2012. január 30., hétfő

617 - Félreértések végjátéka

Nem, ez nem színházi élmény, hacsak télleg nem színház az egész világ, de akkor a xeposztás nem a legjobb - fintorgott 617. - És ki a rendező? S milyen közönség dönti el, hogy melyik darab bukik, s melyiket újrázzák 1 életen át?
Most tanul6 1 új xepet, s csak reméli, hogy nem 1 izzadó tenyerű végzős hallgató abszurdnak szánt vizsgadarabjába osztják be.

A szövegkönyv 1ébként +lehetősen hiányos volt. A hiátusok kitöltése adta a szerep szabadságát. 617 eddigi fellépéseit nem díjazták életfogytos xeplési lehetőséggel. Pedig.
Érzése xint megtett midnen tőle telhetőt. Aztán szivárványszín oldódás helyett ott találta magát 1 (v)égigérő fal tövében. Átugorja? Lebontsa? Ajtót vágjon rajta?
Szövetségre lépett több csodatévővel is, de se Türelemmel, se Bizalommal, se Kitartással nem találta Hogyant. Kaptak ugyan tőle leveleket a nagy távolból, tele bizonytalan instrukciókkal, de hiába.
617 minden vésője, bicskája beletört élete addig legnagyobb vállalkozásába.
Így lett vég.játéka.

A fal ma is áll.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése