Persze végül, hosszas unszolás és ijesztő rémtörténetek 6ására csak elvergődött eü-i intézménybe, és bár idegölő mutatvány volt (mint mindig; nem véletlenül kerüli a sarlatánokat), még azt is kivárta, hogy doki lássa.
Várakozás közben konstatálta, hogy az összes balesetis kísérettel érkezett. Leszámítva őt, 1 lakatlant és 1 tolvajt. De igazából utóbbi is kísérettel jött, mer a randőrök hozták és természetesen előbb bejutott a rendelőbe. Ebből is levonta a tanulságot és újabb 100 ponttal esett mind az eü-be, mind a közbiztonságba vetett értékítélete. Mosmá jóval 0 alatt jártak, de ez persze nem változtatott semmin.
Azon se, hogy úgy forgatták ide-oda a röntgen célkereszt alatt, mint 1 darab marhaszegyet a hentesnél. Már annyiszor próbálta leutánozni azt a közönyt, amivel ezek a dolgozók rakosgatják jobbra-balra a még élő húsokat. Eddig még nem sikerült.
Szóval különösen nagy élmény volt a hordágyon "helóóó"-zó, majd maga alá vizelő lakatlan, a minimum TBC-s karjatört néni és a "hollakik?tajkártyát, lakcímet!"-ügyintéző társaságában eltölteni azt a végelát6atlanul reménytelen időt, mire szólították.
A diagnózis (részleges szalagszakadás) meg se lepte, így legyen ötöse/hatosa a lottón, vagy ki tudja mosmá hányat kell eltalálni. Mielőtt még tiltakoz6ott volna a gipsz ellen, az ügyeletes már ott se volt, a szomszédos rendelőben adjusztálta a másik beteget. Hogyhogy nem görkorival suhannak, mint az amerikai filmekben a pincércsajok? Sokkal gyorsabb lenne.
Xencsére nem kellett hisztériás rohamot produkálnia, szimplán megúszta rugalmas pólyás elbocsátással, vmint 1 másik fajta hűsítő géllel. Mosmá akkora arzenálja volt mindenféle érzéstelenítőből, hogy ha télleg mind olyan baromira hatásos lenne, mint amilyennek állítják az okosok, kb semmit nem kéne éreznie. Aztán persze dehogynem érzett, hiába kente/szedte, ugyanolyan tompa nyomás alatt létezett, mint a xek nélkül.
Otthon aztán úgy tett, mint aki 1000rel gyógyul. Azért vmit evett-ivott, de leginkább csak átmosatta magát az erkélyre tűző napfénnyel és zenével, ami úgy nyúlt lengedezve, mint az őszi ökörnyál a levegőben:
http://www.youtube.com/watch?v=OcaBF4xGwWM&NR=1
Várakozás közben konstatálta, hogy az összes balesetis kísérettel érkezett. Leszámítva őt, 1 lakatlant és 1 tolvajt. De igazából utóbbi is kísérettel jött, mer a randőrök hozták és természetesen előbb bejutott a rendelőbe. Ebből is levonta a tanulságot és újabb 100 ponttal esett mind az eü-be, mind a közbiztonságba vetett értékítélete. Mosmá jóval 0 alatt jártak, de ez persze nem változtatott semmin.
Azon se, hogy úgy forgatták ide-oda a röntgen célkereszt alatt, mint 1 darab marhaszegyet a hentesnél. Már annyiszor próbálta leutánozni azt a közönyt, amivel ezek a dolgozók rakosgatják jobbra-balra a még élő húsokat. Eddig még nem sikerült.
Szóval különösen nagy élmény volt a hordágyon "helóóó"-zó, majd maga alá vizelő lakatlan, a minimum TBC-s karjatört néni és a "hollakik?tajkártyát, lakcímet!"-ügyintéző társaságában eltölteni azt a végelát6atlanul reménytelen időt, mire szólították.
A diagnózis (részleges szalagszakadás) meg se lepte, így legyen ötöse/hatosa a lottón, vagy ki tudja mosmá hányat kell eltalálni. Mielőtt még tiltakoz6ott volna a gipsz ellen, az ügyeletes már ott se volt, a szomszédos rendelőben adjusztálta a másik beteget. Hogyhogy nem görkorival suhannak, mint az amerikai filmekben a pincércsajok? Sokkal gyorsabb lenne.
Xencsére nem kellett hisztériás rohamot produkálnia, szimplán megúszta rugalmas pólyás elbocsátással, vmint 1 másik fajta hűsítő géllel. Mosmá akkora arzenálja volt mindenféle érzéstelenítőből, hogy ha télleg mind olyan baromira hatásos lenne, mint amilyennek állítják az okosok, kb semmit nem kéne éreznie. Aztán persze dehogynem érzett, hiába kente/szedte, ugyanolyan tompa nyomás alatt létezett, mint a xek nélkül.
Otthon aztán úgy tett, mint aki 1000rel gyógyul. Azért vmit evett-ivott, de leginkább csak átmosatta magát az erkélyre tűző napfénnyel és zenével, ami úgy nyúlt lengedezve, mint az őszi ökörnyál a levegőben:
http://www.youtube.com/watch?v=OcaBF4xGwWM&NR=1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése