Napi Igen - Július 25.

Most már nem csak a napokból csúszok ki, hanem a hetekből is lassan. De cserébe rengeteg izgi dolog történik!

Például találkoztam velem. 1 csomószor, és tökre érdekes volt. Jó, persze, az ember lánya nehezen zárja ki magát az életéből, viszont nem feltétlen érdeklődik a saját hogyléte felől. 
Én a 7en minőségi időt töltöttem velem, odafigyeltem rám, és egész megnyugodtam, hogy a valóságészlelésem nagyrészt megegyezik a valósággal. Legalábbis, engem illetően. 

Aztán találkoztam olyanokkal, akik dicsértek. Hol ezért, hol azért. 

Világot láttam. És engem is a világ. Xintem mindketten jól jártunk. Kiterjedt szociális hálóm nagyfokú vendéglátási affinitással rendelkezik - szerencsésnek mondhatom magam. 

Valamint, diadalt arattam a lakótárs felett. Merugyebár - erkölcsi dilemma! - lakótársat nem teszünk el láb alól. Akármennyi is a láb. 
Ámde akárkit nem engedünk az intim szféránkba meggondolatlanul, a betolakodótól meg kell szabadulni. Huszárvágással a gordiuszi csomót - a soklábút átültettem a fenyvesre. Remélem, még nem alakult ki benne kötődés, mert nem szeretném viszontlátni. Még ha Arenyin lenne - de ez nem teljesített sóhajokat, hiába telepatizáltam a pókszemeket fixírozva. 

Okto

Ma kaptam csokiszívet. Mielőtt az is összetört vón, gyorsan megettem.

A lelki gyakorlatot kiegészítendő, a korpuszomat is munkára fogtam, s nem csak légzőgyakorlatokra. 

Érkezett képeslapos gondolás. 

Az ember lánya 1 percre nem figyel oda, aztán máris jól érzi magát!