70 nap párizsi - Képeskönyv, 2. fejezet

A múlt vasárnap igazán termékeny volt látnivaló szempontyából (éljen a halszemoptika!). 1x csak elindultunk és a térképünkre tűztük a monümanokat.

A Défense-tól indultunk és csak mentünkmentünk, és 1x csak hopp, hát persze, hogy kinőtt előttünk 1 almafa. Se kígyó, se gyümölcs, és biztos az ónos esőtől lett ilyen kemény dió. Szóval kíváncsi lennék a termésére :)

Még virágtalan

Kész csoda, hogy a gigaépületek árnyékában sem konyul szegény. Ilyenek hórihorgaskodnak körülötte.

UFO

Lehet, hogy a Burton-féle marslakók ide szálltak le. Amennyire változatos népség lakik itt, simán landol6tak az űrjárók.
A következő találmányunk a békakirályfi volt, de látva méreteit, meg se próbáltuk szájon csókolni. Félő volt, hogy lecsúszunk a torkán, mint Alice a nyúl üregén és ki tudja, hova gurgadozunk. Ráadásul a Kalapossal már találkoztam is.

Békakirály

Rutinosabbak ismerik a járást, ezért már meg se lepődnek a madönszén, amiben nem lehet úszni. Van benne víz, csak ugye a csavaros izzók között szlalomozni a város közepén, nem túl adekvát. Mosmegmég hideg is volt. Úgyhogy a fekete pontokat nem mi kaptuk, hanem a klíma.

Fekete pontos

Úgy látszik, az időjárás meg is ijedt ennyi pontozástól, mert mire a következő állomásnál felbukkantunk a metróból, már egész más húrokat pengetett. (Mindenki előtt megvan a kép, ahogy a klíma épp trubadúrosan lantozik?)

A Sanzelizé origóján másztunk elő a sokadik lépcsőn. Az 1971 óta független Katar itt vetette meg lábát és kitűzte zászlaját a nagykövetségére. Hogy a szaloncukorral mit akarnak jelképezni, azt nem tudom. Ettől függetlenül tény, hogy náluk lesz a 2022es foci VB. Hacsak a neomaják nem írnak 1 új naptárat...

Katari szaloncukor

Már biztosan mindenki tudja, hogy melyik látványosság részlete az alábbi kőbölcső.

Tető

Ha kiesik belőle a ded, megeszi a sas.

Sas

Majd aztán irodalmi alakok lettünk, A Diadalív árnyékában. Több pozícióban is, de azért mindet nem teszem közzé :)

Hommage à Remarque

Remélem, senkinek nem okoz problémát megtalálni az 1etlen magyar várost a leigázottak listáján. Már így is segítettem, mer csak azt az oszlopot tettem ide, amelyiken megtalálható :) Adalék gyengébbek kedvéért: a csatát 1809. június 14-én vesztettük el. Az, hogy Laval Nugent vezérőrnagy 15 000-re becsülte a valójában 50 000-es francia team-et, nagyban megkönnyítette Napóleon dolgát. A 6000-es veszteségünk ellenére kaptunk 1 halovány dicséretet, franciáék xint a magyar nemesek "vitézek, de még gyakorlatlanok". Köszi, így mingyá más :)

Oldal

Azér franciáék mérlege se 100%-os, erről tanúskodik a nevenincs katona, akiről senki nem tudja, kicsoda, de azér ide hantolták el és folyton kap virágot. És nem kell 20 évenként megváltani a helyet.

Ismeretlen

Aztán leakadtunk az íves témáról, mer a Sanzelizén is sorakoztak látnivalók. Itt-ott, csak úgy, mindenféle előrejelzés nélkül az ember lánya ilyenekkel találkoz6:

Nyitva

Elértünk a Grand Palais-Petit Palais duóhoz, előbbibe fogok mingyá menni a Beauté animale című kiállításra. Nézek sok-sok állatot, mindenféle kifejeződési formában.
Az épület kívülről is impozáns, olyan díszes, hogy önmagában is felér 1 kültéri tárlattal. Itt van pl. rögtön a töprengő. Xintem azon gondolkodik, milyen színűre is fesse az eget. Persze, 1 angyal ölében azér el lehet morfondolni jóideig...

Töprengő

Aztán az 1ik bejárat, a számos közül. Nem is tudom, miért bécsi kapuról szól a frázis...

Grand Palais

Ez az ölelkezős is megér pár perc álldogálást; elképzelni a jelenet előtti/utáni eseményeket.

Ölelős

És akkor itt az 1ik kedvencem, ahogy a tökpucér kocsis éppen eléri a platánbogyót. Ezér hajtotta habosra a lovakat, beért munkája gyümölcse. Persze, az 1 másik kérdés, hogy mégis mitúrót kezd a bogyóval. De hát mindenkinek más a fontos.

Épp eléri

Aztán ha Palais-k, akkor természetesen jöhet Sanyi, a híd. 1 a 37 közül a Szajnán. 3 év alatt dobták össze, így lett kész az 1900-as világkiállításra. A hídfőoszlopokon parádézó lovas kompozíciók egész 7köznapi fogalmakat személyesítenek meg: a Harc, az Ipar, a Művészetek és a Mezőgazdaság aranylanak messziről. Akárhogy is, én szeretem őket :) Itt van közülük 3:

3 lovas

Ez itt az előtérben a Mezőgazdaság, jobb hátsó a Művészet, mellette a Harc.
Ha vki tart a lovaktól, talál6 magának kevésbé veszélyes szoborjeleneteket is. Vannak nimfák, puttószerű, kiskorúnak tűnő figurák, és kedves mindahány.

Megtámaszkodik

Ő itt épp kibillent a (lelki) 1ensúlyából, még jó, hogy a toronynak dőlhet.



















Ilyen lámpásokkal van tele az egész híd, mind2 oldalt. Én se bánnám, ha 1 ilyen állna a kislakom előtt a halogénes verzió helyett :) Még ha nem is toronnyal.

Tornyos lámpás

 
Középen az aranyrudas nimfa, éjszaka a lábát lógatja a Szajnába, napközben meg vigyorog 1000rel. Tk minden oka megvan rá, nemde? Hogy ne legyen olyan idegen, elmondom, hogy ő egész pontosan az orosz Néva nimfája; merugye a híd az orosz-francia barátságnak lett ajánlva. Biztos nincs honvágya, mosmá több, mint 100 éve nyomja itt Párizsban, 1x se szökött meg. Xintem a klíma is kedvezőbb, mint Leningrádban.

Nimfa


A Harcos az 1ik favoritom, márha lehet választani a sok páratlan műremek közül.

Felhőkbéli fényes farhát

Ez az almás figura Fro a középkorból. Fönt meg 1 lólépés Művészettől.  

Láblenyomat

A híd igencsak népszerű nem csupán a turisták, hanem a menyasszony-vőlegény kombók körében is. Habos ruha, fess ficsúr, nyúlánk torony, 1 kis nimfa, s kész is az életre szóló idilli képmás. Már csak a házasság tartson ki addig, míg a fotó...