617 - Kereszteződés

617 a megrendelt tökhintóra várakozott, még csak fizikailag ért földet, belső énje a felhők fölött merengett valahol. Nem sietett visszazökkenni a ködös városba. A repülés neki mindig tovább tartott, mint a menetrendben ígérték. Már előtte, s utána is jó ideig a Földtől elrugaszkodva létezett. Légcsere - gondolta és elmosolyodott.

Simon Márk loholt, alig várta, hogy csomagját kiköpje a végtelen kígyó és már száguldott is a kijárat felé. Persze, ez nem volt ilyen egyszerű a bőröndös, virágcsokros, tolószékes utasok között. Már így is késett, csak remélte, hogy odaér a születésre a kórházba. Igen, megígérte, hogy ott lesz a nagy pillanatnál, de lássuk be, az időzítés nem a legalkalmasabb - fortyogott kissé az izgalmon túl.
Végre eljutott arra a nemzetközi konferenciára, ahova kvázi mission impossible bekerülni hozzá hasonló kezdőknek, de lám-lám, szinte állandó jelenléte az osztályon és a kitartó ügyelés meghozta gyümölcsét. Milyen gyümölcs érik novemberben? - torpant meg gondolatilag, de elnapolta a kertészeti kérdőjelet, mert újabb kihívással szembesült: be kell jutnia a városba. Normál esetben élt volna a tömegközlekedés nyújtotta orbitális lehetőségekkel, de a jelenlegi távolról sem volt normális helyzet. Előtúrta telefonját, s máris tudta, hogy hiába, mert az lemerült, még a gép indulása előtt. Simon doktor érezte, ahogy őszül. Kínjában szolidárisan vajúdott.

617 félálomban konstatálta, hogy a pár percre prognosztizált taxi késik, de ezt most kivételesen nem bánta. Kívül rekesztette magát a körülötte gomolygó forgatagon s várta, hogy belül is megérkezzen. Szerette ezt az állapotot, mikor 2 pont közt lebegett: ott már nem, itt még nem volt. Kicsit mintha újjászületne ilyenkor, friss szemmel tekint környezetére, körülményeire és saját magára is. Novemberi tavasz á la renaissance - mélázott, majd viszonylag épkézláb mondatokkal fogadta a begördülő tökhintót. Csomag elhelyezve, 617 elfoglalta szokásos ülését, s várta, hogy a chauffeur is készen álljon az indulásra.

Simon Márk kétségbeesetten próbált taxit fogni. Persze, csak James Bondnak m1 ennyire 1xűen a mutatvány, hogy gyanútlan civilektől járgányt orozzon - füstölgött magában. Majd az ereiben habzó adrenalintól fejét vesztve felrántotta a legközelebbi taxi ajtaját, s bevetődött csomagostul. A sofőr is akkor mászott be, érdeklődését meg se várva Simon már hadarta is:
 - 'Stét, az Új Nap utcai szülészetre kérem, de nagyon gyorsan!
 - Példás az igyekezete, de még nem aktuális a szülészet, köszönöm - ébredt 617. Közben már húztak is a város felé. - 1ébként nem zavarja, hogy ez az én kocsim? - 617 paprikásan méregette az aggodalmas és zilált kocsirablót, aki kilökte kellemesen puha gondolatfelhőjéből. Ismerősnek tűnt. Hol látta?
 - Igazán sajnálom, csak végszükség esetén rablok el hölgyeket kocsistul, ne aggódjon, szülni sietek, nem halasztani. - A közéjük ékelődött csomagok kényelmetlenül imbolyogtak, nem sokat észlelt útitársából.
 - Mondja csak, azért hazajuthatnék? Vagy esetleg vezessem is le azt a szülést, amire elhurcol?
 - Perszepersze, majd gyorsan kiugrok a kocsiból a kórháznál és már mehetnek is tovább, nem tartom fel sokáig, ígérem.

617 a csomagok mögül fürkészte a felettébb izgatott férfiút, majd elhűlt és lejjebb csúszott az ülésen. Nane - nyögte magának. Ilyen nincs, hát kösz szépen - lehelte, ha már úgyis thanksgiving - ki más lehetne?? A doki az ügyeletről. Jó rég járt már ott, de felismerte. Szóval kispapa és szülne. Nade miért nincs a felesége mellett a kritikus időkben? - méltatlankodott, majd hangot is adott rosszallásának:
 - Na és a felesége mit szól ahhoz, hogy a 9 hónap utolsó felvonását egyedül kell eljátszania?
Simon Márk csak 1 nagy adag hajat látott az utasból, hiába szuszakolta a bőröndjét. Mintha már hallotta volna ezt a hangot. Annyi emberrel találkozik napmintnap. Tovább gyömöszölte a pakkot.
 - A feleségem még ismeretlen jövendőbeli, úgyhogy róla nem nyilatkozhatok. A nővéremhez sietek. Úgy volt, hogy csak 2 nap múlva kezdődik a felvonás vagyhogyismondta, de ember tervez ugyebár... - S végszóra sikerült láthatóvá tennie a hajzat tulajdonosát.
 - Jéizé, hát maga az, ilyen nincs! - Simon ritkán lepődött meg, most mégis csak hitetlenkedve bámult 617-re.  - Tudom ám, ki maga - böködött felé - A nagyon szíves Tüskés Vanek! Ugye? Ne is tagadja! - majd höhögve meglökte 617-et. - Micsoda véletlen, komolyan, ilyen nincs!
 - Én is pont ezt gondoltam. Egyébként meg, véletlenek nincsenek - javította ki 617. - Szóval új területre váltott? - firtatta gyorsan.
 - Á nem, csak a nővéremet megnyugtatná, ha fehér köpenyesként én is ott lennék, mikor megszületik az unokaöcsém. Navégre, ideértünk, remélem, még jókor. - Simon kiugrott a kocsiból, félkézzel a csomagokat rángatta, másik kézzel fizetett, majd 617re csapódott az ajtó 1 távolodó ígérettel:
 - Majd jelentem, hogy minden rendben ment-e! - s a fényes bejárat már el is nyelte a doktort csomagostul, kabátostul, adrenalinostul.

Napersze - fújta 617 vegyes érzelmekkel. Azért megkönnyebbült, hogy így alakult a villámtalálkozás.
Megadta a címét a kocsisnak, valóban hamar hazaértek. Sorra vette holmijait: 1 táska, 1 bőrönd, sapka-kesztyű. Sál?!

Simon Márk leszórta cuccait a nővérszobában s csodálkozva forgatta a kötött sálat. Bordó volt és női illatos.

Konyhanyelvtanfolyam - Csanta Pali

Nem ismerek olyat, aki ne szeretné Csanta Palit. S nem csak nők vannak oda érte. Pasik is, bármilyen korosztályból. Meg gyerekek. Meg nagymamák-nagypapák.

Csanta Pali egyszerű lélek, nagyszerűsége pont ebben rejlik. Nem akar több lenni, mint aminek látszik, viszont kaméleonszerűen vált alakot a helyzettől  függően. Tudja, kit mivel vehet le a lábáról.

Csanta Palit könnyen elővarázsolhatjuk, nem szükséges hozzá semmiféle bűvész-előképzettség, se virtuozitás. Persze, mindenkinek megvan a maga trükkje, hogyan teremtse a konyhájába Palit. Nálam az alábbiak szerint jelenik meg:

Előveszem a korondi tálamat. Ebben 3 kifejlett női példány elbűvölésére elegendő Pali állítható elő.
Beleöntök félkiló lisztet és feltörök 2 tojást hozzá. Leöntöm 2,5 deci tejjel - nagy előny, ha a tej előtte szervesen kapcsolódott a tehénhez.

Fakanállal kavargatás, míg el nem simul az összes inkoherens elem. Ekkor jöhet a bubis víz; optimális esetben (valamint ködbe vesző gyerekkoromban) a szóda az ekvivalens elem, de manapság beérhetjük bármely szénsavas ásványvízzel.
Tovább kavarás, ekkor már kezd előtűnni Pali milyensége. Azsutálunk némi sót és cukrot is, hogy igazi, Csanta-féle jelenséget produkáljunk.
A nyersanyag állaga 2vel sűrűbb, mint 1 tartalmas krémlevesé. Ha még lehet bírni gyomorral, az elkészült alapot eldughatjuk a hűtőbe fél, vagy akár 1 órára is.

Ha már nem bírjuk a várakozást, felszerelkezünk 1 jóféle teflonos serpenyővel, s belecseppentünk 1 pöttynyi olajat. Közepes lángot gyújtunk, s a felforrósodott edénybe tekerjük a tésztát. Készüljünk fel a jelenségre, mert innen már csak pillanatok választanak el minket Csanta Pali feltűnésétől.
A tészta gyorsan sül, így ne hagyjuk ott a folyamatot percekre se, mert Pali nem tűri, ha hanyagolják. Szereti érezni a törődést, de meg is hálálja.
Terül-fordul, s kvázi 2 perc alatt el is készül. A fordulás egyébként elősegíthető falapáttal, de profik akár dobálhatják is - ekkor azért álljon készenlétben 1 fotós, hogy elkapja a pillanatot (vagy Palit).

Csanta Pali megkínálható tk. bármivel, a mákot ugyanúgy viseli, mint a lekvárt vagy túrót. Igazodik a hölgyközönség igényeihez.

Férfiegyedek akár seregnyi Csanta Palival is elbánnak, esetükben a fenti mennyiségek szükség szerint szorzandók.

 

Konyhanyelvtanfolyam - Agaricus campestris leves

Nem vagyok 1 levespárti, vagy ha mégis a lé a lényeg, akkor legalább tartalmas legyen. Sűrű. Tömény. Laktató. És ha lehet, húsmentes. Éljenek az állatok!

Ősz lévén a gyümölcslevesnek leáldozott, de xencsére bazídiumos barátaink rendelkezésre állnak. A háztáji tenyésztésnek köszönhetően egész évben. Ha épp nincs a pönszédben 1 zsáknyi, no para, akármely üzletláncnál hozzájuthatsz. Vagy, ha ultraszerencsés vagy, szedhetsz magadnak erdőszélen. Ilyet keress:

Mezei csiperke
 

Gomba, tehát se nem állat, se nem növény. Azér nem növény, mer heterotróf (szerves anyagból fedezi szénszükségletét) és sejtfala kitint tartalmaz, mint pl a bogárpáncél. Fotoszintetizálni sem tud, mint 1 rendes fikusz, úgyhogy hosszas viták után a tudósok kénytelenek voltak külön csoportba sorolni.

Éti szempontból a gombákat fehérjetartalmukért tartjuk sokra. A gombafehérje összetétele nagyban olyas, mint az állatié. Szóval akinek fontos a fauna, vagy magas a koleszterinszintje, vérnyomása, vércukra, mindig tartson a zsebében 1 adag gombát, ezzel rengeteget tehet bolygónkért és saját korpuszáért.

Nos, ami pedig a konkrétumokat illeti, lássuk a számszerű tényeket. 4 főre számolhatunk 1 kg agaricus campestris-t; félkilós kiszerelésben kínálják a boltokban. 3 hagyma löttyintésnyi olajon, teccés szerinti só+bors, petrezselyem és 4 deci tejszín kívánkozik az 1 liternyi vízbe. Tehát egész ktghatékony levesnek állunk neki.
Hogy mennyi időnkbe telik? Attól függ, mennyire vagyunk a kulinária Eric Clapton-jai, vagy épp Ollókezű Edward-jai. Ha inkább szeretünk elmélyedni a tevékenységekben, akkor is elegendő 1 órát félretennünk a 24ből.

A 3 hagymát megpuccantjuk, s minél apróbbra hasogatjuk. Kontaktlencsések előnyben, mer megússzák a ríkatást. Jól látók meg tartsanak otthon 1 kontaktlencsést.
A gombákat folyóvízben mossuk, mellőzzük az áztatóprogramot, ha nem akarunk rögtön pürésíteni. Ha van a héjon némi rongálódás, késsel le tudjuk húzni a sérült takarót. Elvetemültek az egész borítást lehámozhatják, ezzel jelentős időt eltöltve. A tiszta gombikat felnégyeljük, a későbbi feldolgozást megkönnyítendő.

Választunk 1 ép zománcú edényt. Ez azért fontos, mert a gomba vassal találkozván megfeketedik és még keserű is lesz. Beleöntünk 1 kevés olívaolajat és rázúdítjuk a hagymatömeget. Pirítjuk, lehetőleg kontaktlencsében. Ha már senki nem sír, jöhetnek a gombák pirulni. Kavargatás, hogy ne szenesedjen, majd leöntjük a liter vízzel. Itt már tk. 50%-os készültségi fokon állunk, mert a kívánt só+bors mennyiség után nekieshetünk a turmixszal. Óvatosan, mer nem feltétlen akarunk főzőcske után gombapépet takarítani a csempéről/plafonról/frizurából.
A homogén állagú cuccba azsutáljuk a tejszíneket meg a petrezselymet és utoljára még 1x megforrintjuk a tűzön.

Közben remélhetőleg a kontaktlencsés megterített, mert megesszük, amit főztünk.
Ha netán nem tűnik el az egész mennyiség 1 evésre, nagyon körültekintően tároljuk és nagyon rövid ideig.


 

Konyhanyelvtanfolyam - Alapozó kurzus

Nos, nem véletlen, hogy viszonylag ritkán számolok be utazásokról Kulináriában. Egész pontosan, 1etlen 1x fordult elő, hogy dokumentáltam önkéntes gályázásomat, akkor is a karácsonyi előkészületek számlájára írható a felbuzdulás. 

El kell mondjam ugyanis, hogy a lak ezen helyisége számomra az inkvizíció 21. századi megtestesülése. Ha nagyon sok időt kell a könyhában töltenem, bevallok mindent. Az összes eddigi és majd eztáni életem el/nemkövetett tévedését meggyónom.
Persze, kitalál6nék vmi születési rendellenességet, hogy XX génkészlettel mégis miért traumatizálódok minden 1es alkalommal, mikor produkálnom kellene vmit a konyhában. Mármint vmi emberi fogyasztásra alkalmasat. Több éves gondolkodás után azonban emelt fővel vállalom, hogy én bizony jelen életemben nem a klasszik viszonyulást kaptam a főzőcskéhez és valszleg majd csak 1 sokadik újjászületésemben jutok el a konyhatündérséges állapotba.

A nagy számok törvénye alapján biztos, hogy rajtam kívül még van pár hason nőnem, akik beszélnek rengeteg nyelvet, egzotikusat, vagy holtat, vagy mesterségeset, 1et kivéve: a konyhanyelvet. Rájuk (is) gondolva indítom el az alapozó nyelvtanfolyamot, ahol bővülhet a szókincs, a fogalom- és recepttár. Merpl én már attól kész vagyok, mikor aszongyák: gyorsan megvan, nem macerás, 1xű. Aztán csak kiderül, hogy a csatolt fájlokkal (úgymint hazacuccolás, zőccségpucolás, edényválogatás, anyázás, mosogatás, ésatöbbi) lesz a főzőcskéből 2-3 órás performansz. S még így is lehet, hogy a közönség feláll és kim1 a tetthelyről.
És akkor még nem beszéltünk az "amennyit felvesz " mértékegységről.

Úgyhogy üdvözlet az összes jelentkezőnek, a tanfolyam ingyenes, nyelvvizsga sincs, mindenkit motiváljon a következő élete, amelyben már vérprofi séfként főszerepelhet.

Félvezető - Csöves duma

Autós pályafutásom mosmá erőst hasonlít az idegrenceremhez: mind2 elég zaklatott. Ugyebár ott tartunk, hogy július eleje óta találkozgatok Bélával, azt az 1etlen jogosulatlan koccanást leszámítva tk. több, mint kevesebb sikerrel. Xintem. A szeptemberben befizetett vizsgapénzre Béla kilátásba helyezett 1 október végi vizsgát, amiből kérdezősködésem 6ására lett 1 november 10 körüli homályos ígéret. Ultrabárányként extra türelemmel viseltettem Béla zsebpénzes és porhintő akcióival szemben, ám ez már nekem is feltette a tortára a pontot. Úgy tűnik, az univerzum mellémállt, mert Béla 3 nap múlva küldött 1 szűkszavú SMS-t, melyben tudatta, hogy november 6-án bizonyíthatok.
Ha nehezen is, csak kiderült, hogy se nem Télapó, se nem nőfaló Béla, csupánszimplán nagyravágyó. Nagy összegre, mármint.

Node koncentráljunk a részeredményre, s ezt szem előtt tartva készültem a múlt csütörtöki meetingre. Már csak 40 perc választott el attól, hogy kormányra jussak, ámde Béla telefonozott, hogy megdögölt a kocsi.
Déjà vu, vagy amit akartok, de legalább dumát váltott, s előállt a csöves-sztorival. Miszerint kilyuggatódott a csöve és elfolyt a vize. A kocsié. Tésztaszűrővé hanyatlott az eddig is szomorú sorsú hajtány.
Béla elsősegélyt ígért; másnapi újraélesztést prognosztizálva. Ez rám nézve azt jelenti, hogy - elvileg - csütörtökön lesz 4 kerekem. S mivel elszóltam magam, hogy éppen jól megérdemelt szabaccságomat töltöm a 7en, Béla bérszemet kapott s rögtön nagyon készségesen ajánlgatta az összes többi időpontját is.
Nem mondtam, mit kezdjen velük, elvégre volt gyerekszobám. Majd az univerzum törvényei. Vagy a vérfarkasok. Vagy a H1N1. Úgy lesz, ahogy lennie kell.

Félvezető - VIII. Henrik vs. Télapó

Most, hogy immáron 3 hónapja hajtom a tanjárgányt, felmerül az igény és a kérdés, hogy mégis mikor mehetek bizottság elé bemutatni a tudományomat.
A kötelezően előírt óramennyiséget kisebb-nagyobb szaggatásokkal ugyan, de teljesítettem, Béla adminisztrálta is a kiskönyvemben. Monta, hogy rendezzük a piszkos anyagiakat, s adott 1 nyugtát 11ezer péncről, a többire meg jótékony csendpaplant borított. Feltételezem, hogy vmelyik farzsebében kötött ki a különbözet, de persze az is lehet, hogy a Magyarországra menekült szír lázadók árváinak gyűjt, s így tk. jótékonykodtam. Ráfér a karmámra.

Mindenesetre Béla még szeptemberben megígérte, hogy xez időpontot. Legelőbb október végére.
Addig is persze gyakorolni javallott, merkülönben széthull az összegyűjtött tudományom.
Mivel ez már nem a kötelező óraszám, dupla áron randizunk. Nagyon régóta és a jelenlegi helyzet xint még nagyon sokáig. Nem ő fizet, pedig szerintem igazán értékelhetné a társaságomat. Olyan nagyon soknak tűnik az 1ütt töltött idő s a Bélára költött pénz, hogy muszáj vmiféle magyarázatot találnom a végelát6atlan projektre. Igazából 2 jutott eszembe:

1. Béla tulajdonképp a feleségfaló felség, VIII. Henrik reinkarnációja. Ha sokáig nézem a képet, még hasonlóságot is vélek felfedezni. Plusz, ha figyelembe veszem azt, hogy Béla immáron 3. nejét koptatja, nyilvánvaló a párhuzam. Pedig se Henrikként, se Bélaként nem esetem a fazon, úgyhogy bukta.

Henrik-Béla



2. A másik opció, hogy Béla tk. a jóságos Télapó. Csak nyári szünetelnek a rénszarvasok és kénytelen a meggyötört rönóval közlekedni. Ezért az időhúzás, hogy majd december 6-án becsempészhesse a vizsgaidőpontot a csizmácskámba. Addig meg sajnálkozik, hogy épp nincs a kocsin matrica, én meg elhiszem, hogy csakcsupán emiatt.

A harmadik, zárójeles eshetőségre gondolni se xetnék. Miszerint Béla se nem történelmi megtestesülés, se nem a Mikulás inkognitóban. Hanem csak és kizárólag Béla, aki az autós oktatókról élő képpel teljesen azonosulva a lehető  legkézenfekvőbb módon szeretne adómentes, lát6atlan zsebpénzhez jutni.

Félvezető - Prömier

Pályafutásom Bélával felettébb hányattatott kanyarokat vesz, s már felcsillant ugyan a reményhal a zavarosban, de eddig még mindig meglógott.
Merugyebár, a 3 hetes kényszerpihenő után sem kapcsoltunk turbó fokozatra, mivel a járgány kezdte megunni a mostoha bánásmódot, s ha lett vón törcsije, biztos bedobja sokkal korábban.

Így megvárta, míg 2 7tel ezelőtt rám került a sor Béla kalendárjában és bánatos hörgéssel megadta magát. Státuszomból következőn bár nem száguldozok, a 30as tempó már nekem is zsenánt volt. Mer becsületére legyen mondva, azér még hazakúsztunk vele. 
Elkerülhetetlen volt tehát a defibrillátor, pacemaker és a többi újraélesztős technika a sanyarú sorsú hajtány feltámasztásához, az életmentő beavatkozás eltartott másfél 7ig. Persze, jó munkához idő kell, a lassúhoz meg még több.

Summa summarum, ma ismét rajtam volt a sor meg a világ szeme, hogy ennyi kihagyás után mit produkálok. 
Megjelentem a szokásos helyen, szokásos időben, majd Béla közli velem, hogy a nagy fennforgásban elhagyta a kalendárt, így mára véletlenül (?) kettőnknek is randit adott. Sose nem bírtam a csoportos foglalkozásokat, így nem dobott fel a gruppen lehetősége. Depersze mit volt mit tenni, konstatáltam, hogy Bélát is a változatosság gyönyörködteti, mer a hátsó ülésre becsatlakozott 1 szőke tanonc, s imígyen indult az óra. Amin osztoztam a szőkével. Bélán bárkivel osztozom, nadehogy a drága időmön?!

Najóvan, gyorsan feldolgoztam a helyzetet, s inkább a suhanóképes kocsinak örültem. Mindazonáltal absztrakciós készségemre is szükség volt, mert igencsak erősen kellett koncentrálnom, hogy elvonatkoztassak a szélvédőn átfutó repedésektől. A 7fői motorátültetés közben ugyanis egyszercsakhopp!: a motor az üvegen landolt s most lehet fogadásokat kötni, hogy melyik kátyúnál omlik be az ablak. Zsiráf.
Szóval az idegszálaim ott feszültek a szőke közönség, a fennálló diskurzus és persze a félvezetői tevékenységek point culminant-jai közt.

Fentiek ellenére egész enyhe hegyesszögben parkoltam, csak minimális korrekcióra volt szükség. Épp kiviteleztem vón a tolatást, de Béla intett, hogy várjak, mer a közlekedés 1 fejlettebb (tehát engedéllyel rendelkező) egyede szintén farol. Felénk.
Mivel IBN-060-ban nem ült 1 jótét Béla, se őrangyal, bekövetkezett, ami aztán további bonyodalmakat fakasztott: az OM jellel matricázott női hajtány kecses ívben belénk tolatott. 

Noha légzsák nem bomlott, vér nem patakzott, Béla eddig is ősz hajzata kitartott a fején, s még a sminkem se porladt le, a Prömier döbbenetesre sikerült: a Not To Do listámon úgy pipáltam ki a Koccanást, hogy még nem is voltam rá feljogosítva. Kb ekkora meglepetés lehet az ejaculatio praecox, akár azt is kipipálhatom.

Béla Ezhülye! felkiáltással vetette magát a verbálpárbajba, én megszeppent primadonnaként kuksoltam a kormány mögött, s csak a visszapillantóból meg a nonverbál jelekből dekódoltam a szóváltás markánsabb elemeit. IBN-060 feldúlt hölgyvezetője sajnos nem alkalmazta a matricás OM-ot, és xintem a teljes jógalégzés se jutott eszébe, ám Béla meg az én anyám annál többször.
Mikor már nyugvópontra jutott vón a helyzet, az 1ik lépcsőházból kirobbant 1 szőke banya mackóalsóban, s kiabálva követelt megtorlást az összes, eddig elkövetett tanoncparkoláson, meg tán a mohácsi vészen is. Sikerült ismét felszítania IBN-060 csillapodó hangulati paprikáját, így az megfogadva a visítást, mobilt rántott és hívta a rend fárad6atlan őreit. Sejtettem, hogy nem ez az az eset, amihez nínózva tépnek, fánkos dobozokat elhajítva. 

Gyanúm beigazolódott, kínos félórát vesztegeltünk az immár miattam is leamortizált hajtányban, mire a kék csíkos villanás megjelent. A felbujtó banya vérszemet kapott az uniformoktól, s ismét lecsapott ránk; mutatóujjával böködve sivította, hogy Béla hangjával és stílusával qrvanagy gondok vannak, de sajnos most nem ér rá ezt alaposabban kifejteni, úgyhogy méltatlankodva elhagyta a tetthelyt.
Az 1enruhások lazára vették a figurát, rágyújtottak, nézelődtek, s még inkább kétségbe estem, mikor elkaptam a javaslatukat, miszerint hívjunk közlekedésügyi felügyelőt, hogy kielemezze a történteket. Ha olyannyira gyors és kompetens az említett szakértő, mint a kék fényes kollégák, bevackol6unk éjszakára, s rendelhetjük a pizzát vacsorára.

Xencsére IBN-060 sem támogatta a további rostokolást, így az történt, ami kékfényék nélkül is történt volna: közös megegyezéssel elhagytuk a helyszínt. Éljen a 6ékony intézkedés, rendfenntartás.

Mondanom se kell, a Prömier a Drága Idő rovására zajlott, így a mai gyakorlatozás kimerült abban, hogy hazahoztam magam. A lealázott járgánnyal, a szőkével, meg 1 adag lelkiismeret-furdalással. 

Persze, nézőpont kérdése az egész, mert akár kivételes tehetségként is tekinthetnék magamra, aki megelőzve korát, túllépve saját korlátain, pionír szervezetként robban a nagybetűs közlekedésbe. Asszem, ez konstruktívabb megközelítés.