617 - Létvágy

 - A szomorúfűz megőrült - sóhajtoztak a fák egymás között. Persze nincs mit csodálkozni, elvégre nomen est omen és egy ideje már lehetett sejteni. Máshogy volt szomorú, mint a többiek. 

Mindenesetre úgy tűnt, a fűz nem volt tudatában szánnivalóságának, mert vidáman rügyezett. A friss levélkék élénkzölden pattantak ki a júniusi napsütésben. A fűzfa ereiben zubogott az élet, úgy érezte, kicsattan a boldogságtól. Maga sem értette, de legszívesebben táncra perdült volna, hogy levelei repüljenek a szélben, hogy a saját életén kívül valaki másét is közelről érezze. Keresett valakit, akit eláraszthatott volna túlcsorduló érzelmeivel. A környékbeli fákkal nem jött ki túl jól; sosem értették egymást igazán. 

A lány! A rengeteg göndör hajával, mélykék szemével, fényes nevetésével! Őt régóta átölelné. Bárhányszor a közelében játszott, a fűz izgatottan próbálta megérinteni, ágaival körültáncolni. Levelei a hajába kaptak, az arcát súrolták. A fűz elképzelte, ahogy új levélkéi a dús fürtökből rugóznak ki, mint megannyi élő dísz, túláradó örömét hirdetve, határtalan érzései sebes futáraként. Olyan erősen képzelte el, hogy belülről átjárta a lány guruló nevetése, hallotta puha szaladását a réten, s együtt nyújtóztak a fény felé. 

A lány némán állt a szoba közepén, csak a rügyek harsogtak a hajában. Szülei komor aggodalommal fogták közre a keserű szagú, barna üvegcsével. Ismerte jól a sárgás folyadékot, amivel ecsetelték a sarjadó leveleket. Sietni kellett, nehogy az egész testén elterjedjenek a rügyek. 

Az ecsetelő gyorsan hatott. A levélkék életzöldje egyre halkult. A lány mozdulatlanul tűrt. Figyelt befelé, hogy a bensejében zúgó élet utolsó hangját is megőrizze. Hallotta a rügyek üzenetét, de még mindig nem értette. Ha csak még egyszer elmondanák, lassabban! Ám az ecsetelő gyorsan kiölte a levelekből az életet. 

Mikor a lány újra kinyitotta szemét, szülei megnyugtatóan ölelték át. 

 - Minden rendben - sóhajtották mosolyogva a lány zavart tekintete felett. 

Másnap - az orvos tanácsára - az előzőnél kétszer töményebb főzethez készültek. A következő rügyfakadásig egy hónapjuk volt. Mint mindig.