján felzabálták 617et, csupán a kérdőjeleket hagyták meg, ott lógtak a fejében kifeszített zsinóron, mint a száradó ruhák nagymosás után.
Ám most, hogy betoppant Önbizalom, Kételyék kezdtek felszívódni, mint 1 kiadós verés utáni hematóma.

Önbizalom állt a reggeli autózajos napfényben, s 1re közelebb húzódott 617hez. Ott állt szorosan előtte, az orruk összeért, hajukat kócolta a szél, majd mikor már fokoz6atlanná vált a helyzet, Önbizalom megszólalt:
- Csókolj meg!
617 nem kérdezett, nem tett ellenvetést, hanem halk sóhaj után szájon át belélegezte Önbizalmat. Tudta, hogy csak ő, 617 teheti meg ezt a lépést, Önbizalom hiába is próbálkozna, míg 617 nem vevő a smacira, úgysem történik meg az 1esülés.

A művelet olyan rövidke ideig tartott, hogy a közelben cserregő szarka se tudott lecsapni rá. 617en felettébb örömködött, hogy ismét rátalált legtutibb (ön)bizalmasára, magára kanyarította piros kabátkáját és nagy elánnal belevetette magát a - mások számára - szokványos xdai forgatagba.
Önbizalom megnyugodva kiült a szája szélére.
Hazaért.

2011. október 11., kedd

Esti kör

Xencsére van túlmutatás az "apa mosdik anya főz"-féle munka utáni elfoglaltságon :)

Pl., kószálás a városban, mindenféle rendbeli ruházati cikkek vadászata, valamint
buborékbámulás a téren.
A mutatványostól nem tudtuk meg, mennyibe kerül 1 buborék. Xencsére így is látványosak voltak.

Lehet, rá kék szoknom a városnézésre; majd csak megxetem a fővárost. Nem figyelek oda, aztán csak azt veszem észre, hogy folyton kimozdulok :)

2011. október 10., hétfő

A kibelezett plüssnyúl üvegszeme tompán csillan

Kértél. Megkaptál.
Megnézted: mi van bennem.
- Mi már nem játszunk?
F.Á.

617 - Normális?

Mi az, hogy ő, 617 nem normális? Hát ha van normális a Földön, akkor ő biztosan az. És kitől kell ezt megtudnia? Akiről aztán végképp nem gondolta volna, hogy abnormálisnak tartja.

Az igaz, hogy előbb definiálni kék a "normális"-t. Mer tény, hogy nem az alapprogramot futtatja, mint a példának felhozott közös ismerősök. Lássuk, miben nem kompatibilis a készüléke a normálisnak kikiáltott 1edekével:

1. Nem, télleg nem akar mielőbb és bármi áron feleség lenni. Nem 1x kifejtette álláspontját, majd a sokadik fejtés után már csak annyival rendezte le a témát, hogy "nem nekem való", illetve "nem érdekel" - hangulattól függően. Látott nem 1 elrettentő példát.

2. Nem, valóban nem akar gyereket. Főleg nem bármi áron. Elképedve állt a nem kevés beültetős, hormonkezelős projekt előtt, amelyekkel az ismeretségi körében (is) találkoz6ott. Úgy gondolta, ott má elég nagy issue-nak kell lenni, ahol 2 egésségesen ivarérett felnőtt nem tud 2ről a 3ra jutni. Be is igazolódott feltételezése, mixint ha nem sikeres a reprodukciós program, bizony szaftos lelkibajok állnak a háttérben. Nade ez nem pont idetartozik.
1ébként meg ebből is látott nem 1 elrettentő példát.

3. Nem, továbbra sem xet főzni. Sőt. Kifejezetten rühelli, pedig akárhogy is emlékezget, sose kellett hajnalban kelnie azért, hogy összedobja a light-os vasárnapi ebédet (húsleves+rántott hús sült krumplival+lekváros piskóta tekercs - ezzel a variációval mindazonáltal ki is lehet űzni a világból), nem függött az élete az ételétől, nem verték végig a lakáson, ha nem strázsált a tűzhely mellett (tán épp ez volt a baj?!) - summa summarum, minden nyomós ok nélkül, 1xűen csak NEM xet gályázni a konyhában.

4. Nem, neki a TV nem jelent kikapcsolódást. Kikészül a reklámoktól, amiket ó6atlanul meg KELL néznie, ha már vhogy a tévé elé kerül. Nem érdeklik a különféle, magasan kvalifikált ismertségek műsorai. Nem kíváncsi az elkövetkező, most még felfedezetlen zenei/színészi csillagokra. Többnyire csak üstökösök lesznek, ráadásul csóva nélkül.

Most így hirtelen nem jut eszébe más, ami miatt ne lehetne normális. Ennyi télleg elég lenne ahhoz, hogy kilógjon a népből?! (A népből, ahova éppen most számolta be magát, szóval papírja is van róla, hogy ő is nép.) Ez nem igazság. 4 téma miatt nem passzol? És az összes többi, amiben viszont tökre stimmel??

Aztán, végszóra megkapta a tutit: nem is olyan nagy baj az, ha nem passzol a masszába.
Az igaz.
Viszont nem konok. Nem és nem.

2011. október 9., vasárnap

617 - Bók

A nyári ruhák dobozolva, rend és tisztaság, még lábat is lógatott, igazából semmit tett, így felmerülhetett benne a kérdés, hogy hova pakolta el a legutóbbi bókot. Ha emlékezne legalább a fajtájára, könnyebben megtalálná.

Jó, persze, csak szavak, nade főleg ezért súlyosak.

Kutatott a színes dobozokban, szép feliratozva álltak 1más mellett. Megtalálta a kimenő bókokat, a ki nem mondottakat, a rosszul időzítetteket, a félreértetteket, csak azokat nem, amelyek igazán, személyre szabottan neki, 617nek szóltak. Nem is emlékezett, mekkora dobozba tette őket. Sok volt? Kevés? Pedig nagyon vigyáz a dolgaira, biztosan vmi tuti helyre rakta el őket. Volt 1 olyan érzése, hogy ma már nem bukkan rájuk.

Elnapolta a kérdést. Majd meglesznek. Vagy jönnek újak. Azoknak majd nyit 1 másik dobozt.

617 - Figyelmeztetés

A mély érzelem (tetsz)halált okozhat! - ezt ugyanúgy fel kéne tüntetni a xelmek dobozán, mint a dohányárukon, gondolta 617.
Na persze, esse lenne elég mindenkinek, saját felelősségre csak beülnének a zemberek a ladikba, aztán vagy eveznek árral szemben, vagy sodródnak 1 idő után. Kiszállni meg csak akkor fognak, ha már végérvényesen léket kapott a lélekvesztő.

617 - Népdal

Ül a lidérc az ágon,
A szívemet kivágom.
Ej haj ruca ruca,
Kukorica derce.

617 - Instant idő

Az instant időpor funkciója az utaztatás. Előrefelé. Fontos, hogy a tájékoztató szerint járjunk el készítésekor.

Az instant időpor nem oldódik hideg vízben, ezt gondol6ta volna. Ehhez igazán nem kell 7pecsétes konyhai titkok tudójának lenni - öngúnyolódott 617.

Az időszemcsék megültek a pohár alján, s az utolsó korty karcos volt, mint 1 régi lemez. És már szólt is a régi lemez, a szemcsék kaparták-marták a torkát, már alvósqtyáját se látta, csak vmi úszó függönyön keresztül. Aztán rájött, hogy a karctól könnyezik, csakhogy a függöny s 617 közé szorultak kísérői. A kellemetlenebb fajtából. Sokan voltak, nyomasztóan közel. Ha az időszemcsékhez jutnak, öröklétet nyernek. Ezért hát tolakodtak, igyekeztek 617 bőre alá fúrni magukat, hogy a szinapszisokon átugrálva eljussanak a szeméig, s abban üldögélve megörökítsék saját, láblógató létezésüket. Ha rajtuk keresztül látja a világot és saját magát 617, a mosti jelen lesz a múlt és jövő is.

A sós függönyön át nem találta a fecskendőt.

Simon doktor erősködött, hogy csak tegye el, on sait jamais felkiáltással. Viszolygott a tűtől, nem bírt odanézni, amikor szúrták, hiába kapta meg az oltásokat tizedmásodperc alatt.
- Ez meg mire kellhet nekem? - vonta fel a jobb szemöldökét 617 - Mi ez 1általán? Remélem, gyorsító.
- Pont ellenkezőleg - félmosolygott az orvos.
- Na ne szórakozzon, majd lassítót fogok lőni, ugye? - kezdett felháborodni - És akkor szépen nullán maradok, hic et nunc.
- Igen, mert ha instant időporra adta a fejét, akkor jól jöhet a gamma-amino-vajsav, ha esetleg mégsem úgy 6 a szer, ahogy kéne.
- És ezt magamnak kéne beadnom? - rezzent meg 617.
- Be is fogja - biztosította Simon - A GABA, mint gátló neurotranszmitter, nem engedi továbbjutni a jelen pillanatokat és lidérceiket. Amennyiben nem akarja az Örök Jelenlétet, max 6 percen belül szúrja le magát ezzel az adaggal.
- Mér pont 6 percen belül? - értetlenkedett 617.
- Mert nem akarjuk, hogy " a hetedik te magad légy" - tért ki a válasz elől irodalmilag, majd fizikálisan is Simon, 1 másik páciens felé fordulva.

Szóval most kéne a neurotranszmitter-koncentrátum, már biztosan eltelt pár perc, ki tudja, hova tette, remélhetőleg nem a táskában hagyta, mer akkor itt öröködik. Nem is lát, sietni se tud, tapogat maga körül, meg a rövid távú memóriában is, hogy hol látta utoljára a fecskendőt.
A köntös zsebében! Jó, és most hova szúrja?? Tk. mind1, úgyse lát, legalább ezzel nem kell vacakolnia, még jó, hogy legalább nem a bal pitvarba, mer kissé elbizonytalanodna.
Hasba teljesen jó lesz, xencsére mindenhol vannak szinapszisok, ez megnyugtató, nagy hibát nem véthet - csak döfjön már, mer aztán hiába.
A qtya is bánatosan integet a sarokból, nem is látja, csak hallja, hogy rémülten vergődnek a narancssárga gombócok a  sálján.
Jójó, csinálom már, ne idegesíts még te is - nyögte remegő szájjal és kézzel 617, majd szúrt.

2011. október 8., szombat

617 - Csillaghullás

A sok között az enyém is elhullott vajon? - morfondozott magában 617 az eget kémlelve. Ha igen, majd dobok fel az égre 1 újat. Vagyis minimum 2t. - gondolta. 

Ha Castor-Pollux képesek voltak Szent Elmo tüzét jáccani, meg tengerháborgást csillapítani, nekem is csak összejön a víztükörsimítás, majd meg 1 kis lángra lobbanás. Bizonyára nem véletlen lettem én is ketten, majd rám támaszkodok, meg fogom a kezem, és bátorítom engem, ha már kezdenek fakulni a színek, és a tündérek is más szekerét tolják.
1ébként meg jó sokan vannak körülöttem, a Hiúz a pamacsos füleivel, a Kis Kutya - a qtya jó, jobb, mint a Rák, vagy a Bika. Utóbbi ha megvadul, nem lehet 1 leányálom.

Igaz, van olyan csípés-szúrás, ami sokkal mélyebben átjár, mint 1 öklelés. Najó, ebbe ne menjünk most bele - söpörte le ágyáról a felkapaszkodó emlékfoszlányt.

Keneget-szed-cseppent, s az újonnan xzett instant időport is megissza, amit az új piros kabátjával vett és aztán tessék, máris új csillagokat öltöget a kéklő éjvászonra.
Addig meg hulljon a férgese.




2011. október 7., péntek

617 - Relax

Relax - nőnemű főnév, 617 számára az alábbiakat jelenti:
Illatos füröszke, könyvvel, teával, háttérben zenével, ha nagyon lepusztult állapotban leledzik, még gyertyát is gyújt. Hátha menthető még a lelke.
Köztudott, hogy a meleg víz oldja a görcsöket, felolvaszt ezt-azt. Az ellenjavallat dacára kicsit eltúlozta a szívhűsítő gél adagolását; de a kádfürdővel tán visszafordítja. Mindenesetre idegrencere csipkehálóját biztosan kibogozza.
A dagadó holdfényben meg majd szivárványt is lát.