2020. május 6., szerda

Szelepjáték - 2020. május 1-6.

Igazából április 30-ától kéne datálnom ezt a bejegyzést, de arról a napról csak az alábbit tudom elmondani:

Gyásznap
Kellett utána a 3 napos 7vége, kifésülni a legkedvencebb kvsbögre csorbulásától kuszálódott idegszálakat.

Aztán május elseje; nyilván se sör, se virsli, bár ezeket úgyse xetem. Ám vattacukor se, amit viszont igen. 
A vattacukorban nem csak az a csodálatos, hogy instant cukorsokkot kap a zember lánya, vagy hogy olyan, mintha pókhálómézbe harapnál, hanem az is, hogy utána kiválóan össze lehet ragacsozni mindent és mindenkit. A szabadulás utáni listám egyik eleme. 
Ugyanakkor, a péntek jele lehetett volna a spárga is, amit nagyon szeretek - nem talajon, hanem vajon és són, párolva. 1 kis tonhallal. 

A felhős, szeles szombat délelőttöt fényesítette az alábbi, 5 fontos hozomány. A rendelést még a prehistorikus korszakban rögzítették, ám a kereslet és a kínálat csak most tudott személyesen találkozni. A zöld szabadban és maszkban, nyilván. 

God, shave the Queen!

A délutáni ételgőzbe pedig egy erkélyjelenet csapódott meglepetésszerűen - drámai népsűrűség-növekedést okozva a magánlakban. Erre legutóbb februárban volt példa - télvégi könnyed tudatlanság, oh. 

S mint minden évben, menetrendszerűen bekövetkezett minden anyák napja, formabontó és kreatív fedősztorikkal megvezetve az illetékeseket; esetemben 3x citálva ama sokat emlegetett orgonaágat. 

Aztán, mint kiderült, nem csak a saját álmaimban fáradok el éjjelente, de már esküvői mise celebrálást is improvizálok, szükség esetén. Ezennel keresem azt a szürke öltönyös fazont, akivel megjelentem a rendezvényen. A nevét sajnos nem tudom, de biztosan emléxik a rögtönzött ünnepi beszédemre, amivel a házasság kötelékébe dumáltam az egyik legkedvencebb spanimat. 

Hétfőn ügyintézésből és a sors kegyelméből megtettem 6,5 km-t; tk 90%-os eredményességgel. Azt, hogy mindeközben egy kisebb vagyonnal könnyített rajtam a banki gépezet, mielőbb igyexem a tudatalattim leghátsó sarkába száműzni, sóval felszórni. 

Ja, csak mondom, hogy roppant előmenetelt tanúsítottam a könnyekben ázó gyakorlásnak köszönhetően - álomba illően szolmizálok és az inkvizítori 4. ritmusgyakorlatot is végigvertem. Mongyuk a tanerő nyilván nem bocsátkozott szuperlatívuszokba, az elvei és a metodológiája nem teszik lehetővé, én azért beírtam magamnak egy elégedetten pufók közepest. 

S ha már zene, én már régóta mondom, hogy az egyik legcsodásabb dolog a világon, íme ékes példája annak, hogy összeköt, határtalanul. Az csak hab a kádfürdőn, hogy van xencsém némely xeplőket tök személyesen is ismerni. 

Music is life

További jó hír, hogy már csak 24-et kell aludnom, s beülhetek a hajzatomért felelős kezek alá. Már ha V. Orbán atyuska is úgy látja biztonságosnak, s kimozdulhatok az aranykalitom fedezékéből. Addig nehéz sóhajokkal, de emelt fővel viselem a fékevesztett eseményeket:

Visszaszámlálás!



2020. április 29., szerda

Szelepjáték - 2020. április 28-29.

Nakérem, feszesebb a budapesti honfitársakra vonatkozó védelmi stratégia, mint a baywatch-lányok combja / miegymása. Remélem, holnap kiderül, mikorra ereszkedik meg ez a nagy defenzíva - csak nem tart addig, mint pamelaanderson dekoltázsa. 

Kínomban összeszedtem, mi olyan jó a közel 50 napja fennálló magánlak alapú életformában:

 - reggelente van időm leírni az éjszakai eseményeket. Mongyuk, ez nem feltétlen örömteli, mert már több, közútilag veszélyes helyzetbe is keveredtem saját és idegen autókkal, blicceltem 1 kóbor kutyával (aki aztán emberré lett) ipari tepsiket takarítottam, s nem tudtam olvasni. 
Ám amikor kastélyokban járok-kelek (2020 a kastély jegyében telik éjjelente), vagy uszodában bandázunk, vagy a nyári ligetből násznépbe sétálunk, vagy meglepetés-kirándulásra visznek, akkor elég jól jön, hogy részleteiben rögzíthetem az eseményeket. 

 - heti öccör testet nevelek. Mármint nem újat (sajnos), csak ezt a meglévőt. Szóval 5 hét után akár jólneveltnek is mutatkozhatna, deugye azok a korlátok. Mindenesetre vadiúj életérzés köszöntött az aranykalitomba. 1kori életformám ezt nem tette lehetővé. 

 - minden erőfeszítés ellenére fix a súlyom. Vagyis, ezt lehet, nem ide kéne listázni, de ha onnan nézem, hogy el is fionásodhattam volna, akkor még jól is jöhetek ki ebből a szép új világból.

 - van 1 sajátos varázsa az ebédszünetben abszolvált napozásnak / rapid porszívózásnak / SOS szundinak. Felszabadítván az munkavégi órákat egyéb, sokkal izgalmasabb témákra - lásd fentebb, illetve lentebb.

 - mindenhova odaérek atomóra pontosan. Legyen az bármilyen ügyintézés / foglalkozás / találkozó, azonnal ott vagyok! Mongyuk, ezt lehet, még az offline időkből hozom, mert jellemzően adott időben bukkantam fel a megadott koordinátákon. 

 - elindultam a hangjegyek 5 vonalas, ámde exponenciálisan bonyolódó útvesztőjében, s bár már letekertem Ariadné fonalát is, egyelőre csak Minótaurosszal hadakozom. Elképzelésem szerint a labirintból egyszer csak flow-ban találom magam. Addig beérem a heti aha-élményekkel. 
S persze igyexem a távlati tervek helyett csak a következő lépésre összpontosítani - ahogy már hivatkoztam az anonim alkoholisták stratégiájára. 

 - kiderült, hogy elég a heti 1 bevásárlás; erre majd emlékeznem kell, ha kieresztenek innét, hogy ne forgácsoljam szét a hetet többszöri sorbanállással. 

 - újra teret nyert a szemezés, mint kapcsolatteremtési manőver. Eddig 1 csomó minden elterelte a figyelmet a lélek tükréről, de most a maszk fölül ismét lehet jelentőségteljesen villantani. 

A zárka árnyoldalait inkább nem listáznám ki, egyfelől pontosan ismerjük mindet, másfelől megtartom ezt a témát ventilálni a lejtmenetekre. Mindenesetre gyakori vendég Jagger.

I've been haunted in my sleep

2020. április 27., hétfő

Szelepjáték - 2020. április 24-27.

Weekend highlight: vadkacsát (nem az Ibsen-félét) és fiókáját patakpartra terelő fazon a kocsik között. Cukik voltak - mármint a tollas jószágok. 
Ezen kívül tisztes háztartásbelihez illőn elláttam cselédi tennivalóimat, s hogy teljesüljön a 8 óra szórakozás is, ritmus- és testgyakorlatokba vetettem magam. Még nem tudom eldönteni, melyik hat gyorsabban. 
A bort a 8 óra pihenés rovására nyitottam ki. 

Amúgy azt hiszem, elkezdődött a hospitalizációm, tekintve, hogy aranykalitomat már nyitott ajtónál se hagyom el fejvesztve. 
A reverzibilitásra utal azonban, hogy mindeközben nagyon várom a xdát, amikor is kiderül a jövő héttől érvényes kijárási rendelkezés. Nem csak a pókhálók szövődnek, hanem a helyváltoztatásomra vonatkozó tervek is. így, a 46. napon. 
Legeslegelőször cipőt húzok a lábamra. Nem zoknit, cipőt. Fogom érezni, ahogy a topán rásimul a lábfejemre. 
Aztán autóba ülök, de nem csak a sarki boltig hajtok, hanem sokkal messzebb, és Jagger dől a hangszóróból, a májusi szél túrja a hajam, merpersze lehúzom az ablakot, a hársillat cikázik az ülések és a kis orrszőreim között, az ing lobog rajtam, mint távolban 1 fehér vitorla és majdnem mindenkivel irtó kedves leszek.

Aztán ha kikocsikáztam a közel 2 hónapnyi szociális visszavonultságból, reaktiválom az interperszonális készségeimet - minthogy az intraperszonálisakat csúcsra járattam 0-24ben. 
És mire odaérek a szociális hálómhoz - offline, mint az állatok - készen fogok állni a human touch-ra, bár előfordulhat, hogy your skin makes me cry.

And I ride and I ride

2020. április 23., csütörtök

Szelepjáték - 2020. április 11-23.

Upszi, kissé elszaladt az idő, igazából hova lett április, én nem láttam. Ugyanennyire magával ragadt a járványügyi helyzet semmihez sem hasonlítható életérzése, de xencsére az állandó napirendi pontok és a szociális háló kiválóan teljesít ebben az überfosch élményben is. És most már gint is tartalmaz a háztartásom, bár egyelőre csak nézegetem, olyan szép. (Bár közben meg óva intenek a műanyag palackos toniktól - végülis lehet, többet árt, mint a gin üvegből. Sose lehet tudni.)

Szóval volt itten 1 hosszú 7vége ugyebár, kézműves piros tojásokkal és tormás sonkával, ahogy kell - és családi videóval, ahogy lehet. Az emelkedett hangulat mérsékelten terjed képernyőn keresztül. 

Agnus dei mellett napi szinten van xencsém további - egyre kövérebb - pókokhoz és újabban jut minden napra 1 darázs is. Még jó, hogy van 1 remekbeszabott kis trükk a hatástalanításukra, nesztek: 
Végy 1 poharat és 1 darab keményebb papírt. Legfőképp ne hadonássz, hanem várd meg, amíg a szerencsétlen, rovátkolt barom az ablaknál verődik. Ekkor 1 szép ívű csuklómozdulattal ráborítod a poharat, s a papírt alácsúsztatva üvegkalitba zárod a soklábút. Megnézed, milyen ádáz fejet vág a csapdában, majd az erkélyről messzire hajítod. Igény szerint megismétlendő. 
Szívesen. 

Részt vettem további tímbildingen, ahol a társaság nem csak szórakoztatott, de gyarapított is olyan gyöngyszemekkel, mint guzla, baktőke és csömöszölés. Bevallom, még nem sikerült az aktív szókincsembe illeszteni őket, de dolgozom az ügyön. 

A koszhelyzet eddig fel nem merült kérdésekre világít rá: ha ki se teszem a lábam a magánlakból, honnan terem a takarítanivaló? Miért nem terem rögtön ezzel párhuzamosan takarító is?

Továbbá: erősen gyanítom, hogy a romantikus pornófilmeket jellemzően nem a gls futárokkal forgatják - aki nálam csenget, inkább betörőnek képzelném, semmint inszeminátornak egy (két, vagy még több) egész testes filmben. 

Ha már szolgáltatók; a hajam még mindig bőszen növexik, rontva a látásviszonyaimat. Kilátástalan helyzetemből SOS-jeleket küldtem a páratlan hajszobrászomnak, aki a fejezetem kordában tartásáért felelős és legott küldött is oktató videókat. Csak semmi pánik, belátást és türelmet gyakorlok a monodrámai helyzetben. Is. Addig meg így nézek ki:


Hajzet

A személyes wellness stáb további tagjai kitartóan és megértően segítenek át a fizikai-szellemi-mentális bermuda3szög válogatott bugyrain. Az állandó xeplőkön túl olykor felbukkannak további arcok, hogy meglepjenek kijelentésekkel, ezzel is felvértezve a kapcsolati elidegenedés ellen. 
Közben erősen remélem, hogy egy hús-vér humanoid jövőbeli látványától - ad absurdum - érintésétől nem omlik össze azonnal a keringésem, hanem viszonylag fegyelmezetten viselem majd a régi-új impulzusokat.
A Hogyan ne legyünk dingók? értekezést egy külön fejezetben osztom meg az érdeklődökkel.

Amúgy meg eladó 1 baromi jó kecó, merem ajánlani, iszonyat jófej a szomszéd. Tessék megtekinteni emitten, kiváló befektetés, vagy szimplán lakni is remek: https://ingatlan.com/xiv-ker/elado+lakas/tegla-epitesu-lakas/budapest+14+kerulet+mogyorodi+ut/31191904
A szomszédról kérésre privát üzenetben küldök képet. 


2020. április 10., péntek

Szelepjáték - 2020. április 8-10.

A fák xencsére nem kapják el a vírust, így frissen zöldellnek, az évszaknak megfelelően. Úgy pöttyöződnek, mint 1 kifestőkönyv világoszöld filccel adjusztált lapja, s üzembiztosan várható a markáns hársillat, amiben külön élmény az erkélyjelenet.

Mongyuk addigra leszokhatnának rólam a balkáni gerlék, mert nem elég, hogy elzabálnak mindent a cinkék elől, de még a napágyamra is sz@rnak. Tegnap napozásiba' annak örülhettem ezt felfedezvén, hogy a gerlesz@r keményre sült a napon, s így nem kenődött a hasamon. 
További jószágok a fürdőkádban csúszdáznak; most már 2 pók pislog kifelé, pedig minden este kitelepítem őket a szárazföldre. És napról napra nagyobbak. Mit esznek ezek, tömegnövelőt?

Amúgy is idegállapotba' vagyok a járványügyi helyzettől, hogy kevesen tartjuk magunkat az otthonmaradás jelszavához, a többség vígan csoportosul és fertőz. De legalább sokáig ez lesz még, igazi tilalom helyett - a csütörtöki bejelentés értelmében. 

Péntek este azért megjelentem a tímbildingen; beküldtem az avatáromat a partiba, s ahhoz képest, hogy kanapéesemény volt, meglepően jól sikerült. Éljen a technológia, ha már.


A nagypénteket szabadon választott foglalkozásokkal és velem töltöttem. Összeszokott páros vagyunk, elvégre.
Holnaptól pedig hadrendbe állítom a konyhai cselédet, festegesse csak a tojásokat. Bár idén csak az erkélyről dobálhatom le a locsolóknak. 

És hát, az idei lesz az első húsvét, amikor nagyapám nem fogja elmondani a nyomi locsolóversét és a 30 éves, penetráns kölnijével sem fog leönteni. 
Más lesz ez most, na. 
Azért felöltözöm ünneplőbe, kívül-belül. 


I was wearing flying colors




2020. április 7., kedd

Szelepjáték - 2020. április 6-7.

A pazar tavaszi időjárásnak köszönhetően olyan vagyok, mint 1 pilótakex: az elejem határozottan pigmentált, a hátam viszont még messze a nyári rejtőszíntől. Épp csak feliratozva nem vagyok. Nade ebbéli türelmem példás ésugye jönnek a boldog szép napok: hosszú 7vége rulez!

A külcsín mellett fontos a belbecs, így további csodás tudományokra tettem szert, már csak cizellálnom kell a végrehajtást a zenei álti első éves tananyagából. A zene még mindig az egyik legjobb dolog a világon - igyexem még közelebb kerülni hozzá. 
Fejlődésem - akár csak az idő ( már ha feltesszük, hogy lineáris) - megállíthatatlanul zakatol előre.

Aztán fizikai táplálék nyilván, s tulajdonképp az egész nap így alternál: testi - szellemi - testi - lelki - szellemi tápérték, vagyis hát ez nem csak napi, de heti / havi / évi / élti minta. Ami kicsiben, az nagyban, ahogy 1 csepp tengerben is benne foglaltatik az egész. Ezt itt már a házi is mondatja velem. Pálinka, mármint.
Holnap reggel pedig a hét szociális zenitjére kúszik a mutató: bevásárlás! Ezúttal azonban húsvéti felkészülés is; remélem, lesz még nekem tojás és festék is. Bárugye a legjobb tojásfesték a rúzs, nade az egy másik tartalom

Üzenem az audienciának, folyamatban a betadin installáció, xencsére még pont beférek a pályázatba, remélem, megnyerem a balaton alapú jódfolyással.

Közben egészen belejöttem a rendelésbe, izgatottan várom a következő csomagot - de inkább a futárt, hátha kicsit ellentart a virtuális világ roppant húzóerejének. Csak legyen rajta maszk, különben lelököm a lépcsőn, amiért veszélyezteti a júniusi rendezvényemet. MINDENKIN legyen maszk!

Akkor is lesz nyár! 
Addig is, amint az AA tagok: mindig csak a mai napot csináljuk végig. Minden nap csak azt az egyet. 


When you have completed what you thought you had to do

2020. április 5., vasárnap

Szelepjáték - 2020. április 2-5.

Az udvaron szaladgáló feketerigó - az apró élet örömei. 

A fedetlen képű futár - még jó, hogy én előrelátóan védöltözetben. Nade a csomag belbecse! Kárpótolt előre, bár akkor még nem láttam (csak sejtettem), hogy mivé fajul a csütörtök. 


ABCDEF


Amúgy biztos vmi durva bolygóegyüttállás zavarta a köreimet, egész nap csak kapkodtam a fejem, míg végül fél8kor kiszálltam az online térből. Egyébként csodás analógia; a virtuális világegyetem is végtelen. Meggyőződésem, hogy az offline világ kezd elhalványulni és a zemberek nagy része már csak az online térben létezik. Ezt a teóriát támasztja alá a csökkenő tendenciát mutató testsúlyom - elvégre virtuálisan semmi szükség fizikális kiterjedésre. 

Aztán a pénteki ebédszünet hozott legalább némi színt a testemre; ráadásul a balkonos fényterápia kitakarította a félrémálom főbb elemeit is a szervezetemből. 
És ha már test; sz/épül a korpuszom, a hajcsár kitartó munkájának köszönhetően. Mongyuk, ordítva bár, de én is kitartok. 

Jelentem, kész a házi, dolgoztam a videón és rendíthetetlenül pigmentáltam a legnagyobb kiterjedésű szervemet is egész 7végén. A háttérben a madárvilág vokálozott, kellőképp dekorálva napsütötte óráimat. Valami ilyet kell elképzelni, illetve még ennél is sokkal jobbat:


Rameau - Le rappel des oiseaux

Volt részem kertvárosi adrenalinadagolásban is; az ominózus balkonról szemtanúja lehettem egy autós üldözésnek elkapásnak. A felbőszült rendőrhajtány levijjogott egy gyanútlannak tűnő opelt, s 3 egyenruhás oda is csődült az üldözötthöz. De semmi lövöldözés, se motorháztetőre fektetés. És hát a hivatalos szervek se voltak különösebben jótestűek. A bűnös ki se szállt, úgyhogy a rosszfiú karaktere se vitte el a jelenetet. Ez itt nem hálivúd. 

Ma reggel felfedeztem 1 vadiúj herpeszt, ennek következményeként felfedeztem, hogy a gyócceres fiókba egykoron beledőlt a betadin. Nagyon szép domborzati térképpé ragadt össze a sötétbarna - dörzsölésre sárgásbarna - jód. 10 perc oldás-törlés után megnyugtatóra fertőtlenített kórházszagban és abban a teljes bizonyosságban álltam, hogy a jóddal immár ásó-kapa-nagyharang a jelünk. Egész pontosan egy enyhén balatonoid képződmény a ragtapaszok és aszpirinek alatt.

Majd a késő délutánt azzal a Scott Kelly-vel töltöttem, aki 1 évet hesszelt az űrben és erről könyvet is írt - asszem, van néhány praktikája az életvitelszerű social distancing-re és izolációra.