2014. június 18., szerda

Napi Igen - Június 18.

A reggeli kv-tea mellé beköszönt 1 cinke az ablakon. Ez télen nem lepne meg, de nyáridőben ritkulnak a madárvizitek, mivel önellátó üzemmódra váltanak és (tőlem) nem kapnak táplálék-kiegészítőt.

Odaadtam a csokit a favorit lakatlannak a piros lámpánál. Reggel még nem volt túl meleg, talán nem olvadt meg nagyon a cucc, csak nem lett maszatos. Van még itthon sokolá a külön erre dedikált kis szekrényben, lehet, a 7en kiosztom neki. Legalább nem kistehénkedek. Ő meg úgyis lejárja egész nap.
Viszont ki kell fejlesztenem vmi átadási technikát, mert (újdonság!) az ablakom csak 1 irányba mozgatható. Lefelé. Nagy nehezen visszamantráztam, de hazaúton már inkább szaunáztam, nehogy úgy maradjon. Meraztán éjjel beköltöznek a szenderek, nyestek, sünök és békák, felfalják egymást a tápláléklánc értelmében én meg takaríthatom a vérbe fagyott járgányt.

És ami még a mai nap Igenje:


Szent Ivánra

Nem elég, hogy szép rózsaszín, még tartalom is van mögötte! Játszódni fogok, borozni, zenét hallgatni, ráadásul franciául, ráadásul Szent Iván éjjelén. Hö!
 

2014. június 17., kedd

Napi Igen - Június 17.

Ma ismét boldogított a munkám is, egész pontosan ZsanSárl, aki pezsgőzést ajánlott fel estére, montam neki, nagyon kedves, de tökreteli az ázsandám, szóval majd csak jövő 7en keres. 

1 halom üzenet lepte el a napomat, a jeles dátumra tekintettel érthető a nyüzsgés. 
Befutottak a hazai gondolások, majd a nemzetköziek, online és írott formában, szóban, interurbán- és perszonális úton is.
Ráadásul, még pakkos gondolást is kaptam, ami a legjobb dolgok közé tartozik. 
Szóval csak annyi a dolgom, hogy fejben felfűzöm a verbál és szkript gondolásokat, nézem a színes-fényes kavalkádot, ahogy forgolódnak körülöttem és tudatosítom magamban, hogy továbbra is jó dolgom van. 
Még ha ez nem is látszik mindig rögtön elsőre.

NB: immateriális vágyakat nem lehet se csokival, se pezsgővel kielégíteni.  Éljenek a gondolások, az érintések, a szavak és pillantások, a mosolyok és biztatások. Éljen az Idő, amit azokkal töltök, akik fontosak. Így telik és nem múlik. 

Mert (szerencsére) az Időt nem lehet megállítani, mint 1 vénás vérzést.

2014. június 16., hétfő

Napi Igen - Június 16.

Ami késik, arra sokat kell várni, és ha nem is könnyen, de csak összejött a mai Igen is.

Jópersze, láttam vízcsobogást ugató pitbullt; a csobogás nyert, pedig nem is torokra ment. Csak a kutya idegeire. Hallottam harkályt, szippantottam hársakat, hazaközlekedtem balesetmentesen a lezárt városban, csavartam grépfrútot narancsokkal, szóval volt itt minden, mi fül-szájnak ingere. 
Csakugyebár, ezeket marha gyorsan megszokja az ember lánya, aztán már fel se tűnik neki, hogy mekkora fenenagy jódolga van. 

Így tengettem a napomat, már kellőképp kétségbe is estem, hogy hol találom a mai Igent, és aztán ő talált rám, vagyis ők.
Merthogy jött 1 tálca málna, tengerész-lábbeliken, télapós kísérettel, öleléssel, interaktív verbalitással. A málnának már hűlt helye, de a támogatás összes egyéb formája itt maradt. 

Ezen túl még interurbán gondolás is érkezett, tisztára el vagyok kényeztetve, úgyhogy mindezekkel együtt ma is beeveztem az Igen-öbölbe.

Aki pedig netán nem tudja, hogy Ki ette meg a málnát, még kiderítheti. Bár én ezt már ovisként vágtam, sose késő utánajárni dolgoknak.

2014. június 15., vasárnap

Napi Igen - Június 15.

Ma újabb készségekkel gyarapítottam az eszköztáram. 

Az úgy kezdődött, hogy a lakás legkisebb helyiségének az ajtaja 1 szép napon megadta magát és muszáj volt kieszközölni belőle a zárat, és azóta csukhatatlan. Ám mivel nem akartam nyilvános WC-t üzemeltetni, ma elvetődtem a közeli barkácsüzletbe kezemben a mintapéldány zárral.

Az eladó valszleg látott már ilyet, mert egész fegyelmezetten hallgatta, mit akarok. És ha már ott voltam, vettem 2 zárelemet, minthogy az éjjel-nappalim ajtaja is csukhatatlan, immár féléve. 
A fazon készségesen érdeklődött, van-e mivel beapplikálnom a cuccost, úgyhogy töredelmesen bevallottam, hogy még nincs. Ajánlott többféle csavarhúzót, de én a piros készletet választottam - az olyan csajos. Bár erre aszonta az arc, hogy ha csak most az 1x használom, pont jó lesz. Ezt inkább nem hallottam meg. 


Félkészlet

És kérem, felgyűrtem az ingujjam, kipakoltam a szerszámkészletemet, átváltottam hasi légzésre és elkezdtem csavarozni. 2x4 darab csavar, zárat bepasszint, visszacsavar a 2 kilincset, majd a zárelemet is. Utóbbit 2 csillag!csavar tartja, szóval igazán kiművelődtem csavarilag. 
Mondjuk, nem bántam vón, ha a bevésőzárat (mer így hívják) nem olajozzák be, de így legalább még profibban mutattam és ehhez mérten összpontosítottam is. Annyira, hogy még a kulcsot is be lehet tenni és forgatható! 

Ezen felbuzdulva nekiestem az éjjel-nappali ajtónak is, csavaroztam, olajzódtam, kulcsoltam ezt is, majd roppant elégedetten kiutaltam magamnak 1 dupla grépfrút-narancs kombót. 

OK, szintidőt még ne mérjünk, de még néhány (óvatlan ajtó)becsapódás és elmék másodállásban lakatosnak. 

2014. június 14., szombat

Napi Igen - Június 14.

A mai leginkább 1 Igennap, reggeltől mostig. 

Hogy pontos legyek, a reggelt 10h30-ra datálom kv-val és zöld teával. Némi szilárd táplálék után muszájlott erkélyjelenetet rendeznem, mivel 100 ágra meg a balkonra sütött a Nap. 
Nem értem, a parfümőrök miért nem elegyítik a bőr napszagát a trendi parfümjeikbe, szerintem az 1ik legjobb illatanyag, és biztos mindenkiben csak tökjó élményeket aktiválna. 

Szóval begyűjtöttem a napi D-vitamint, nehogy angolkóros legyek franciás létemre, majd elsuhantam a kék járgánnyal mozgolódni. Mivel a hajtány nem szublimál, amikor kiszállok belőle, gondoskodnom kell a megfelelő rögzítéséről, így hát nagyon profin leparkíroztam jobbra-hátra padka mellé. Figyelembe véve, hogy ebből anno buktát csináltam, roppant büszkén zártam be a kocsit.

Az önelégült vigyor akkor mállott le a fejemről, amikor kiderült, hogy a mai jógaórát másvalaki tartja, mint egyébként. Tekintve, hogy kb évtizede "kezdő" státuszban jógázom, ettől a hírtől némileg csökkent az elhatározásom, de kitartottam mellette. A másfél óra alatt ezt párszor bántam, de a teremből kilépve dicséretben részesítettem elszánt énemet. 

Az orális jutalom füstölt sajtos-spenótos palacsinta képében és eperturmixban manifesztálódott, úgyhogy komfortérzetem a tetőfokára hágott.

Ezennel pedig bemutatom legújabb élettársamat, akit alapos megfontolás és mérlegelés után választottam ki, majd hoztam haza:


2 in 1

Holnap reggel már bizonyíthat is. 

2014. június 13., péntek

Napi Igen - Június 13.

Amikor a munkám boldogít:

Au plaisir de vous entendre,
Bon week-end,
Très cordialement,

ZsanSárl, aki szerintem minimum 50 éves, valószínűleg van 1 töltött galamb felesége és a hangja alapján igazi békebeli gavallér. A női nem odaadó tisztelője, tudja mit és hogyan kell mikor mondani. Remélem, hogy SOHADESOHA nem lesz alkalma elrontani ezt az imidzsét 3D-ben.

Ha ez nem lenne elég, ma este vendéglátóskodtam is, ami azért boldogít, mert magam választottam a vendéget. Ez fontos kritériuma annak, hogy élvezzem a vendéglátást. Tekintettel a behűtött folyadékokra, a gondosan válogatott vendégkörre, szórakoztató és tartalmas időtöltés volt kilátásban. (Belátással már úgyis annyiszor voltam... ) És ez így is lett.

S mivel a szervezetem bírja az endorfinterhelést, hát meghallgathatom ezt is a hársfák alatt:



2014. június 12., csütörtök

Napi Igen - Június 12.

Ma reggel véletlenül elfelejtettem, hogy még csak 12. van és nem a szokott helyen parkoltam, tekintettel a 7végi koncertre, ami miatt elzárják a járgányok elől a placcot. A tilalom holnaptól érvényes, nade mire eszembe jutott, már mind1 volt.

És hát ennek köszönhetően máris beütött a Napi Igen, mert átkelhettem a Városligeten, ahol ilyenkor még nem tömbösödnek a kis/nagy gyerekes csonka/patchwork családok, se bronzosodó buddhák, se szottyadó-aszalódó 50es nőnemek.

A liget ilyenkor az, aminek lennie kell: zöldellő nyugalom, ébredő természet az urbán-civilizáció közepén, a lelki és mentális deformitásoktól kínlódó város tüdőlebenye, ideglazító és erőst stresszoldó tér. 

A madarak szóltak, a fű nyújtózott a Fény felé, én időutaztam vidéki gyerekkoromba és hogy teljes legyen az idill, még 1 kutya is rám köszönt:
 - Ehhehehe - csóválta a farkát derékból. 

Lehet, a többi reggelen is véletlenül erre kéne járnom.