A középtermetű, fekete kutya bizonytalanul futkozik fel-alá. Asszem, Bercinek hívják, de nem biztos, hogy jól értettem. Az idegen város lakótelepi része kihalt, alig vannak az utcán, néhány autó jár csak. Igyexem behívni Bercit, de óvatos, ha közelebb is jön, megint elszalad. Csak nehogy elüssék!
Végül bizalmat szavaz, de nincs nálam se póráz, se semmi, amivel vezethetném, így ölbe veszem. Elég nehéz, meg nyugtalanul mocorog is, nem könnyíti meg a dolgomat. Buszra szállunk, xencsére ott sincs tömeg, de azért nem vesznek minket jónéven. Főleg, hogy Berci félelmében bepisil, s farokcsóválva többeket beterít a kutyalével, így a busz elejébe szivárgok. Leülök a legelső kettes ülésre, Berci a balomon, ekkor már meghatározhatatlan nemű emberalak. Fejét a vállamra hajtja és megígérem neki, másnaptól elkezdem intézni a papírjait, hogy normális élete lehessen.
A közeledő ellenőrnek odaadom a kabátzsebemben talált 3 vonaljegyet, remélve, hogy nem veszi észre, hogy már korábban elhasználtam őket.
Az éjjeli szelepelésen morfondolva fokhagymás (!) pirítóst gyártok, amit persze majd meg is bánok - én vagyok velem és a további fokhagymaszaggal összezárva. Deha egyszer olyan finom!
A 4 fal között több, mint 1 hete kitartóan végzett láthatatlan gályamunkára alapozva, felvételemet kérem a háztartásbeli személyek hosszú és dicstelen listájára. Ha esetleg elbírálási szempont, egész testes, minden megmozdulást lassító izomlázzal végeztem el a mai napot.
S ha már vasárnap, legyen tánc kerek csemege! Bár lisztből nem állok túl jól, a palacsint csak kikerekedett belőle hatszor. Vagy hétszer, de ki számolja? Annyiban volt csak nehezített pálya, hogy a merőkanalam szublimált egy párhuzamos dimenzióba, így alternatív megoldásokkal éltem.
 |
| Pöttyös palacsint |
A patakparti szellőztetésem után ismét elővettem a házit - sajnos nem pálinkát, mert az elfogyott, hanem a keddi zeneórámra vonatkozó feladatot. A helyzet nem reménytelen, bár a pálinkát gyorsabban befogadja a szervezetem.
Ezt pedig csak úgy itt hagyom, mint 10. strigulát a magánzárkám virtuális falán:
If I move this could die
