Nos, az nagy nyári szabadság a múlt 7re esett. Ámdeugye azt tudjuk, hogy a minőség elsőbbséget élvez a mennyiséggel szemben, úgyhogy (a már régebben) alaposan szelektált társaságom olyan vendéglátásban részesített, hogy kis híján odaköltöztem. Láttam a jeges rémületet a szemükben, mikor felvetettem az 5letet, így inkább hazajöttem végül. Na de addig!
Bécsről mindig az jut eszembe, hogy akár a mi csodálatos fővárosunk is lehetne ilyen állapotban. Itt elsősorban nem arra gondolok, hogy jöjjön hozzánk több török/osztrák, hanem hogy például építhetnénk közparkolókat, használhatnánk rendeltetésszerűen a szemeteseket, állandósíthatnánk óriáskereket.
Ami már biztos nem lesz Pesten, az 100víz mester alkotása. Pedig igazán találékonyan applikálta a színeket a formákkal.
És az a legtutibb, hogy lakható, nem csak kívülről nézhető. Még nem jártam utána, hogy mennyi itt 1 albi. Bár, folyton attól kéne tartanom, hogy vadidegen turisztok beslisszolnak fotózkodni.
A lépcsőház világítása legalább dizájnos, eddig is bírtam a fénygömböket:
Bécsről mindig az jut eszembe, hogy akár a mi csodálatos fővárosunk is lehetne ilyen állapotban. Itt elsősorban nem arra gondolok, hogy jöjjön hozzánk több török/osztrák, hanem hogy például építhetnénk közparkolókat, használhatnánk rendeltetésszerűen a szemeteseket, állandósíthatnánk óriáskereket.
Ami már biztos nem lesz Pesten, az 100víz mester alkotása. Pedig igazán találékonyan applikálta a színeket a formákkal.
 |
| 100 színű |
És az a legtutibb, hogy lakható, nem csak kívülről nézhető. Még nem jártam utána, hogy mennyi itt 1 albi. Bár, folyton attól kéne tartanom, hogy vadidegen turisztok beslisszolnak fotózkodni.
A lépcsőház világítása legalább dizájnos, eddig is bírtam a fénygömböket:
 |
| Fénygömböc |
Viszont, ha maradok a jelenlegi lakban, eztán nem cuccolom a szelektívbe a jókedvvel, bőséggel fogyasztott szőlőlevek üvegeit, hanem én magam hasznosítom őket újra. így:
 |
| Ablaküveg |
A nagy művelődést feldolgozandó, muszájlott Apfelstrudel és rózsavíz fölött elmélkedni a világ és az élet folyásán, úgy érzem, sikerült is megválaszolni a felmerült kérdéseket.
Az viszont nyitva maradt, hogy miként fordulhat elő ennyi esztétikailag diszkomfortos alak az osztrák fővárosban. Lehet, hogy világtalálkozót tartottak épp?
Mindenesetre rögtön óriáskerékre kellett ülni, hogy eltávolodjunk a rémes behatástól.
Kész szerencse, hogy közvetlen társaságom szépérzék-kompatibilis, mert a fraknói várat kifundáló Eszterházyak sem voltak kifejezetten teccetősek. Persze, változnak a korideálok. Meg hát, akkor is volt az a pénz...
 |
| Díszítősor |
De legalább a várat jól eltervezték, úgyhogy rögtön akklimatizálódtam és várkisasszonyként ereszkedhettem le a kincstárba. Természetesen, titkos átjárókon.
Akkoriban még értékelték a természet adta kincseket (is), szóval zsák arany helyett láthattam sárkánytojást és sárkánykölyköt is. Tényleg!
Aki kételkedne, fáradjon el a helyszínre és győződjön meg róla.
A hely védszelleméül választott jószág majdnem olyan ádáz, mint 1 (néhai) sárkány, de legalább tisztes távolságban maradt tőlünk:
.JPG) |
| Felettes |
A kulturális élmények mellé természetesen társult még gasztro- és vizuális/verbális input is, úgyhogy igazi Chillkröte-ként tértem vissza lakhelyemre.
