2011. október 31., hétfő

Ősz

Hallani a falevelek hullását. Alig nesz, ahogy a tengernyi álmos sárga libegés földet ér. A pirosak sem nehezebbek, így nem is hangosabbak, noha mély színüktől azt várná az ember, hogy határozottabban verekedik át magukat az ágak közt.
A sok puha landolás állandó motoszkálássá áll össze, mint mikor elvackolnak az állatkák télre.
Csendben lépjünk rájuk, hogy fel ne ébredjenek.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése