Nos, július 4, péntek reggel. Pakk útra készen, jómagam kevésbé, de már (szerencsére) nem lehetett visszakozni. Fél vajas kifli, tejeskv, aztán gyia. A találkahelyen várakozás, már reménykedtem, hogy sajnos mégsem megyek, aztán de.
Átesvén a "tejóég, mi a bánatos túrót keresek én itt?!" etapon máris indulhatott a gyakorlatozás. Hőségben, erdőben, csoportban. Szóltak az instrukciók meg a madarak.
Ebéd rég esett ilyen jól.
Heverés. Tündérvíz.
Gyakorlatozás ON.
Vacsora is rég esett ilyen jól.
Gyakorlatozás, hogy jobban aludjak.
Éjszakai kérdéskör: mennyit eszik 1 szú? 1 éjszaka alatt vajon kirágja alólam a rönkágyat? (Nem.)
2. nap: Roppant korai kelés.
Ébredezős tejeskv helyett félkómás gyors mosdás a harmatbeli nadi shodana előtt.
Surya namaskar. Az erdei tündérek némileg fintorognak ennyi városi talp láttán.
A madarak mindeközben ugyanúgy. Néhány alma leesik a fáról.
Még csak 9 óra, de én már tudnék aludni.
A (végre!) reggeli után 3 órás cizellálás. Fejenállás. Tűz a Nap. Folyik avéres verejték bő patakokban.
Minden olyan távolinak tűnik.
Az Idő megáll szemlélődni.
Ebéd rég esett ilyen jól.
Alig 1 órás tudatvesztés.
Délutáni áramlás. A patakok sebesen zubognak. Tűz a Nap. Engem, célul. Felszúrt a parafatáblájára, mint a bogarakat szokták anno. Úgy is érzem magam olykor.
Vacsora is rég esett ilyen jól.
Tűzszertartás mantrával. Ősidei szociális tevékenység. Lista arról, mit dobok ki. Összes vélt/valós nyomorom eltűnik a lángokban.
(végre!) álomtalan álom.
3. nap: mint a második. Szereplők ugyanazok: Nap, Idő, madarak, patakok.
Tudatállapotom - nem emlékszem, mikor - módosult.
Lábujjam - pontosan emlékszem, mikor - zúzott.
Több ízben is (ön)határátlépést követtem el.
Ettem étvággyal.
Pakolás, búcsúzás.
Mintha éveket lettem volna távol. Lehet.
Pesti tanulság mára: kölcsönmacska is karmol.
Átesvén a "tejóég, mi a bánatos túrót keresek én itt?!" etapon máris indulhatott a gyakorlatozás. Hőségben, erdőben, csoportban. Szóltak az instrukciók meg a madarak.
Ebéd rég esett ilyen jól.
Heverés. Tündérvíz.
Gyakorlatozás ON.
Vacsora is rég esett ilyen jól.
Gyakorlatozás, hogy jobban aludjak.
Éjszakai kérdéskör: mennyit eszik 1 szú? 1 éjszaka alatt vajon kirágja alólam a rönkágyat? (Nem.)
2. nap: Roppant korai kelés.
Ébredezős tejeskv helyett félkómás gyors mosdás a harmatbeli nadi shodana előtt.
Surya namaskar. Az erdei tündérek némileg fintorognak ennyi városi talp láttán.
A madarak mindeközben ugyanúgy. Néhány alma leesik a fáról.
Még csak 9 óra, de én már tudnék aludni.
A (végre!) reggeli után 3 órás cizellálás. Fejenállás. Tűz a Nap. Folyik a
Minden olyan távolinak tűnik.
Az Idő megáll szemlélődni.
Ebéd rég esett ilyen jól.
Alig 1 órás tudatvesztés.
Délutáni áramlás. A patakok sebesen zubognak. Tűz a Nap. Engem, célul. Felszúrt a parafatáblájára, mint a bogarakat szokták anno. Úgy is érzem magam olykor.
Vacsora is rég esett ilyen jól.
Tűzszertartás mantrával. Ősidei szociális tevékenység. Lista arról, mit dobok ki. Összes vélt/valós nyomorom eltűnik a lángokban.
(végre!) álomtalan álom.
3. nap: mint a második. Szereplők ugyanazok: Nap, Idő, madarak, patakok.
Tudatállapotom - nem emlékszem, mikor - módosult.
Lábujjam - pontosan emlékszem, mikor - zúzott.
Több ízben is (ön)határátlépést követtem el.
Ettem étvággyal.
Pakolás, búcsúzás.
Mintha éveket lettem volna távol. Lehet.
Pesti tanulság mára: kölcsönmacska is karmol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése