A pók a kádban ült és néhány lábát billegette a 8 közül. Nagy volt. 617 ott állt fürdőzésre készen, a relaxációs arzenál beélesítve (gyertya, füstölő, zeneszó - csupa nagyxű izomlazító), már csak a víz hiányzott. Ahogy elnézte az odacövekelt pókot, attól tartott, ugrott az alaposan kitervelt ázdogálás.
- Ez nem ér! - füstölgött magában - negyedévente 1x jönne össze a kádazás, deperszenem, mert mi jut helyette? A fauna tél elől menekülő 1ede. Nanem 1 rigó, senem kék madár, hanem naná hogy 1 kemény páncélos rettenet. Ha négyen lennék vehetném fel a versenyt 1 darabbal, ami a lábszámot illeti. És szeme is több van és biztos jobban is lát, még lencse nélkül is és ezért kié ma a kád?? Hát nem az enyém!
Törölközőt lengetett - úgy spanyolosan - fújdogált, villanyt kapcsolgatott; hátha elmozdítja a +átalkodott jószágot. De nem.
617 nem félt a pókoktól, csak épp kerülte volna a direkt kontaktot velük. 1 hangyányit irtózott ugyanis tőlük. Illetve, 1 póknyit; egész pontosan.
Depersze nem lehet csak azért méltánytalanul bánni vkivel, mert kicsit több szeme/lába van. És különben is, mi van, ha őmaga az, 1 korábbi reinkarnációjában, csak valami féreglyukon idetévedt szegény, ebben az alakban, és ha most lecsapja a pókot, hát dimenziókon átívelő öngyilkosságot követ el?! A karmának annyi. Belegondolni is rémes.
A pók 1ébként 1re idegesebbnek tűnt, pedig 617 tk. megőrizte hidegvérét, s xinte tök korrekt hangnemben szólította fel a távozásra. A csigacsalogató ovis ének is eszébe jutott, de lövése nem volt, hogy 1 pók ráharapna-e a tejre-vajra. Sejdítette, hogy ez is csak kamu, mint a coitus interruptus megbíz6ósága.
- Teljesen felborítod a napirendemet! Gyere vissza később, ha annyira muszáj, de most hagyj békén! - sipította a lábas jószág a kádból.
- Mivan? - lehelte 617 és felkapcsolta a villanyt.
- Tegnap sokkal később zajongtál itt, nemmondom, asse volt szép, mert már aludtam vón, de ki bír ekkora vircsaftban?? Nem lehetne, hogy tartod magad az időbeosztáshoz? Tudod, élni és élni hagyni! - sivított ismét a kád sarka.
Tény, hogy a tea hangulatjavítóként szolgált volna 617 számításai xint, de az meg sem fordult a fejében, hogy ÍGY. Lehet, hogy túl sokáig hagytam ázni? - morfondolt, s közben szemmel tartotta az állatot, mert az előrébb jött.
Látta a kis kalapot a hasára csúszva, némileg viseltes mandzsettáit - összességében, nem volt túl jó állapotban. Vmelyik lábára sántított is. Párszor elbotlott a lornyon láncában. Hajdani jólét nyomai súgták, hogy nem szimpla pókszabásúval van dolga.
- Ezt nem hiszem el, pók felöltőben, színházból jövet??
- Mér, csak deszkás cipő meg szakadár farmer van a világon, meg gitárnyűvő koncert? Naésha színházból? Épp lejárt az operabérletem. - vágta fel a fejtorát sértetten a pók.
- Aha - nyögte 617. El kéne oltani a füstölőt, hátha abban van vmi halu - próbálkozott kiutat találni enyhén szürrealisztikus szitujából.
- Na és mondja csak kedves... ööö... mineve is?
- Arenyin. Szólíts 1xűen Arenyinnek - enyhült meg kissé a soklábú.
- Szóval, mondja Arenyin, nem lenne kedve esetleg véletlenül éppenséggel átfáradni a mosdóba? - 617 tutira vette, hogy a lornyonos tekintetek elkomorultak.
- Csak míg ejtőzök 1 röpke órácskát, miveltudja, hosszúkás napom volt és már régóta rámférne 1 lazulás - próbált a lelkére 6ni - vagy mijére. Mittomén, van-e neki 1általán?! - kezdte elveszteni a fejét 617.
- Mit tucc te az ólmos fáradtságról? - vetette oda Arenyin - Én 1ébként többre tartok 1 alapos masszázst a kádban ücsörgésnél. Háde ti, aliglábúak, mindent össze-vissza csináltok. Mondjuk, neked legalább egész hosszú lábaid vannak - ismerte el Arenyin. 617 elpirult. - Kár, hogy csak ennyi - sajnálkozott rögtön a lábas.
- Öööö, a mi fajtánknál ez nem akkora tragédia, mint önöknél - mentegetőzött 617.
- Na idefigyelj kedveském - váltott témát és hangnemet Arenyin - Üzletet ajánlok.
Ilyen nincs - emelték magasba a táblát felkiáltójellel a neuronok 617 fejében. Vajon mit rejt a tarsolyában a dzsentri soklábú? - töprengett röviden 617, de Arenyin nem hagyott sok időt.
- Most szépen elfoglalod magad, míg én megtartom a szeánszomat, és ha nem háborgatsz, hát kívánhatsz cserébe 1et tőlem. Most mit bámulsz úgy?! Csak van 1 kívánságod??
617 pislogott párat, leplezvén elképedését. Volt, persze, volt kívánsága. Nem sok, de azért talált a fiókok mélyén néhány porosat.
1 tündér, vagy 1 boszorka, vagy 1 dzsinn a kisujjából kirázta vón őket. Még 1 aranyhal is; 1 nagyobb termetű. Nadehogy Arenyin??? Jójó, nem a méret a lényeg, de hogy bízzak rá 1 emberes kívánságot? - aggodalmaskodott 617 - majd még 1 lábára lesántul...
Arenyin türelme a végét járta.
- Namilesz? - és a zsebórájára(!) pillantott gyorsan - Dolgom lenne, tudod.
- Mégis micsoda? Pont az én fürdőkádamban?! - követelt valamiféle magyarázatot 617.
- Ójaj, hát sejthettem volna... - sóhajtott a soklábú - Résumé en 100 mots:
Mint tudod, itt régen 1 nagy tó volt, a ház helyén. Itt, ahol most az aliglábúak robognak. Fák hajladoztak a partján, alattuk hangyabolyok, méhkaptárak, és persze az Arenyin család. Mert a mienk volt az egész terület! Úgy ám! Az Arenyin uradalom! Fogalmad sincs, milyen színesen gazdag világ volt az, míg bele nem rondítottatok ti. - 617nek télleg nem volt fogalma.
- És hát a tóban is éltek persze, sokan, például...
- Vízipókok? - csillant fel 617, hogy hát mégis van neki fogalma vmiről.
- A Waterbeau család, igen - hunyta le összes szemét Arenyin.
- Biztos volt 1 lányuk - höhögött kajánul 617. Megrovó pillantások szikráztak válaszul.
- Mindent tudsz. Most hagyj magamra. A találkozóm pár perc múlva aktuális. - a hűvös tekintetekhez ingerült lábdobogások párosultak.
- Jóvanmá, és az én kívánságommal mi lesz? - makacsolta meg magát 617.
- A szavamat adtam, emléxel - csodálkozott Arenyin.
- Naés honnan fogja tudni, hogy mikor akarom beváltani? Találok 1 csinos kívánságot és mittomén hol randizik éppen és dugába dől az én álomteljesülésem - görbült le 617 szája. Titkon már beleélte magát a lehetőségbe, hogy Arenyin mégiscsak 1 valódi varázspók.
- Olyan halkan nem tudod gondolni, hogy én ne tudnék róla - nyugtatta meg a lábas. 617 engedett. - A villanyt leoltanád? Köszönöm.
Óhogyaza! Virágot, csokoládét, esetleg száraz pezsgőt a légyottra?? Azért sötétet csinált és behúzta maga mögött az ajtót.
A teát becserélte paradicsomlére, biztosamibiztos. A füstölőgyártó cég tájékoztatta vásárlóit a dobozon, hogy termékeik csakis gondosan válogatott gyógynövényekből készülnek. Kizárva a potenciális hallucinogéneket, 617 kénytelen volt beérni a munkahelyi stresszel, mint magyarázattal Arenyin létezésére. Ebbe belealudt.
Másnap reggel lopva kutatta a nyomokat a fürdőben. Apró villanás a kád peremén. Mandzsettagomb? - szűkölt magában, s csészényire kerekedett frissen sminkelt szeme.
Karácsonyi dekorcsillámcsillag - könnyebbült meg.
