Napi Igen - Június 23.

Reggel hívott a díler, hogy dél körül hozná az anyagot. Nem a legalkalmasabb időpont, de már iszonyú régóta várom. Napok óta. Minőségi, tiszta cuccot terít. Nem a legolcsóbb, na de ha jót akarsz magadnak.

A hívását követően tűkön ültem, elképzeltem, ahogy az anyag szétárad bennem, rögtön a nyálkahártyán kifejti hatását, másra se tudtam gondolni, hogy végre megint megvan a reggeli adagom. 
Az optimális hatás érdekében nem abuzálom, szigorú mértéktartással fogyasztom. Ámde naponta. E köré szerveződik a reggel.

Már ebédeltem is és kezdtem kétségbe esni, hogy mégsem jön, pedig színtisztán vizionáltam az élményt és beleéltem magam, mikor végre felismertem alakját. Váltottunk pár szót, megkérdezte, miért pont ezeket a fajtákat hozattam, gyorsan összefoglaltam, majd bezsákoltam a hozományt. Kifizettem, megígérte, hogy számíthatok rá a jövőben is. Ez nagyban növeli a magamfajták biztonságérzetét. 

Itthon szépen kiraktam a konyhapultra a szerzeményt, még nézni is gyönyörűség. 

Holnap repcemézzel iszom a kávét.



 

Napi Igen - Június 21-22.

Eddig nem értem rá. Összefoglalom, miért.

Alváshiány felszámolása.
Hosszas reggeli a már megszokott folyadékbevitellel. 
Városliget és George Michael.
Andrássy.
Fragola.
Városliget és Call me maybe.
Pántlika helyett Kertem.
Aztán:

Ősök tere

BFZ Dvorákot performál. Éreztem, ahogy a zene hatására megváltozik a valóságpercepcióm. Innentől kitartott a módosult tudatállapotom hajnalig.

2. szláv tánc

Divatbemutató. 1 ideig elvegyültem a célközönségben. Aztán izolálódtam.
Esetem a rendíthetetlen dokkmunkással:

Ólomkatona

Femme fatale körkép gráciákkal, ezüst tálcás Saloméval, bosszúszomjas Dianával. 
Kiderült, a szerelembe már nálam szebbek/okosabbak nyila is beletört. Romantikus, ám sovány vigasz a halandóknak. 

Vénusz és Adonisz

Reneszánsz csarnok francia színekben.

A zene is trikolor:

Il joue avec mon coeur.

Ahol lenni szeretnék. Akár szimultán, akár felváltva:

Ahol folyton lennék

Kőhalmival röhögés. 

Lélekemelés gitárra, énekszóra. Megsebzett felhők, álomszövés, torz tükrök és az Élet illata.

Következő koncert az A38-on. 

I-re pont HTL. Mert impresszív, kifejező, időutaztató és bárhányszor ismételhető például vele:

Yvette Guilbert

Ami pedig bizonyíték a Gondviselésre: nem vontatták el a  kocsimat. Ez 5 méteren és a Zangyalokon múlt. Pedig ekkor már bőven alvásidő volt és hűsen zöld illat. 

A mai reggeli 10 órába, grépfrútlébe és szusiba torkollt. Maradt idő csavarni és festeni. 

A 7vége komplett, mint én. 

Napi Igen - Június 20.

Átcsúsztam 1 másik idősíkba, de csak mivel annyira jól történt éppen minden.

Vendégvártam.
Találkoztam.
Örültem.
Ettem-ittam eleget. 
Bort is. 
Beszéltem.
Hallgattam. 

Most meg az Igazak álmát kell aludnom. 

Éljen Pangloss.

Napi Igen - Június 19.

Reggel olyan ígéretesen sütött a nap, hogy végre szoknyát húzhattam. Ebből a szempontból nem cserélnék a pasikkal; fogalmuk nincs, milyen felszabadító levedleni a nadrágot és lengedezni helyette. 

 A Napi Igent pedig bebiztosítottam (de attól még ugyanúgy érvényes); 7től felöltöttem a profi jógaszerkómat és másfél órán át nyújtottam, szegycsontot emeltem, csípőt lazítottam, falra másztam váltott lábbal - jógán ez alap. 
Ahogy áthelyezed a figyelmed(!) az ászanára (gyakorlatra), úgy foszlanak semmivé a mókuskerekező gondolatok, hasi görcsök, s végre ittésmost létezel. Ezt nagyban elősegíti a tanár instrukciója, aki ismeri a lehetőségeidet és korlátaidat; jobban, mint te magad. 

Brigi, nevezzük így - mert tényleg így hívják - elhiteti veled, hogy képes vagy sosem látott pozíciókat felvenni, ráadásul még élvezed is. Ha valami miatt mégsem úgy sikerül a szupta padanguszthászana, ahogy előadta, azt is elhiteti veled, hogy ez most pont így jó.  
Szóval nem csak has-, hát- és szívizmot mozgatunk, de a lelkierőnlét is fejlődik, s aki önmagával elfogadóbb, az másnak se szól be. Legalább is nem annyiszor. 

Amikor pedig eljön a legnehezebb ászana az óra végén, Brigi hangvezérli a társaságot és egyensúlyozunk a tudat határán. Meg talpon át lélegzünk (nem, nem lábszagút).
És utána úgy lépünk ki a hársas levegőre, hogy elhatározzuk: ezt az élményt sokkal többször akarjuk. 

Nem mondom, meg Brigi hol forgat ki önmagadból, mert aztán majd mindenki oda akar jönni és nem lesz szőnyegem a fal mellett.
 

Napi Igen - Június 18.

A reggeli kv-tea mellé beköszönt 1 cinke az ablakon. Ez télen nem lepne meg, de nyáridőben ritkulnak a madárvizitek, mivel önellátó üzemmódra váltanak és (tőlem) nem kapnak táplálék-kiegészítőt.

Odaadtam a csokit a favorit lakatlannak a piros lámpánál. Reggel még nem volt túl meleg, talán nem olvadt meg nagyon a cucc, csak nem lett maszatos. Van még itthon sokolá a külön erre dedikált kis szekrényben, lehet, a 7en kiosztom neki. Legalább nem kistehénkedek. Ő meg úgyis lejárja egész nap.
Viszont ki kell fejlesztenem vmi átadási technikát, mert (újdonság!) az ablakom csak 1 irányba mozgatható. Lefelé. Nagy nehezen visszamantráztam, de hazaúton már inkább szaunáztam, nehogy úgy maradjon. Meraztán éjjel beköltöznek a szenderek, nyestek, sünök és békák, felfalják egymást a tápláléklánc értelmében én meg takaríthatom a vérbe fagyott járgányt.

És ami még a mai nap Igenje:

Szent Ivánra

Nem elég, hogy szép rózsaszín, még tartalom is van mögötte! Játszódni fogok, borozni, zenét hallgatni, ráadásul franciául, ráadásul Szent Iván éjjelén. Hö!

 

Napi Igen - Június 17.

Ma ismét boldogított a munkám is, egész pontosan ZsanSárl, aki pezsgőzést ajánlott fel estére, montam neki, nagyon kedves, de tökreteli az ázsandám, szóval majd csak jövő 7en keres. 

1 halom üzenet lepte el a napomat, a jeles dátumra tekintettel érthető a nyüzsgés. 
Befutottak a hazai gondolások, majd a nemzetköziek, online és írott formában, szóban, interurbán- és perszonális úton is.
Ráadásul, még pakkos gondolást is kaptam, ami a legjobb dolgok közé tartozik. 
Szóval csak annyi a dolgom, hogy fejben felfűzöm a verbál és szkript gondolásokat, nézem a színes-fényes kavalkádot, ahogy forgolódnak körülöttem és tudatosítom magamban, hogy továbbra is jó dolgom van. 
Még ha ez nem is látszik mindig rögtön elsőre.

NB: immateriális vágyakat nem lehet se csokival, se pezsgővel kielégíteni.  Éljenek a gondolások, az érintések, a szavak és pillantások, a mosolyok és biztatások. Éljen az Idő, amit azokkal töltök, akik fontosak. Így telik és nem múlik. 

Mert (szerencsére) az Időt nem lehet megállítani, mint 1 vénás vérzést.

Napi Igen - Június 16.

Ami késik, arra sokat kell várni, és ha nem is könnyen, de csak összejött a mai Igen is.

Jópersze, láttam vízcsobogást ugató pitbullt; a csobogás nyert, pedig nem is torokra ment. Csak a kutya idegeire. Hallottam harkályt, szippantottam hársakat, hazaközlekedtem balesetmentesen a lezárt városban, csavartam grépfrútot narancsokkal, szóval volt itt minden, mi fül-szájnak ingere. 
Csakugyebár, ezeket marha gyorsan megszokja az ember lánya, aztán már fel se tűnik neki, hogy mekkora fenenagy jódolga van. 

Így tengettem a napomat, már kellőképp kétségbe is estem, hogy hol találom a mai Igent, és aztán ő talált rám, vagyis ők.
Merthogy jött 1 tálca málna, tengerész-lábbeliken, télapós kísérettel, öleléssel, interaktív verbalitással. A málnának már hűlt helye, de a támogatás összes egyéb formája itt maradt. 

Ezen túl még interurbán gondolás is érkezett, tisztára el vagyok kényeztetve, úgyhogy mindezekkel együtt ma is beeveztem az Igen-öbölbe.

Aki pedig netán nem tudja, hogy Ki ette meg a málnát, még kiderítheti. Bár én ezt már ovisként vágtam, sose késő utánajárni dolgoknak.