70 nap párizsi - Tim Bürto

A mára kitűzött látványosság beltéri célpont volt, tekintettel a meteó ígéreteire. Mer itt is tvszerűen bejön, hogy hiába a 7közbeni naposság, 7végére esik.
Ám mivel hó elején kisvárosomba költözött Alice, Ollókezű és a Halott Menyasszony apja, nem bántam az időjárást; irány az expo!

A tárlat pont a város átelleni pontján nyílt, ezért metrózás közben beköszöntem a toronynak is a 6os vonalról. Kicsit megorrolt, hogy ma kihagyom, de montam, emlékezzen szépen a múlt 7re, és különben is, jövő szombaton ismét vizitálok, nyugodjon csak meg. A kéthetes lát6ás elvált szülők gyerekeként éppen pont optimális.

A Cinémathèque könnyen megközelíthető, még térkép nélkül is simán odataláltam. Főleg, hogy a sor épp csak nem a metróig ért... Volt 1 hosszú, meg 1 még hosszabb. Kitalálhatjátok, hogy melyikben volt a helyem. Persze, hogy a hosszabbikban, a másik a netes jegyeseknek állt. Minthogy én a helyszínen szándékoztam megvenni a tiketet, hát besoroltam a végelát6atlan emberkígyó végére. Tévedés kizárva, mindenki a Tim Burton-féle kiállításra jött. Az, hogy fransziául Bürto lett szegényből, pár perces jókedvet csempészett a sorakozásomba.

Mivel beltéri programozásra készültem, ruházatom alulmúlta az időjárást. Az első félórában még jól is esett a friss szél, az üdítő levegő.
A másodikban megettem az útikexemet, hátha vminő csoda-összetevő folytán emeli a hőérzetemet. Semmi ilyesmi nem történt.
Másfél óránál már erősen gondolkodtam a lelépésen, de ritkán hátrálok meg. És B tervvel se készültem mára. Ekkor már az ég is elszomorodott az időtlen várakozásomon és sírva fakadt. Én épp csak nem.
Mikor már zsibongósan lilára fagytak a kezeim és zörögtek a zsebemben, bekúsztunk az aulába, ahol végül 2h10-es sorolás után megvehettem a belépőmet, s fellifteztem az 5. emeletre.

Tim az első mondatával igazolta, hogy méltán van helye a pixisemben:
"J'aime les personnages extrêmes mais qui n'ont pas conscience de leur étrangeté."

Aztán megláttam a napraforgóját. Van Gogh óta kedvelem a heliofil növényt, a Burton-féle újraértelemzés csak megerősít ebben.



Napraforgó


Bár ez már utándolgozott verzió, az eredetit 1előre nem találom, csak a hivatalos oldalon. Az is vicces, mert Stainboy-jal kell képeket nézegetni. Nekem bejött, itt kipróbálhatjátok:
http://timburton.com/

Aztán a következő sarokban felülhettem a körhintára. Persze csak fejben. De ugye, szinte minden fejben dől el :)

Körhinta

Be kell valljam, ekkorra már tisztára elvarázsolódtam. A qtyakísértettől pedig visszavon6atlanul elolvadtam:

Ha már qtya, legyen kövér, és pláne mozgó, szóval mindenki vésse be a naptárjába 2012 október 4-ét, mert akkor vetítik Mo-on a Frankenweenie-t. Frankenstein, kutyául. A 84-ben készült rövidfilm animációs változata jön év végén, addig felkészülhettek a közel 30 éves eredetivel.

Az idei meseváltozatból 1előre ennyit mutatnak meg:

Jó hír a türelmetlenebbeknek; május körül várható a Dark Shadows, a meglepetés kedvéért Depp-pel :)

Aztán volt még xencsém Ollókezűhöz, élőben még tutibb a szerkója :) Batman és marslakók, Beetlejuice és Stainboy, csokigyár, Csodaország, Vincent és a Menyasszony; a válogatás teljes spektrumot nyújtott a szörnyen mesés alkotásokból.

Szóval aki Párizsba látogat, ejtse útba a Cinémathèque-et s hagyja magát elvarázsolni. Vagy borzasztani. Én az est további részét Sweeney Todd-dal töltöm. Éljen Johnny Depp és Mr.+Mrs. Tim Burton :) Dolgozzanak 1ütt sokat.

70 nap párizsi - Jógyerekek képeskönyve

Désolée, ha bárki is becsapva érzi magát, de ez nem AZ a képeskönyv, amit Hoffmann doki írt-rajzolt 1845ben. Azt nézzétek meg az Örkényben.

Ez itt a párizsi képek gyűjteménye, az elmúlt 7végén fotografáltam nem keveset, a képes mappám dagadozik az 570 JPG-től, így most megosztok veletek párat. A szelekció véges és csak kedvcsináló a Párizs-ellenes, vagy épp Párizs-fan közönségnek. Merugyanis -  érthetetlen módon - még mindig vannak olyanok, akik előítélettel viseltetnek a fények és csigaevők városával szemben. Ezt eloszlatandó, képeztem sok fényeset, ellenben csigásat 1et se.
Tehát ez és az elkövetkező pár közlemény azoknak kedvez, akik a vizuális ingereket preferálják, esetleg diszlexiások. így vagy úgy, de xintem a város mindenkit kielégít :)

Annyit még el kell mondanom, hogy a 7vége abszolút nőnemben telt, mivel vendégláttam :) Ez a magyarázat a további - esetleges - többes számú impressziókért.
Ez a történet pedig ott kezdődött, mikor ki, majd bebuszoztam a CDG-re, a vendég fogadására.
A visszaúton megállapít6tam, hogy továbbra sem hiányzik a magyar mentalitás. Otthon se, csak otthon nehezebb kikerülni. Közel 1 hónapnyi franciázás után hidegzuhanyos elektrosokként 6ott rám a mögöttem ülő eszmecsere.
Volt szó ugyanis a nyaralásokról, országjárásokról, ám mindezt durván le1xűsítve adta elő a sznobista nagyasszony. Sikerült 1hegyűvé válnia, csak nem kifejezetten jógás terminológia szerint. Merthogy a közel 1 órás monológ arról szólt, hogy mi mennyibe került itt és ott. A mondat alanya, állítmánya és bővítménye vagy ezer, vagy száz, vagy százezer volt. Kötőszóként pedig a pénz, euró, drága, sok szavakat használta.
Tk irigylésreméltó, ahogy koncentrálni tudott a témára, biztosan nincsenek vizualizációs nehézségei, ámbár a témaválasztás már jóval limitáltabb. Igazából kimerül 1etlen1ben. Miután kibosszankodtam magam, sajnáltam 1 sort, hogy számára ennyit jelent 1 utazás, szóljon akárhova is.

Mi itt más dimenziókban mozgunk :) Nos, csapjunk bele a lecsóba. Vagyis, esetünkben a ratatouille-ba :)

Ezek az aranypofák akkor ugrottak le 2 oldalról, mikor a baloldali vizitálók végre elhúztak onnan. Viszont, mivel a kis ficsúrokon még ágyékkötő se volt, illedelmességből nem teszem közzé az akkor készült képeket.

Operáció

Ez a főbejárat homlokzata, az a  sok ember mind engem nézett, azon izgultak, hogy vajon mind ráférnek-e majd a képre. Exponálás után 1esével jöttek csekkolni, megvannak-e. Előx a kínai turisták, aztán a kőfigurák.

Csoportkép

Ők azok, akik kimaradtak az operából, velem 1ütt. Vagyis, 1másra találtunk, a kereslet és a kínálat. Az árszabás is pont megfelelt a zsebünknek :)

Lépcsőzenészek

Innentől kezdve pedig a város 1ik legtutibb figurája parádézik, megun6atlanul, mindig ugyanannyira másként, ahányan nézzük. Kapott már giccses bélyeget, vasszörnyetegeset, öreghölgyeset, meg mittomén milyet, de senki ne hagyja befolyásolni magát ilyen-olyan szubjektivitások által, tessék saját véleményt hozni a toronyról :)

Felhős

A 2 órás sorbanállás alatt bőven volt alkalmam az ég felé nézni. Olyankor ilyesmit láttam.

Kimagasló

Aki jógyerek és nem szalad el síkidegen a sorból, az megérdemli ezt a látványt:

Sugárhajtás

A Champ de Mars-on voltak véres fejetlenségek, meg lövöldözések, mostanra xencsére békés heverészések, piknikek, futkosások helyszíne. 24 hektáron módodban áll lazulni, töltődni, elsőrandizni, koncerten ugrándozni, vagy bármizni. Illetve, mehettek a katonai suliba is a végén :)

Champ de Mars

Tudtátok, hogy Eiffel, miután összerakta a kicsikét, bele is költözött? :) Úgy ám, végülis miért ne. A kilátás páratlan, és sok kéretlen látogató se zavarta, tekintettel az 1665 lépcsőfokra. Ami mongyuk kérdőjel, hogy mér a lányával bútorozott össze... Ez itt az:

Claire

Nem tom, mennyire hasonlít apura, lehet, nem is a lánya volt... :)

Claire és Gustave

Edison azér nem volt rest és fölmászott a lépcsőkön, ráadásul cuccolta a fonográfját is. Hiába, nem mindig könnyű dicsekedni se :)

Edison

Bungee jumpingosoknak biztos izgi látvány; ugrani 1 olyat, hogy csobbanj 1et a tavacsban:)

Tavacs

A középső szinten is van látnivaló, a csúcsot kihagyó tériszonyosok is bámészkodhatnak:

Középszintről

Ha mindenki a sarkára áll, az ilyen:

Sarokról

Forrócsoki és fánk, avagy pezsgő után lefáradhatunk és nyaktörő mutatványként csekkoljuk, hol is jártunk:

Világos

Természetesen a torony környéke csodálatosabbnál nagyszerűbb haszontalanságokat kínál. Pl. 1 tébláb menyasszonyt. Tán aszitte, a hotdogok és palacsinták, valamint a karusszel figurái közt rábukkan a nagy Ő-re, mindenesetre beöltözött, hogy csak az oltár elé kelljen vontatni a xencsést. Én azér nem kockáztattam, sima uccai ruhában mászkálok azóta is, ha habosra vágyom, hát eszek 1 vattacukrot.

Elhagyatva

Az a jó, hogy szinte bárhonnan lát6od a tornyot, és ha épp vizes jegyben születtél s kedved támad szajnapartozni, ott sem kell lemondanod a csúcsról:

Fától a tornyot

És ha már esetleg kicsit ide-oda lökdös a láblógatás közben parton kóstolgatott bor , hát akkor se kell rémképektől tartani, mer dülöngélve is derítő a látvány:



Ferde

 Hát szóval önmegtartóztató életmódomból kifolyólag a témák megtalálnak. A kevésbé purely turistás aspektusokra ez a magyarázat. így lehetett, hogy érdekesnek találtam az alábbit:



Vízsugaras

A bika már csak ráadás volt képzeletbeli baldachinos rózsaágyamon:

Bikafej

Mindenki megnyugodhat, ez itt nem én vagyok, mer azér hormonok ide vagy oda, nem vetkőztem ki magamból, bár esse lehet rossz; pucérkodni a parkban, bámulni a tornyot :)

Ücsörgés

Láthatjátok, nem vagyok 1edül a tornyos rajongásommal, csak én 1magam nem tudok úgy tömörülni, mint a tömeg, akik mindenféle pozitúrában fényképezkednek a monümannal.



Látványosságok

Hogy a legínyencebbek is megkapják, amit akarnak, a csillámosan vibráló tavaszi ruhát öltő kecses bájjal teszem fel a mondatvégi pontot az i-re:

Villanások

Bár, 1etlen nagy hátránya van a toronynak. Asszem, orvosol6atlan.

Az Eiffel-torony ugyanis nem látszik az Eiffel-toronyból. Az lenne pedig csak igazán!

70 nap párizsi - Tisztító túra

Itten most arról lesz továbbra is szó, hogyan jutottam ismételten tiszta ruhákhoz. Ehhez tettem 1 gyors túrát, de az összképet nézve nevezhetjük az egészet kálváriának is.

A teljesítménytúra célja a mosólé bexzése volt. Mivel ittlétem közeli véges, gondoltam, vmi szívószálas, 2 decis kiszerelés bőven elegendő lesz az én  kis mosatomnak.
Elloholtam hát a tegnap ajánlgatott üzletbe, ahol épp csak a 7végére bevásárló tömegen verekedtem magam keresztül, s máris ott álltam a mosóxes szekcióban.

Takarékosabbnál ökobb kiszerelések, családi pakkok, spórolós flakonok. Ugye mindenki tudja, hogy ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy az 5-10 literes megoldások közt épphogy ráakadtam a csakcsupán 1literesre. Kész szerencse, hogy 28(!!!) mosásra elegendő. Máris új távlatok nyíltak előttem ezzel a 28 lehetőséggel, mer én egész addig csak a saját - max 4re tervezett - mosásadagomban gondolkodtam. Ezzel viszont nyithatok akár mosodát is, állítólag az jó üzlet.
Nem volt időm akkor és ott kimódolni a cég megalapítását, mer siettem vissza a szennyeshez.

Tegnap óta ugyanott várt a szatyor, ahol hagytam, felmarkoltam a vasat, a lét, és gyia. A szeparé üres, durva déjà vu-vel öntöttem a holmit a gépbe, majd a mosócuccost is (ugye maradt 27 adag!), bedobáltam a pénzt és már indulhatott is a ringlispíl. 44 percig forgott.

A második felvonás már csak 40 percembe és 2 ojrómba került, ám amikor a szeánsz végére lelifteztem, naccerü frissruha-illat jelezte már távolról, hogy elkészült a kollekció. Nyitom a gépajtót, jószagú gőz csap ki, és ekkor utolért a reklámfeeling, miszerint nincs nagyobb boldogság annál, mint mikor a mosott ruhákat ölelheted magadhoz. Az édeni mosoly akkor távozott a fejemről, amikor 1ik kisingem fémgombja halk sercegéssel beleégett a hasamba. Hát ilyen lehet billogot kapni - konstatáltam, majd odapillantottam, hogy vajon mennyire látványosan égettem a zsírt. Ugyanannyi maradt a körméretem, szóval csak a megjelölt kistehén-állapotot könyvelhettem el eredményként.

Van még 1 adag színes ruhám, szóval a tavaszi tisztító túra még korántsem ért a finisbe.

70 nap párizsi - Mosás, szárítás

Ugye, nem elég, ha én füröszkélek, dezodorálok, illatosítok, mer hiába vagyok jószagú, mint a pünkösdi rózsa, ha a ruházkodásom nem frissül velem 1ütt.
Bár nagyon körültekintően és választékosan raktam púpra az óriási guribörit, csak eljött a nap, hogy kimossak.

Bevallom, halogattam a dolgot, mer elég macerás. Ott kezdődik, hogy ugye apró kell a masinákba. Ja, merhogy pénces a folyamat. A szobához csak reggeli jár, tisztító nem. Szóval kp-hoz kellett jutnom. Tekintve, hogy nagy kártyás vagyok, már ami a pénzügyeket illeti, ez nekem igazi kihívás volt. El is tartott vagy másfél 7ig, mire lett ojróm vasban. Vidáman csörgettem a pénceket, s zsákoltam a szennyest a szekrényaljából. Lett is tisztes adag, s ez még csak a fehér menet.
Azért többes szám a masinák, mert van 1 mosás, aztán meg a szárítás. Tekintve, hogy az apartmanból kifelejtették a fregolit, esélyed sincs másként száraz cucchoz jutni, csak ha befizecc 1 menetre a szárítógépen is. Au total, 6 fémpéncedbe kerül a tisztulás. Adott árfolyamot tekintve, becses kis csomagot tudhattam magaménak.  

A teljesség kedvéért azt is elmondom, hogy a mosoda a fölcinten van eldugva, kis külön szobácska. Én nem nézek horrorokat, de xencsére akad olyan a környezetemben, aki viszont igen, így kiművelődtem, hogy az ijesztgetős filmekben az alagsori mosójelenetek fokozott habzású vérengzésbe torkollanak. Többnyire. Ez további pontokkal csökkentette az affinitásom.
Azzal próbáltam ellensúlyozni, hogy ugye a fölcint azér mégse legalja, és nem is éjjel szándékoztam sulykolni. Mindenesetre, amikor má vállamra vetettem a szennyes zsákot, körülnéztem a kislakban, hogy mégis mit vihetnék önvédelmi eszközül.

Felmerült a száraz kenyér; azzal tarkón vágni a potens támadót elég súlyosnak tűnt. Ám 8 napon belül gyógyuló sérülést kell ejtenem, különben mehetek a Conciergerie-be a viaszfigurák mellé.
Gondoltam még az alvós kutyára, mer hát amelyik kutya ugat, az nem harap. Nos, amióta ismerem, Füles meg se nyikkant, szóval ebből következik, hogy harap! Viszont nincs beoltva veszettség ellen, úgyhogy ez is túl veszélyes.
Van még útikönyvem párizsról párizsiul. Mivel a francia nyelv elég nehéz, és a filmekben is telefonkönyvvel vallatnak, mer az nem hagy nyomot, ezt találtam a legalkalmasabbnak. S mindemellett még ártalmatlannak is láccik, szóval nem keltek feltűnést. Majd úgy teszek, mint aki tájékozódik, míg le nem jár a gép.

Imígyen felxelkezve lefáradtam a horrorszeparéba. Elolvastam az utasításokat minden nyelven. Sose lehet tudni, melyik az eredeti és ha a fordító élt a szabadságával, lehet, hogy vmelyik szövegben félrevezető részletek bújnak meg. Xencsére passzoltak a mondatok.
Feltűnt, hogy minden nyelvben kérik a folyékony mosószer adagolását, por helyett. Eztán az is feltűnt, hogy csakcsupán öblítő lilállik a polcon. Anno 1ik recepciós a sok közül megnyugtatott, hogy van mindenféle lötyi, no para, reklámba illően tiszta ruhákat produkálhatok. A kép, ahogy üdvözülten mosolyogva húzom ki a gyűretlen, hófehér ingecskéket a gépből, most szertefoszlott.

A mosólé vagy elfogyott, vagy sose nem is volt. Szóval a produkciónak lőttek. Ekkorra persze má beöntöttem a szatyor tartalmát a gépbe. Küldetés: mosóanyagot xezni.
Hogy ne hagyjam felügyelet nélkül a szennyest (amilyen aberrált alakok futkoznak, semmi nincs ma már biztonságban!), nem mentem be a recepcióra, csak kívülről lepantomimeztem az arcnak, hogy mi van. Vagyishogy mi nincs. Segítőkészen mozdult, hogy megoldja a helyzetet. Hámondom, az télleg marhajó lesz, ha szemügyreveszi a koszos réklijeimet...

Konstatálta, hogy tényleg nincs cucc. Csekkolta a személyzeti kamrában is, hát éppen nem volt ott se. Ajánlotta a közeli boltot, ahol vehetek magamnak mosóxt. Montam, hogy ez viccnek is elég siralmas.

Ezen a ponton dőlt el számomra, hogy aznap nem lesznek tiszta ruháim. Enyhén volt csak irreális, hogy ugyanolyan koszos ruhákat rámolok ki a gépből, mint ahogy betettem. És akkor persze logisztikázz, hogy lehetőleg ne a legvadítóbb alsóneműd figyeljen a rakás tetején, mer ki tudja, kivel liftezel... így lett 6ékony önvédelmi eszközzé a legkoszosabb zoknim. Biofegyver.

Ez volt tegnap. Viszont mivel ma szaggatom az utolsó jószagú pruszlikomat, felettébb sürgetővé és szenzitívvé avanzsált ez a láccólag banális kérdéskör.

To be continued.

70 nap párizsi - Kastélyosdi

Mivel szombaton nem sikerült angyaltenyérbe ülnöm, vasárnap igyekeztem magam kárpótolni vmivel. Gondoltam, 1 kastély talán jó lesz.
(A tenyér az építés alatt álló templom előtt van és úgy xettem volna belegömbölyödni, de legelőbb jövőre fogok.)
Na és hát melyik kastély is legyen a kompenzáció? Versailles-ban biztos sokan vannak, 1 olyan kell, amit könnyebben a magaménak érzek. Ez azt jelenti, hogy legyen pl. könnyen megközelíthető, s akkor olyan feelingem lesz, mintha hazamennék. Ennek a kritériumnak naccerüen megfelelt a Château de Vincennes. Mer itt ilyenek vannak az 1es metróvonalon, nem ám kőbánya, meg vasútállomások :)

Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy én beállítottam a klímát tavasziasra, enyhe széllel, sietős birkákkal az égen, szeplősítő napfénnyel, ám vmi üzemzavar folytán a szürke többtizen csodás árnyalatában pompázó gomolyok maradtak az ég alján, s a szél is jobban ventilált, mint az én belső kijelzőmön. Ernyőt nem hoztam, pedig lehet, akkor metró helyett közlekedhettem vón poppinsként.
így maradt a 9es és 1es vonal, tökregyorsan odaértem s hamar megkapaszkodtam a zsebemben, hogy ne lengedezzek a szélben.

Rögtön így néz ki a kastély:



Kastélyfal


Xencse, hogy nem kellett megmászni, mer akkor kívül maradok. Még kötelet se tuttam mászni, nemhogy falat. Kicsit nagy falat, hö. Gondolom, anno itt volt a víz, és csak búvárkundok juthattak be hívás nélkül.

A szárazföldieknek azér vágtak közlekedőt, ami jó volt a 12. században, s jó most is. Nem kellett sokat keresgélnem, könnyen megtaláltam a kiskaput:

Bejárat

A másik oldalán udvar, ha balra néztem, ezt láttam:

Kápolnás

Ha jobbra, ezt:


Bástya


Szemben pedig további kiskapuk vártak:

Kapuk

Átmentem ezeken is, és visszanézetből ez a látvány terült-tárult:

Oldalas

A bástya is kb pont úgy nézett ki innen, mint onnan. A bástyákat ezért xetjük, mert mind kiállásukban, mind vizuálisan megnyugtatóan ugyanazok, akárhonnan közelíted meg.

Balos

Ami viszont némileg zavarba ejtett, az ez volt:



Istálló


 Nem értettem, miért kell emeletes istálló, még ha ultrasznobékról van is szó. Aztán mivel megvan a türkörképe is, sanszos, hogy ezek a szárnyak. A kastélyszárnyak. Ha ilyenek a szárnyak, felejtősek lehetnek a combok.

A lány a sok váza alatt igencsak fennhordta az orrát, de azér elmondta, hogy a kilátás pazar, és a szél sem szárítja ki a bőrét, mer xencsére van elég eső rehidratálni.

Fejezet

2 macska is ült az udvaron, tökfeketén, töknyugottan, má biztos megszokták a látogatókat, úgyhogy nem szaladt át előttem 1ik se. Mongyuk, xintem, sok egeret nem fogtak. Én, személy xint, 1 kastélyudvarban inkább vártam vón agarat, vagy mént, ám de gustibus non est disputandum, tehát ízlések és pofonok kinek-kinek meglátása xint.

Vasmacska

Kutya, nem kutya, azér elképzeltem magam, ahogy itt sétálgatok a sok szoknyámban, selyemcipellőmben, napsütésben, fogadom a hódolókat (mer fejben van sok!), meg a bókokat és sóhajtozok, intek elegánsan. Mint Fülig Jimmy. Csak nem verexek.

Aztán felébredtem, annál is inkább, mer marhára fáztam, s gyanúsan közelgett az óra, mikoris a páratlan szürke felhőkből páratlan eső fog megörvendeztetni.
De legalább olajfestményszerű volt a látvány, a felhők ott dagadtak, mint festékpacsmagok az égszínkéken. A festő bőkezűen mérte az anyagot, alig kéklett vhol.

Olajfesték

Mivel áztam-fáztam, épp megérett a helyzet, hogy magamhoz vegyek 1 kis melegséget, mer az eső is megérkezett, és meg is éheztem. így hát elközlekedtem a Szenlui szigetre, becsapódtam 1 brasserie-be, s közöltem a pönszérrel a kívánságomat. Meg is lett az eredménye:

1 kis melegség

70 nap párizsi - Újabb vizit

Azt kell mondjam, hogy itt a klíma minden, csak épp nem tavaszi. Nade ez nem szegheti kedvem, így szombaton ismét nekivágtam a városnak, csak megvártam, míg letelik Stéphane műszaka, nehogy eszébe jusson csatlakozni. Vagy bármi 1éb.

Persze gondolnivaló, hogy csak belecsöppenek 1 jó kis parádé közepébe, mikor tök ártatlanul felkúszok a metrólyukból. Sikerült a szír követelésekbe lépcsőznöm, meg 1 csapat színes-szagos lázadóba. Valaki azér szól6ott vón nekik, hogy Szíria kicsit odébb van. Persze nem lettem valaki, mer fognak, bekalodáznak és megmáglyáznak. Bár, amilyen hideg volt, 1 kis lélekmelegítő rámfért vón.

Szír követelések

Aztán csak kellett 1 kicsit keveregni, de így legalább megvolt az Ártatlanok kútja. Nem volt kitáblázva, hogy ártatlanoknak, vagy ártatlanító-e a vize, így inkább nem kockáztattam.

Ártatlanoknak

Ugyebár feltett célom volt hiányosságot pótolni (1et a sok közül), s megvizitálni a Saint Eustache templomot. Gyaur qtya létemre lassan többet fordulok elő ilyen helyeken, mint 1 hivatalosan hívő felebarát.

A kegyhely az 1. kerületben található, jelenleg 1 átépítés kellős közepén. Mondanom se kell, baromira feldobódtam mikor odaértem és láttam, hogy itt márpedig túrás esete forog fenn. Egész decemberig. Viszont! Öröm az ürömben, hogy van 1 újabb tuti indokom a 2013-as visszatérésemre. Éljen a pozitív gondolkodás :)
Szegénykémből ennyit lehetett kerítés nélkül képezni:

Fás

Ahányan építették ezt a templomot kvázi 100 éven át, kész csoda, hogy nem veszett el a sok kéz között, mint ama emlegetett gyerek.  

Híres emberek kedvelőinek néhány celeb:
 - itt keresztelték meg Richelieu-t, Molière-t és Madame de Pompadour-t. Ugye-ugye, mindenki 1enlőnek születik, de 1 perccel később is már mennyivel másabb a helyzet :) A későbbi évekbe ne is menjünk bele :)
 - ide temették La Fontaine-t és Mozart anyját. Ha 1más mellé, akkor biztos vannak nagy mulatságok.

Ez itt a főhajó, jó, hogy nem kellett evezni:

Főhajó

A távolban az ott nem 1 fehér vitorla, hanem a papsi, mer csöbörből vödörbe; a szíreket megúsztam ugyan, viszont itt erőst készülődtek a misére. Hámivel magyaron is csak segédlettel asszisztálok, nem terveztem pont 1 franciára benevezni.

Azért pont Saint Eustache a templom, mer itt tárolják a relikviáit. A képezés kvázi esélytelen volt a félhomályban, így nem tudtam meg, mijét tették vitrinbe. Biztos az Eustache-kürtjét.

Itt nem könyvtárost tapasztottak a falra, hanem a 3 párkát. Vagy a 3 királyfit. De legalábbis nem a 3 kismalacot.

Falazás

Ez a lámpás ez tök jól néz ki, gondoltam, teszek vele 1 kört a hajókban, de rögzítették az oszlophoz. Ezek xint másnak is megfordult már a fejében, ezért az elővigyázatosság. És a bizalom?!

Lámpás

A másik, ami teccett, az a meganyalóka. Még régen, a gyerekkoromban lehetett kapni ezt a csupaműanyagból csavart színes rettenetet. Itt gondoltak a nagy gyerekekre is, mer több ilyet is kitettek:

Csavart

A hajók Tatjánál kikerültem a lakatlant és bepozicionáltam magam, hogy a lehető legátfogóbb képet abszolváljam. Ez lett belőle:

Kápolna

Nagyon megörültem, mikor megláttam magunkat a jövőből :) Ezek xint jó úton járunk; Sa és én. Én vagyok a jobboldalsó; mongyuk a ruhám nem a legelőnyösebb, viszont kivan a kerekem!

Sainte Ursule-lel :)

Már kifelé tartottam, mikor gyött 1 arc és aszonta, pörögjek fel, mer mingyá kezdődik a műsor és aközben nem lehet fotografálni. Nem pont ezekkel a szavakkal közölte, de vettem az adást, és gyorsan bedobozoltam Temperantiát:

Mértékletesség int

Mértékletesség, önuralom, hidegvér, kinek mi jut eszébe róla. Aztán gyorsan kislisszoltam, nehogy belekeveredjek valamibe.

Amire ezen a szombaton végképp nem volt szükség, az ez:

Napóra

Nadeugye, akinek a szíve napsütésből van, asse bánja, ha kívül esik és fúj.

617 - Báli számadás

617 már meg se tudta mondani, mióta ült a végelát6atlan számsorok fölött. Pedig ma volt a bál, amit annyira várt. Ott lesz biztosan a Herceg is - ujjongott titokban. Ma volt a napja a nagy alkalomnak. Hiába hessegette el a gondolatot, az egész nap körülzizegte. Ettől jócskán elfáradt. Meg a kételyektől is. Ha ott is lesz, bizonyára nem 1edül érkezik. Vele lesz a Hókirálynő attaséja, a híres Véghegyi Baranka, aki közismert nagyvilági körökben és igazán szórakoztató jelenség.
617nek se ismeretsége, se híre.
Merhogy Galambot se látta azóta, hogy. Mióta is? Már több, mint 1 hete - hasított bele az aggodalom. Galamb nem volt 1 nagy légi akrobata, még sose küldte hosszabb útra. Talán csak elromlott a GPS-e - nyugtatta magát 617. Vagy csak visszafelé megállt 1 kicsit nézelődni a MagHázban, hátha talál olyan varázsmagot, amitől gyorsabban repül. 617 ezt a nyomasztást is elhessegette annyi másikkal 1ütt. Node vissza a bizonyításhoz - ösztökélte magát.

A fáradtságtól és elkeseredettségtől billegő könnyeken át már nem látta a számokat, az abakuszon ide-oda tologatta a fagolyókat, majd kifakadt:
 - Ez sehogy se jön kiiiiiiiii!!! Nehem tuhudohoooooom - és hagyta, hogy előbáli maszkírja szétmálljon arcán. Sötétlő pöttyök szaporodtak szaténruháján. Ettől még jobban elkenődött - mosmá úgyis mind1 - hüppögte.
 - Mi ez a lárma? - suhant be Uncsi Fáncsi hercegkisasszony. Majdnem teljes pompájában forgolódott a tükrök előtt. Tekintve, hogy csaknem mindenhol tükör villogott, épp csak bele nem szédült saját látványába. - Mi nem jön ki? Azok a foltok a szoknyádból? Azok nem is - kuncogott - remélem, van másik a bálra. Így nem jöhetsz.  - s dölyfös mosollyal szikráztatta gyémántgyűrűjét, amivel előző nap jegyezte el Toncsi hercegúrfi. Mindenki szemét bántotta a vakító csillogás.
 - Nem, ezek a számok nem jönnek ki - pislogott 617 az abakuszt bökdösve.
 - Ó, hát akkor nem mentél át a vizsgán, ez ilyen 1xű - vonta fel szemöldökét UncsiFáncsi. - Már nyúzod 1 ideje, nem sok eredménnyel, rájöhettél volna, hogy az idődet vesztegeted. Én mondtam, hogy nem te kellesz erre a feladatra - vetette oda flegmán a habos-fodros suhogásban a hercegkisasszony.
Tényleg - döbbent le 617 - hát ez elég nyilvánvaló. Ha eddig nem jutott 2ről a 3ra, hát eszmélhetne, hogy eztán se fog.
Demuszáj!  - nyítta befelé. Miért is? - kérdezte ki a fejéből - hogy igazad legyen? Tudod, inkább igaz légy.
Kinézett az ablakon, a szürke felhők sem vidították fel:

Kastélyudvar

Az sem, hogy a vendégek zsivaja már a kék szalonból morajlott a dolgozószobáig. Ez azt jelenti, hogy nem lesz ideje új báli ruhát keríteni.
Megdühödött.
Akkor is elmegy a bálba és megnézi magának a Herceget. Hát nem ő lesz a legszebb és most, hogy 3ra se jutott, úgy fest, a legokosabb se, ésakkormivan?! Majd lesz utánoz6atlan!
A szélrózsára bízta a halomnyi papírt, ő ugyan nem számolgat tovább.


Rajta kívül már senki nem volt a dolgozószobában. Hát persze, mindenki sietett a zeneterembe.
617 végignézett könnyfoltos ruháján, majd a szobán, hogy mit is vehetne magára, ha már oda a báli toalett. Aztán épp ellenkezőleg járt el; levedlette a ruhát, s végigmérte magát az alsóbb rétegekben. Szoknya ide vagy oda, míg meglátszik a lehellet, kénytelen titkos melegítő elemeket alkalmazni.

Ott állt tehát hímzett cipellőben, kék harisnyában, masnis térdzokniban és halványlila pruszlikban. A pontot az i-re csíkos piros kisgatyája tette fel. Haja bugris gombócként billegett fején, néhány konfetti színlett rajta. Valami még kéne, hogy teljes legyen a kép - morfondolt kissé. Tekintete felcsillant, mikor a kandallóra pillantott.
Ez az! - vidult fel és már kapta is a csörgősipkát. Kicsit poros volt és senki nem tudta, kitől származott. 617 forgatta a régi holmit; látszott, hogy míves darabnak szánták. A színei ugyan megfakultak, de ha behunyta szemét, látta, ahogy régi fényükben tündökölnek. - Velem jössz, meglátod, nagy móka lesz! - biztatta magát is 617 és gonddal a fejére illesztette a sipkát. Megrázta magát, a rekedt csörgők elfelejtett vidámsággal rezegtek.

Végigszökellt az üres termeken, elképzelte a levegőben elnyúló ugrásokat, amelyekkel xette volna elkápráztatni a Herceget, s inkább nem nézett tükörbe.
Odaért a kék szalonhoz, az ajtón túl morajlott a vendégsereg, 617 megtorpant, nyelt  1et, majd szélesre rántotta az ajtót, odaintett a zenészeknek, s azok cinkosan máris belecsaptak 617 meglehetőst illetlen kívánságába:

http://www.youtube.com/watch?v=pyvkvbyElO8

617 kihasználta a meglepetést és ugrándozva, pörögve-forogva igyekezett megtalálni a Herceget a tömegben.
Meglátta! - örömében még nagyobbat szökellt, s ekkor észrevette a fess Herceg mellett Véghegyi Barankát. Csillogott és sziporkázott, messziről sütött róla, hogy megszokta a társasági létformát.

617 elkedvetlenedett, pedig ekkorra már a Herceg közelébe ért. 1 pillanatra tényleg összefonódott a tekintetük, vagy csak szerette volna? Megpróbált úgy tenni, mintha véletlenül táncolt volna feléjük. Nem volt nehéz dolga, mert Baranka ügyesen irányította kedvező klikkek felé a Herceget.
617 utánuk nézett. Észrevette a lehulló papírdarabot. 1edül ő, mert mindenki a párt csodálta. Felkapta a márványpadlóról, s a zöld szalonba vezető ajtó felé sasszézott. Zenészei a kedvében jártak, s adták alá a ritmust, hogy kiszökhessen.

Végül kiért a súlyos levegőjű teremből, s pár mély légvétel után ügyetlenül bontogatta a félhomályban a sárgás papírkát. Vajon neki hagyták, vagy csak véletlenül ejtette el a Herceg? Izgalmában ő is elejtette a levélkét. A világítatlan teremben nem látta, merre libegett.
Neheeeeeeem leheeeeet! Most hogy találom meg?! - kapkodott 617. Ekkor ismerős suhogásra figyelt fel. Attól tartott, ennél több izgalmat már nem bír ki.
Galamb? - suttogta az üres terembe reménykedve.
Galamb volt, felcsippentette a levélkét, s 617 vállára szállva a tenyerébe ejtette. 617 sóhajtozott és pirult-sápadt.

Régi, nagyon régi üzenetet kapott. 1043-ból.

"The greatest thing I've ever known is just to love and to be loved in return."