Napi Igen - 2023.11.05.

A fél vasárnap esősen telt, így kiváló táptalajul szolgált a jelenségnek, amit grasse matinée-nak hívnak Frankóniában. Ágyban, majd kanapén, párnák közt folytattam A test lázadását. A kitartó esőben teljes nyugalomban, kvillatban és puha fényben abszorbáltam az értekezést - high life.

Aztán persze nem eshet örökké, így délután elkövettem a napi lépésgyűjtést. November ma is kegyes volt; a nap sütött, a fák sárgán fürödtek a friss levegőben, a madarak cserregve cikáztak köztük, a hasas felhők alig fértek a délelőttről maradt fényes tócsákba, a szél kergeti őket, mint a nyomakodó, felesleges gondolatokat.

Az udvarról kiszaladó kutya régi ismerősként üdvözöl, örülök, hogy 2nk közül legalább ő emlékszik. Tk. irigylem az állandó ittésmostot, amiben volt, van és lesz - de emlékeztet, hogy én is visszatérhetek ide bármikor.

Napi Igen - 2023.11.03-04.

Anyu november 3-án született. Már ettől jókedvűen indult a péntek, s tartott hajnalig, mivel épp gyűltünk is a CreamTeam-mel, from egyik time of my life. Örültünk, hogy voltunk és még mindig vagyunk és a következő találkozó is fix, a hagyományos januári csokifondü keretében. És hát a piros cipőm még mindig nagyot megy.

Én ma annak is örültem, hogy kihevertem a 3 pohár bort és a csökkentett alvást - kicsit megborult az egyensúly, de aztán helyreállítottam a homeosztázisomat.

A nap rendületlenül veti az árnyakat, én meg aratom a fényfejeket, s hozom haza a hirtelen sötétedésben. Jön velem az alkonyati madárszó, a novemberi avarillat és külön öröm, hogy nem sz@rtam be, amikor orvul rám ugatott egy kutya a kerítés mögül.

S a hosszabb esték egyik hozadéka, hogy sor kerülhet a rövidebb-hosszabb ideje várakozó könyvekre. Is.

Mint például erre:

Napi Igen - 2023.11.01-02.

Kicsit torlódtak az események, így a tegnapba már bele se fért a lista - ez pl lehet is az első igen. 

Nagy ráérésemben készültek jószagú málnabokrok kencék, s ami még jobb, hogy csupa VIP-nek. Fontosabbnál fontosabb testekre kerül mind, úgyhogy jól belegondoltam egy csomó jóságot mindegyikbe - éljenek az energiamezők és persze a rezgések, de főleg a jókívánságok!

Megsétáltattam magam a délutáni napsütésben, az egyik padon hosszabban expozáltam a testem a D-vitaminnak és éreztem, ahogy fényesedik a fejem kívül-belül. 

Aztán lecseréltem a gardrób tavaszi-nyári kollekcióit őszi-télire. Sajnos/szerencsére utóbbi a kisebb skála, így indulhatok vadászni. És persze várom a következő szezonváltást, hogy megint felvehessem a sok színes virágot, gyümölcsöt, égszínkéket és fehér sóhajt.

A tegnap egyik fénypontya az esti mozi Vele - majdnem olyan jó, mint a közös reggeli kanapézás kv-val.

Ma kiutalhattam 2 adag extra figyelmet a testi-lelki jóllétemnek, s a fényfejem is kitartott.

A piros cipőm pedig továbbra is tarol.

Napi Igen - 2023.10.31.

Egyik legjobb dolog a világon a reggeli kv, a napi első és - többnyire - egyetlen. S ez a kv a létező kvk legjobbika, ha Vele kanapézva ihatom meg. Szóval így indult az utolsó októberi kedd. Becsatlakozott pár cinke a fenyőn, emelve a lassan tisztuló reggel fényét. Ébredés után rögtön 2 ekkora igen és még 7 óra sincs!

Aztán becsippan a fizu, mint kevéssé jógikus, ámde felettébb praktikus napüdvözlet.

A sokadik igen a fogorvosnál következik be, amikor is félórás kedélyes együttműködés után megtudom, hogy rendhagyó módon INGYEN élvezhettem a szeánszot. 

Mára nincs is több kívánságom.

Napi Igen - 2023.10.30.

Már megint itt is, holott folyamatos gyakorlat kéne legyen, bárpersze offline gyűjtögettem a napi adagot igenekből a nemek mellé, nademost legyen nyoma, hiszen verbavolantscriptamanent, megugye az írásos mivolt ereje. 

A gyakorlat lényege naponta legalább 3 olyast találni, aminek lehet örülni. Haladók ennél sokkal többet is tudnak listázni, kis idő után már le se lehet mosni az örömlakkot a mindennapokról. Olykor rakódik rá ez+az, de rutinosok egyre több igent listáznak a nap végén, mint nemet. 

Ma - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakat rögzíteném:

Olyan tavasz volt az őszben, hogy épp csak társat nem választottak a madarak. 

Felvettem a futárhozta piros cipőmet, nem csak a magam örömére - többeket magával ragadott tagadhatatlan pirossága. 

Ugyanebben a piros cipőben aztán a föld fölött suhantam a nap fénypontya, a 6 órási masszázs után. Előtte csak gyalogoltam, mint az állatok, de a szeánsz megtette a magáét és szerencsére retard hatása is van, úgyhogy akár holnapra is feljegyezhetném a napi legjobb dolgok közé.

Imre 86

- Na, találtam végre egy tök jó kocsit, nézd!

- BMW? Miért nem lep meg? 

- Legalább nézd meg a képeket! Sötétszürke, töxép, nem is túl öreg, viszonylag közel is van, pont beleesik az összeghatárba is - pont ilyet keresek! Most mi van??

- Láttad a rendszámát? 

- Az mindegy, az részletkérdés.

- Imre86. Ez neked részletkérdés?

- Nem rendszám alapján veszünk autót. A lényegre figyelj most az egyszer!

- Meg akarsz venni egy kocsit, amit Imrének hívnak, ha jól értem.

- Tényleg vegyem a nevemre?? Nem értem, miért akadsz fenn ezen. A 86 is baj?

-  Lehet, az a tulaj IQ-ja. 

- Jó, hagyjuk. Én azért felhívom.

xxxxxxxxxx

- Jó napot, Pécsi Róbert vagyok, Imre86-ot keresem.

- Rohadt vicces vagy faszikám, de erre nincs időm. Kell a kocsi, vagy nem?

- Jójó, persze, mikor és hol lehet megnézni?

- Ma délután 3-kor otthon leszek, küldöm a címet, úgyse tudnád leírni.

- Izé, holnap esetleg? Kicsit váratlanul ért ez a korai időpont. Nem biztos, hogy meg tudom oldani.

- Kell a kocsi, vagy nem? Döntsd el, mit akarsz, ettől a szarakodástól ideges leszek. 

- Jójó, megyek 3-ra, csak a címet tessék küldeni!

- Ja, tetszem. Csá!

xxxxxxxxxx

- Öhm, eljössz velem kipróbálni a kocsit?

- Imrét?

- Hagyd már! Igen. Nemsokára indulok, kb 1 óra odaérnem.

- Kösz nem, van jobb dolgom.

xxxxxxxxxx

- Jó napot, Pécsi Róbert, nemrég beszéltünk.

- Ja, tudom, na, mutatom, nem nagyon érek rá. Szóval itt van, én nem hajtom, nekem kicsi, meg már amúgy is elegem van belőle. Menj egy kört, de odafigyejjé', össze ne barmold!

- Nem jön... Nem jössz velem?

- Minek? Én már ismerem. Az a kérdés, ti összejöttök-e.

xxxxx

- Na?

- Pont ilyet kerestem! Nagyon megy, csak egy kicsit odalépek és már ugrik, a hangfalak is nagyon állatul szólnak, baromi fílinges, meg...

-Mondom, hogy én már ismerem, nem kell a duma. Lóvéd van rá? Annyi, amennyit a hirdetésben láttál. És nem érdekel semmi hülye csere.

- Perszepersze, van zsém.

- Akkor itt kitöltjük, aztán viheted.

- Izé, egyfelől egyedül jöttem, másfelől...

- Azt látom. Milyen másfelől?

-Engem nem zavarna, nekem tök mindegy, de tudod, otthon azért van egy kis feszkó a rendszám miatt. Tudod, milyenek a csajok.

- Ja, aszittem, döntöttél, azért vagy itt. Elengedett a csajod egyedül? Ebben a ruhában? Azért be vagy kamerázva? Vagy csak lehallgat?

- Nem, nem, tökre döntöttem, csak gondoltam, hátha lenne rá mód, kicserélni a rendszámot előbb. Azért mégis fura. Mi a sztorija amúgy? Biztos érdekes, elmondanád? Úgy könnyebb lenne otthon beadnom.

- Leszarom, se kedvem, se időm mesedélutánt tartani. Majd kitalálsz valamit az őrmester csajodnak, ha nem mersz hazamenni. 

- Nem arról van szó, már írhatjuk is  a szerződést, csak gondoltam...

- Kápét hoztál? Na végre. Kösz. Csá.

xxxxxxxxxx

- Nem is vettem észre, hogy megjöttél.

- De nem ám, mert már a BMW-vel jöttem, majd megszokod a hangját. A másikért majd visszamegyünk.

- Mi? Te tényleg hazahoztad Imrét? Tiszta hülyét csinálsz magadból, amit már megszoktunk, de belőlem is. Azt már nem!

- Várjál, ha meghallod a sztorit, odáig leszel, hadd mondjam el! Mindent megmagyaráz!

- Legfeljebb majd este, most találkozom Riával. Addig hozd haza a normális kocsinkat, én nem égetem magam Imrével.

 

617 - Párhuzamos valóság

617 egy erdei tisztáson álló, fehérre meszelt, zsúptetős házhoz ér. Kopott, kék ajtaja kitárul s mögüle félig látszik csak a hosszú, halványkék ruhás, hosszú fehér kötényes nőalak. 

617 belép a hűvös félhomályba, az ajtó nyitva marad. Leül a nagy, láthatóan régi és nehéz tölgyfaasztalhoz, a nő almás pitét és rózsaszörpöt tesz elé. Nem beszélnek egyáltalán. 

A gerendákról levendula- és egyéb gyógynövénykötegek lógnak. Ülnek egymással szemben, 617 eszik. Egy cirmos macska bejön, a nő ölébe ugrik, majd ott összegömbölyödik. 

Aztán kiülnek a ház előtti fapadra, hátukat a meszelt falnak támasztják, 617 kezében a szörp, s rajta átlépdelve a macska ismét a nő ölébe helyezkedik. Megjelenik egy labradorszerű kutya is, örül a kétlábúaknak, majd eléjük fekszik a bal oldalára dőlve. 

Süt a nap, a levegő kakukkfű illatú, a kis ablakban piros muskátli, s egy csipkebokor hajlik felé. Kosárban almák, abból készült a pite is. A közeli fenyőn rigó énekel.